Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › december 18.
1989  1990
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
1990. december
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A XI. kerületi Önkormányzat állásfoglalása a világkiállításról

"... igényt tartunk a világkiállítási területen lévő állami tulajdonú területek felett az önkormányzat rendelkezési jogára. Ezzel együtt vállaljuk az érintett beruházások külföldi tőkével közösen történő finanszírozását. Amennyiben nem lesz világkiállítás, úgy saját erőből vállalkozunk kiegészítő rendezvények lebonyolítására. "
BBC, Panoráma:

Andrew Sarlós Magyarországról

"Új miniszterek kinevezése politikai változásokat mindig jelent és én nem akarom lecsökkenteni az ország gazdasági helyzetének a változását és az egész világgazdasági válságnak a rosszabbodását. Ennek még mindig nincs vége és amely továbbra is sajnos rosszabbodik az egész világon. "

Megkezdődtek az augusztus 20-i ünnepségek (1. rész)

1989. augusztus 19., szombat - Szombaton országszerte megkezdődtek az államalapító Szent István királyra emlékező és az új kenyeret köszöntő ünnepségek.

Orosházi nagygyűlés - Horn Gyula


Az orosházi nagygyűlésnek, amelyet a helyi Új élet tsz
lóversenypályáján rendeztek meg, több mint ezer hallgatója volt Horn
Gyula külügyminiszternek, az MSZMP Politikai Intéző Bizottsága
tagjának. Horn Gyula az országos politika számára is rendkívűl
értékesnek ítélte azt a toleranciát, amely e tájon ma megnyilvánul a
különböző politikai elképzelések képviselői között, s mintát ad a
megye azzal is, hogy itt a különböző nemzetiségü állampolgárok
egyenjoguságukat érvényesítve, békésen élnek egymás mellett.

    A szent istváni hagyaték mai tanulságairól szólva elsőként azt
említette, hogy egyetlen nemzet sem élhet zűrzavarban: cselekvésre
van szükség, hogy biztosítsuk gyermekeink jövőjét. Szent István
ebben is példát ad: ő szervezte meg az államot, azokat a kereteket,
amelyek működése nélkül egyetlen nép sem boldogul. Most az állam
sztálini modelljét nem csak túl kell haladni, el is kell vetni.
Olyan államra van szüksége a magyarságnak, amelyben az állampolgár
azonosulni tud a politikai viszonyokkal.

    Szent István hagyatéka az is, hogy a gazdasági feltételek
megteremtésével kell biztosítani az egyes ember helyét a
társadalomban. Ha nincs gazdasági megújulás, hiányzanak a demokrácia
kiépítésének a feltételei is. Magyarország nem azért jutott
gazdasági válságba, mert az emberek nem dolgoztak eleget; a
torzulásokat az idézte elő, hogy az eredményes munkának nem voltak
meg a szükséges feltételei.

    Nehéz az MSZMP és a kormány helyzete - folytatta Horn Gyula -,
de mi megértést, bizalmat, támogatást kérünk, azon az alapon, hogy e
párt maga ismerte föl a változás szükségességét, és ma is a
változások motorja. A párt legjobb erői ismerték fel, hogy a
kibontakozás csak politikai és gazdasági vállalkozással érhető el.
AZ MSZMP-ben azonban sokan még mindig nem értik a gyökeres
reformokat, vagy értik, de nem akarják végigvinni - mondotta -, akik
belülről akadályozzák a reformok megvalósulását, azoktól meg kell
szabadulni, különben az MSZMP megbénul. Ahhoz, hogy az MSZMP és a
kormány visszanyerje a bizalmat, tisztázni kell a múltat, s le is
kell zárni az igazság feltárásának folyamatát. (folyt.köv.)


1989. augusztus 19., szombat 15:57


Vissza »


Megkezdődtek az augusztus 20-i ünnepségek (2. rész)

A külügyminiszter a szent istváni államépítés további
tanulságairól szólva emlékeztetett: első királyunk bekapcsolta
Magyarországot Európa vérkeringésébe, majd hangsúlyozta, hogy a
Nyugattal ma is fejlett kapcsolatokra van szükségünk, miközben a
szocialista országokkal meg kell újítanunk kapcsolatainkat. Szólt az
egyes baráti országokkal kialakult vitákról, s ezzel kapcsolatban
így fogalmazott: nem engedjük meg senkinek, hogy letérítsen a magunk
választotta útról. Azt is felvállaljuk, hogy amit lehet megtesszük a
határainkon túl élő magyarokért. De nekünk nincs bajunk a román
néppel, nekünk a rossz politikával van gondunk, amely gyülölködést
szít a népek között. (folyt.köv.)


