Rendszerváltás és az MTI

	Pozsgay Imre nyilatkozata (1. rész)
1989. augusztus 16., szerda - Mint ismeretes, a DEMISZ a népi kezdeményezésről szóló törvényre hivatkozva aláírásgyűjtési akciót indított azért, hogy a köztársasági elnöki jogintézményt minél előbb hozzák létre Magyarországon. Az Ellenzéki Kerekasztal ezt az előzetes megállapodás felrúgásának tekinti, s némelyekben felvetődött az is, hogy ennek az akciónak a hátterében Pozsgay Imre, az MSZMP köztársasági elnök-jelöltje áll. Az államminisztert ezzel kapcsolatos véleményéről kérdezte Kun Erzsébet, az MTI munkatársa. - Részemről semmiféle ilyen kezdeményezés nem történt. Az MSZMP is és magam is a hírközlő szervekből, a sajtóból értesültem ennek az akciónak az elindításáról. Szeretném kijelenteni, hogy nem tartom helyénvalónak ezt az akciót, mert ellentétes a tárgyalásokra vonatkozó előzetes megállapodással, rontja a megegyezés esélyeit. Az előzetes megállapodások szerinti tárgyalások folytatásának a híve vagyok; semmiféle olyan új körülmény nem következett be, ami miatt ezeket a tárgyalásokat szüneteltetni, netán megszakítani kellene, sőt nagyon jelentős kérdésekben a megegyezés lehetősége is előtérbe került. - Az MSZMP küldöttsége, személy szerint én is tehát, a korrekt tárgyalások híve vagyok. Magammal kapcsolatban elmondhatom: semmiféle olyan egyéni törekvés nem vezet, amelyért hajlandó lennék a tárgyalásos politikai megoldást kockáztatni és feladni, amíg azok eredményt ígérnek. Hiszen itt a nemzet sorskérdéseiről, s ezen belül is a legalapvetőbbről, egy európai színvonalú jogállam létrehozásáról van szó, amely nem korlátozza polgárait egyesülési törekvéseikben, önrendelkezési jogukban, abban a jogukban sem, hogy a szocializmusról vagy annak elvetéséről önállóan, saját véleményt alakítsanak ki. Jó lenne, ha a magyar közvélemény megértené, hogy a köztársasági elnöki intézmény körül kialakult vita számomra nem pártügy, hanem egyetemes nemzeti ügy. A tárgyalások eredményes folytatásához a nemzet érdekeiből és nem párttörekvésekből kell kiindulni. Ezért a tárgyalásban résztvevők külön akciói - bármely fél részéről kezdeményezik is azokat - mindaddig elfogadhatatlanok, amíg esély látszik a megegyezésre, s együttműködési készség a nemzet érdekei szerint. (folyt.köv.) 1989. augusztus 16., szerda 17:44
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Pozsgay Imre nyilatkozata (2. rész)
x A DEMISZ - a Harmadik Oldal résztvevőjeként - Kukorelli István sajtónyilatkozatára hivatkozott, amelyben a népfront ügyvezető elnöke megemlítette a népi kezdeményezés lehetőségét a köztársasági elnöki intézménnyel kapcsolatban. Hogyan vélekedik Ön erről? - Kukorelli István sajtóértekezletén ez a kérdés teljesen korrekt formában, tény- és tárgyszerűen került szóba, éppen abból kiindulva, hogy ehhez az eszközhöz bármelyik fél akkor nyúlhat, amikor a tárgyalások kilátástalanná válnak - szögezte le Pozsgay Imre, majd arra a kérdésre, hogy szerinte nem zavarja-e ez az akció a tárgyalási menetet, kijelentette: - Minden ilyen akció zavart kelthet abban a ma még bizakodásra okot adó tárgyalási folyamatban, amelyben jelenleg vagyunk. Nem feltételezem, hogy rosszhiszeműségről, inkább politikailag naiv lépésről, s az ifjúság jogos türelmetlenségéről van szó. Ismétlem: számomra a politikai megoldás a fontos, így az előzetes megállapodás szabályai szerint kell eljárni mindaddig, amíg a tárgyaló felek között feltételezhető a békés átmenetért való kölcsönös felelősség és annak tudata, hogy népünk mielőbb eredményt vár tőlünk, s olyan törvényhozást, amely befejezett, működőképes, hiteles intézményeket teremt a szabad választásokhoz, az