1989. augusztus 19., szombat 16:02


Vissza »


Megkezdődtek az augusztus 20-ai ünnepségek (3. rész)

Egyházi események


Sokhelyütt egyházi események gazdagították az ünnepi programok,
megemlékezések sorát. Paskai László bíboros, prímás, esztergomi
érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke szentelte fel szombaton
Érsekhalma új templomát. A külterületből néhány évvel ezelőtt
társközségi rangra emelkedett Bács-Kiskun megyei település új
egyházi épülete hatmillió forintos költséggel és jelentős társadalmi
munkával készült el. A megépítéshez szükséges pénzt a kalocsai
főegyházmegye, hazai és külföldi hívek, valamint a kisközség lakói
adták össze.

    A tokaji orthodox templomban a római katolikus, a görög
katolikus és a református egyház, valamint a Hazafias Népfront
tokaji városi bizottsága és a helyi tanács rendezett meghitt
ünnepséget. Szent István királyra Gyulai László tokaji római
katolikus plébános, címzetes kanonok emlékezett.

    A Nyíregyháza-Jósavárosban épülő új görögkatolikus templom
alapkövét egyházi szertartással Miroslaw Marusyn érsek, a Vatikán
Keleti Egyházak Kongregációjának titkára szentelte meg szombaton. A
jövő év végére elkészülő templom - a kiegészítő helyiségekkel,
lelkészlakásokkal, hitoktató termekkel együtt - a hívek adományával
és külföldi segélyszervezetek jelentős támogatásával épül.


     Koszorúzások, avatások


    A magyar történelemben kiemelt szerepet betöltött Esztergomban
hívők és ateisták közösen koszorúzták meg Szent Istvánnak a Szent
Tamás-hegyen lévő domborművét. A város barátainak egyesülete a Szent
István emlékfák márványtáblájánál tartott koszorúzási ünnepséget.

    Veszprémben, az ünnepi program során a vár előtt emelkedő
tűztorony tetején elhelyezett koronáscímert avatták fel szombaton.
Az eredetileg 1814-ben elhelyezett csúcsdíszt nemrégen felújították
és régi helyére tették vissza. A díszcímer újbóli avatását hang- és
fényjáték színesítette.

    A Veszprémhez közeli Litéren római katolikus, valamint
református egyházi szertartással emlékeztek meg a község második
világháborús áldozatairól, akik emlékére márványtáblát lepleztek le.

    Tisztelettel adózott a második világháborúban elesettek
emlékének a Szabolcs-Szatmár megyei Nyírtelek is. A község
köztemetőjében felavatták a három méter magasságu obeliszket,
amelyre a világháború 44 helyi áldozatának nevét vésték be, majd a
község társadalmi és tömegszervezeteinek képviselői, valamint a
hozzátartozók helyezték el a kegyelet virágait.
(folyt.köv.)


1989. augusztus 19., szombat 18:12


Vissza »


Megkezdődtek az augusztus 20-ai ünnepségek (4. rész)

A második világháború áldozatainak avattak emlékművet a vasvári
temetőben is. Az emlékmű, amely közadakozásból és társadalmi
munkában készült, egységes mementót alkot az első világháborús
emlékkővel. Ugyancsak szombaton avatták fel a második világháborús
áldozatok emlékművét a Vas megyei Meszlenben.

    A 770 éves jubileumát is ünneplő Szabolcs-Szatmár megyei
Nyírbogdányban szombaton avatták fel az új, korszerűen felszerelt
általános iskolát és könyvtárat. Leleplezték Sebestyén Sándor
szobrászművész alkotását, az új iskola névadójának, Kazinczy
Ferencnek a domborművét.

    A Csongrád megyei Földeák községben Szűrös Mátyás, az
Országgyűlés elnöke avatta fel a 14 millió forintos költséggel
felújított művelődési házat.


     Politikai események


    Kettős ünnep volt szombaton Bábolnán, ahol nagygyűlésen
emlékeztek meg Szent István államalapításáról, az új kenyér
ünnepéről, valamint a császári ménesbirtok, a jogutód mezőgazdasági
kombinát alapításának 200. évfordulójáról. A lovardában, mintegy
ezer dolgozó résztvételével megtartott ünnepségen Hütter Csaba
mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter méltatta a magyar
mezőgazdaságban többször úttörő szerepet játszott kollektíva,
illetve nagyüzem eredményeit, s szólt a továbblépést célzó
tervekről.

    Szolnokon a Verseghy Gimnázium előtti parkban felállított
szabadtéri színpadnál az MSZMP Szolnok megyei és városi bizottsága
rendezett politikai kaszinót, fórumot. A ,,Kérdezzen bátran
,,
elnevezésű közéleti fórumon Kéri László politológus, Kovács Jenő, az
MSZMP KB titkára, ifj. Marosán György filozófus, Nagy Imre, a DEMISZ
elnöke, Nagy Miklós, az Országos Béketanács alelnöke, a megyei és
városi pártbizottság vezetői válaszoltak a kérdésekre. A szolnoki
tiszaparti szabadtéri színpadon a Magyar Demokrata Fórum, a
Független Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt rendezett Szent
István napi ünnepséget. A politikai fórumon Posta Zsolt, a
kisgazdapárt országos intézőbizottságának tagja, Varga Béla, a SZDP
országos vezetőségének tagja, Roszik Gábor evangélikus lelkész, az
MDF tagja, országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet és
válaszolt a hallgatók feltett kérdéseire.
(folyt.köv.)


1989. augusztus 19., szombat 18:23


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődtek az augusztus 20-i ünnepségek (5. rész)

Hajdú megye - Pozsgay Imre


Közösségi házat avattak augusztus 20-a alkalmából szombaton a
Hajdú-Bihar megyei Álmosd nagyközségben. A társadalmi programoknak
is otthont adó épületkomplexumot Pozsgay Imre, az MSZMP elnökségének
tagja, államminiszter avatta fel, aki ezt követően lakossági fórumon
találkozott az Álmosdon és a környező településeken élők
képviselőivel. Az államminiszter több, a társadalmi viszonyokkal, a
közelgő választásokkal, a párt megújításával kapcsolatos kérdésre
válaszolt. Az egyik érdeklődő - Pozsgay Imre álmosdi látogatására is
utalva - azt firtatta, mennyibe kerül a dolgozóknak a politikusok
,,eltartása,, , utaztatása. A nagy tetszést aratott válasz így
hangzott: ha a nép nem becsüli a vezetőjét, egy Trabantot is irigyel
tőle, de ha sajátjának érzi a politikust, nem sajnálja a légierő
első számú gépét sem ...

    Pozsgay Imre a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem aulájában
megtartott augusztus 20-ai nagygyűlésen mondott bedszédet.

    Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a most kibontakozó politikai
küzdelmek idején világossá vált: a magyar népnek nem roppant meg a
gerince, belső lelki taartása túlélte azokat a viszontagságokat és
válságokat, amelyekbe a XX. század belekényszerítette, vagy önnön
hibájából belesodorta. Ez a nép emelkedő nemzetet tud teremteni a
mai válság sújtotta Magyarországon.

    - Talán Szent Istvánhoz sem méltatlan, ha ezekben a napokban oly
sokan - néha persze méltatlanul - ráhivatkoznak államalapítás,
európai megkapaszkodás dolgában, s minden olyan ügyben, amely a
felzárkózás igényét fejezi ki. István király, a törvényalkotó, az
államalapító az Európához csatlakozás nagy munkáját vitte véghez,
ezért magunkat tiszteljük meg, ha előzményeinket innen számítjuk.
(folyt. köv.)


1989. augusztus 19., szombat 20:07


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődtek az augusztus 20-i ünnepségek (6. rész)

A legsötétebb hódoltsági korszakokban, a birodalmi betagolódások
idején is évszázadokon keresztül folyamatosan létezett a magyar
államiság, amely előzmény és egyben lépcsőfok ahhoz, hogy itt és ma
új magyar államiságról beszélhessünk. Az új alkotmány, az új
államiság nem régi pártok és nem új pártok műve lesz, hanem az
állampolgáré, a magyar társadalomé. Ha az új államiságot nem
pártbirtokokként akarjuk felvállalni, hanem közös népi műként, akkor
lesz békés átmenet Magyarországon - mondotta a szónok, majd feltette
a kérdést: jó helyen vagyunk-e itt Európában? - Nekünk ez a hazánk,
itt kell élnünk, s ezen a földön kell barátokat szereznünk. Nincs
olyan ország a környezetünkben, amelyik leckét adhatna nekünk, de mi
sem adhatunk leckét senkinek. Ha ebben megegyezünk, akkor a
nemzetközi közmegyezés is hozzájárul, hogy holnap biztonsággal
kijelenthessük: jó helyen vagyunk itt Európában a mai
Magyarországon. Nincsenek ellenségeink Közép- és Kelet-Európában.
Sorstársaink vannak és sorsközösségben élünk. Nekünk nem
ellenségeink a szovjet állampolgárok, a románok, a csehek, a
szlovákok, az osztrákok, vagy Jugoszlávia népei, hanem sorstársaink,
egy sorsközösség alkotó részei. De minden népnek a maga dolga, hogy
olyan kormánya legyen, amelyik nem rontja ezt a sorsközösséget.