új alkotmány előkészítéséhez. x Kilényi Géza igazságügyi miniszterhelyettes az Alkotmányjogi Füzetek sajtóbemutatóján szólt arról, hogy a sarkalatos törvényeket akkor is a Parlament elé terjesztik, ha az egyeztető tárgyalásokon a felek nem jutnak minden kérdésben konszenzusra. Ennek várható hatásáról hogyan vélekedik? - Kilényi Géza - érthetően - a maga szakmai kodifikációs tevékenysége alapján adott információt azokról a lehetséges variációkról, amelyek akár az MSZMP tárgyalóküldöttsége, akár a kormány döntései szempontjából szóba kerülhetnek a Parlament munkájával kapcsolatban. A professzor azt is jól érzékeli, hogy az Országgyűlés tele feszültséggel, ugyanakkor önnön szerepének tudatában türelmetlenül várja a tárgyalások eredményeit. Hiszen a parlamentnek rendkívül nagy a felelőssége azért, hogy a békés átmenet biztosítása érdekében minél előbb legitim intézmények álljanak az ország rendelkezésére, s hogy ezek hazai kormányzati dolgainkat s nemzetközi kapcsolatainkat a nép közvetlen jóváhagyásával intézhessék, szervezhessék. A kormánynak még nincs elhatározott álláspontja atekintetben, hogy milyen módon elégítheti ki a törvényhozók igényeit, s felelhet meg azok törekvéseinek. Iránymutató ebben egyelőre az az előzetes megállapodás, amely az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a Harmadik Oldal között született a sarkalatos törvényekre vonatkozó előterjesztésekről. (folyt.köv.) 1989. augusztus 16., szerda 17:48
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Pozsgay Imre nyilatkozata (3. rész)
Azt azonban nem lehet kizárni, hogy a különböző kodifikációs műhelyekben, szakértők körében alternatívákat is kidolgozzanak arra az esetre, ha a tárgyalások nem vezetnének eredményre. Kár lenne, ha ezeket az ellenzék összetévesztené a kormány álláspontjával. x Bundzsáklia Mátyás, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese azt a kijelentést tette a Magyar Televízió Napzárta című kedd esti adásában, hogy az MSZMP soha nem akarta előrehozni az elnökválasztás időpontját. Ugyanakkor közismert, hogy a párt mindeddig az előrehozott elnökválasztást tartotta céljának. - Valóban így van. Feltételezem, hogy az egyenes adásokra jellemző feszült légkörben Bundzsáklia Mátyás figyelmen kívül hagyta ezt a mozzanatot, majd a műsor zaklatott befejezési körülményei között nem volt módja visszatérni a kérdésre. Hiszen valóban úgy van, hogy az MSZMP azt a logikai és történelmi sorrendet tartotta volna helyesnek, amely szerint a békés átmenet garanciájaként egy közepesen erős és hatalmában ellenőrzött, korlátozott köztársasági elnök megválasztásával segítse a politikai egyensúly fenntartását, az állampolgárok és a pártok közötti kooperációt mindaddig, amíg a szabad választásokon létrehozott parlament, valamint az Alkotmánybíróság és más jogintézmények kiteljesítik a jogállam kereteit. Úgy tudom, hogy az utóbbi időben az ellenzék javaslatai között bukkant fel az a lehetőség, hogy esetleg az országgyűlési választásokkal egyidejűleg, egyazon szavazási napon választanák meg az országgyűlési képviselőket és a köztársaság elnökét. - Mindezek továbbra is nyitott kérdések, amelyek ilyen-olyan javaslatok formájában forognak a hírbörzén és a tömegtájékoztatási eszközökben. Érthető, hogy a közvélemény élénk figyelmet tanúsít ezek iránt az eszmecserék iránt. Ebben is, mint minden kérdésben, csak a tiszta együttműködési szándék, a pontos és megbízható információ, valamint a nemzetért érzett közös felelősség hozhat közelebb bennünket feladataink megoldásához - mondotta végezetül Pozsgay Imre. (MTI) 1989. augusztus 16., szerda 17:51
Vissza » A hírhez kapcsolódik »