    Az MSZMP elnökségének tagja végezetül arról szólt, milyen lesz
az új magyar köztársaság, ha azt a nép rendezheti be, s szabadságot
ad önmagának ahhoz, hogy dönthessen pártjairól, vezetőiről. Akkor
majd jobban megadja a tiszteletet a pártoknak, a vezetőknek is, mert
küzdelem és mérlegelés dolga lesz a politikai eredmény. Reményét
fejezte ki, hogy ilyen tolerancia mellett a nemzeti felelősség a
kiegyezésre, a közmegegyezésre irányuló szándék erősebb lesz, mint a
birtokbavételi, s akkor a pártküzdelmek is szabadabbak, nyiltabbak
és egyenesebbek lehetnek. Az MSZMP-nek, amelyik negyven éven
keresztül hordozta a felelősséget a kormányzásért, szintén nem
eredendő joga a hatalom gyakorlása, azért újra meg kell küzdenie.
Esélye erre csak akkor lesz, ha az európai szocialista értékek
jegyében megújult mozgalomként, új pártként és új programmal jelenik
meg a magyar társadalomban - mondotta Pozsgay Imre.

    A nagygyűlés végén Hajdú-Bihar megye mezőgazdasági üzemeinek
dolgozói nevében nemzeti szalaggal átkötött, új búzából sütött
kenyeret nyújtottak át Pozsgay Imrének. (MTI)


1989. augusztus 19., szombat 20:15


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődtek az augusztus 20-i ünnepségek (7. rész)

Buda - Csurka István


Az MDF I-XII. kerületi szervezete estea budai Dísz téren
rendezett nagygyűlést, amelynek szónoka Csurka István, a Magyar
Demokrata Fórum elnökségi tagja volt.

    ,, Tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban
születik, és hogy semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség,,
- idézett Szent István király fiának írott intelmeiből elöljáróban
Csurka István.

    Az első magyar király életművét méltatva rámutatott, hogy a
szentistváni felismerés - ha nem váltunk rendet, elpusztulunk -
élőbb és elevenebb, mint valaha. A továbbiakban kiemelte: Szent
István óta küldetése az a magyarnak, hogy akármennyi áldozat árán
is, mindig az elsők egyikeként válassza a szabadságot ezen a tájon.

    A magyarság ugyanabban a helyzetben van, mint ezer évvel
ezelőtt: ha nem változtatja meg radikálisan a belső társadalmi
berendezkedését, ha nem tér át a pogány rablógazdálkodásról, önmaga
értékeinek elherdálásáról és kiárusításáról a modern, szabad és a
nemzet érdekeit mindenekelőtt szem előtt tartó
társadalomszerkezetre, akkor elsorvad, nemzetként annyira
eljelentéktelenedik, hogy idegen szándékok vadászterületévé válik -
hangsúlyozta a szónok. Majd hozzátette: a demokráciát itt most nem
egyszerűen csak azért kell megteremtenünk, mert az jobb és
korszerűbb, mint a parancsuralom, hanem elsősorban azért, mert ha
nem ezt tesszük, elpusztulunk.

    Azt most még nem mondhatjuk, hogy teljes körű már ebben a
társadalomban a szentistváni felismerés: ha nem változtatok az
életemen, akkor elpusztulok, - de már egyre terjed az ellenálllás.
Egyre nagyobb és nagyobb rétegek ismerik fel, hogy mit követel tőlük
a saját helyzetük, egyre nagyobb és nagyobb csoportok ismerik fel,
hogy nem elég a hallgatás, a félrehúzódás és az otthon négy fala
közé való visszavonulás, mert a romlás előbb-utóbb kikezdi minden
otthon falát, és holnap már nem lesz hová visszavonulni - mondta
Csurka István. (folyt.köv.)


1989. augusztus 19., szombat 21:39


Vissza »


Megkezdődtek az augusztus 20-i ünnepségek (8. rész)

A továbbiakban, utalva az időközi választásokon elért
MDF-sikerekre, kijelentette: Nem félünk attól, hogy ,,túlgyőzzük,,
magunkat. Minél túlnyomóbb győzelmet arat az MDF és az ellenzék a
jövőbeni választásokon, annál nagyobb biztonsággal lehet kielégíteni
a geopolitikai helyzetünkből fakadó követelményeket; garantálni
mindkét pólusnak, hogy Magyarországon nem lesz zűrzavar, annál
jobban meg lehet nyugtatni Moszkvát és Washingtont, hogy a csöpp kis
Magyarország nem borítja fel a status quót, hanem csak rendet teremt
a saját házatáján. Természetesen tudni fogjuk, hogy hol van a határ,
és leszünk annyira kormányképesek, ha arra kerül a sor, hogy nem
vezetjük arra a népet, amerre nem vezet út - emelte ki a sok száz
főnyi egybegyűlt előtt ünnepi beszédében Csurka István. (MTI)


1989. augusztus 19., szombat 21:42


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD