|
|
 |
|
 |
Sorkatonák javaslata a hadsereg átszervezésére
|
München, 1989. augusztus 9. (SZER, Kommentár nélkül) - Mai
adásunkban dokumentumot olvasunk fel. 42 szolgálattevő katona írta
alá, a hadsereg átszervezésére tesznek javaslatot.
A névsort szerkesztőségünkben ismert, miután azonban nem tudtuk
ellenőrizni minden esetben, hogy az aláírók egyetértenek-e nevük
közlésével, nem olvassuk fel a névsort.
A dokumentum címe: Javaslat a hadsereg megreformálására és a
sorkatonai szolgálat átalakítására. Teljes terjedelmében felolvassuk
a szöveget.
- Az alábbi javaslatot különböző világnézetű, politikai
meggyőződésű ceglédi sorkatonák teszik, akikben csak annyi a közös
vonás, hogy felelősséget éreznek magyar hazájukért, és küzdeni
kívánnak azon jogaikért, amelyek a hadseregben is megilletik őket.
Vannak közöttünk tagjai a Fiatal Demokraták Szövetségének, a
Szabad Demokraták Szövetségének, a Magyar Demokrata Fórumnak -, de az
aláírók nagytöbbsége nem tagja politikai pártnak, szervezetnek. Nem
vagyunk tagjai a KISZ jogutódjaként felülről létrehozott néphadseregi
ifjúsági szervezetnek sem, amelyet átörökített büroktatikus,
centralizált felépítése, és hivatásos katona-funkcionáriusai miatt
sem tartunk alkalmasnak érdeink védelmére.
Vannak közöttünk augusztusban leszerelő katonák is, akik egyrészt
szívügyüknek tekintik a hadseregben szükséges radikális változásokat,
másrészt úgy érzik korrektnek, hogy még sorkatonaként nyilvánítanak
véleményt letöltött szolgálatukról. Mások csak 6 vagy 12 hónap múlva
várják leszerelésüket, ők még szolgálati körülményeik javulását, és
emberi-, polgári jogaik zavartalan gyakorlását remélik a
nyilvánosságra hozott állásfoglalástól. (folyt.)
1989. augusztus 9., szerda
|
Vissza »
|
|
- Javaslat a hadsereg megreformálására - 1. folyt.
|
Célunk, hogy megvilágítva problémáinkat, felhívjuk az illetékesek
figyelmét: változtassanak a jelenlegi helyzeten, és a társadalom
előtt is ismertebb legyen a hadsereg élete.
Június utolsó hetében született meg a honvédelmi törvény
módosítása, amelyet a magyar nép, de különösen még katonák és a
sorkatonai szolgálat előtt álló fiatalok, oly nagy reménnyel vártunk.
De mint kiderült, ismét csalódnunk kellett. A honvédelmi miniszter és
az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága apró, jelentéktelen
engedményekkel keresztül tudta hajszolni tervezetét azon a
parlamenten, amely újra és újra bizonyítja tökéletes alkalmatlanságát
a nép érdekeinek képviseletére.
A társadalom érdeke a honvédelmi költségvetés jelentős
lefaragása, ezzel együtt a honvédség létszámának és a szolgálati
időnek csökkentése. Ehelyett a parlament végig asszisztált a katonai
lobby akaratához, és annak partikuláris érdekeit engedte
érvényesülni.
Elfogadhatatlannak tartjuk a polgári szolgálat indokolatlanul
hosszú, 28 hónapos idejét, melynek letöltését néhány "emberbarát,
humánus képviselő" még az állandó lakhelytől távol, mesterséges
előidézett, szigorított körülmények között kívánt nehezíteni.
Igazságtalannak tartjuk, hogy csak az egyetemet, főiskolát
végzetteknek, illetve előfelvetteknek lett rövidebb a katonai idejük,
egyébként maradt a 18 hónap.
Úgy érezzük, hogy a továbbtanuló és a dolgozó fiatalok egyaránt
teljes jogú tagjai a társadalomnak. Nem értjük a most bevezetett
diszkriminatív módosítást. Nem érjük Kárpáti Ferenc 3 éves terveivel,
és őszintén reméljük, sokkal hamarább megvalósul az egységes, 12
hónapos szolgálat. De őszintén bízunk ugyanakkor abban is, hogy a
miniszternek nem lesz módja posztján bizonyítani szavahihetőségét.
(folyt.)
1989. augusztus 9., szerda
|
Vissza »
|
|
- Javaslat a hadsereg megreformálására - 2. folyt.
|
Továbbra sincsenek biztosítva azok a garanciák, amelyek még a
lehetőségét is kizárnák annak, hogy a hadsereg beavatkozhasson a
belpolitikai küzdelmekbe. Nem ijesztgetés-riogatásképpen mondjuk, de
elgondolkodtató, hogy a tábornokok közül egyedül Sebők János
vezérőrnagy fejezte ki lojalitását az alkotmányos többpártrendszer
iránt, s ezért nyílt támadások érték a katonai vezetés részéről. A
néphadsereg MSZMP bizottsága elhatárolta magát a vezérőrnagy március
9-iki, parlamenti beszédétől, s ebből következtetni lehet a fegyveres
erők vezetésének politikai nézeteire.
Mi, a ceglédi katonák egy csoportja azt tartanánk megnyugtatónak
az ország jövője szempontjából, ha egy demokratikus gondolkodású,
tisztességes szándékú, reformelkötelezett személyiség kapná a
honvédelmi tárcát.
Elérhető közelségbe került a magyar nép legnagyobb vágya: szabad,
demokratikus Magyarország megteremtése. Ez azonban egy politikailag
semleges, a magyar nép ellen soha, semmilyen körülmények között nem
bevethető hadsereget kíván.
Állásfoglalásunkat és javaslatunkat megküldjük a Honvédelmi
Minisztériumnak, az MSZMP Központi Bizottságának, az SZDSZ-nek, az
MDF-nek, a Fidesznek, valamint az Országos Sajtószolgálatnak, a
Magyar Nemzet és a rádió 168 óra szerkesztőségének.
- A magyar hadsereg átszervezésével foglalkozó javaslat következő
fejezetének címe: Helyzet - a diktatúra hadserege.
- Ma a hadsereg bevetéséről egyértelműen az MSZMP legfelsőbb
vezetése dönt, külpolitikai vonatkozásban pedig szovjet utasítás
alapján mozgosítják csapatainkat - mint történt ez a hatvannyolcas,
szégyenletes csehszlovákiai bevonulás esetében is.
Fontosabb évfordulóinkon - mint március 15-ikén és október
23-ikán, vagy egyéb belpolitikai eseményekkor - a hadseregben
fokozott készültséget rendelnek el, nemcsak a forradalmi, karhatalmi
ezrednél, hanem vidéki alakulatoknál is. A szolgálati szabályzatból
is nyiltan kiderül, hogy a honvédséget az MSZMP irányítja - bár
hangzatos kijelentések szólnak ennek cáfolásáról - de annak ellenére,
hogy az MSZMP Központi Bizottsága megszüntette a honvédség
felügyeletével megbízott osztályát, nem érezzük bizonyítottnak, hogy
változás állt volna be a katonaság irányításában. (folyt.)
1989. augusztus 9., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Javaslat a hadsereg megreformálására - 3. folyt.
|
Legutóbb, 1988. október 23-ikán a demokratikus ellenzék a Jurta
Színházban emlékezett meg az 1956-os forradalomról. Ekkor katonai
körgyűrű vette körül a színházat. Szögezzük le: a hadsereg, ha
parancsot kap, készen áll saját polgárai elleni bevetésre, népellenes
akciók végrehajtására.
- A sorkatonák élete a hadseregben:
- Az országban végbemenő reformfolyamat eredményeképpen lehetőség
nyílik lelkiismereti okok miatt alternatív, polgári szolgálat
teljesítésére. Ez örvendetes változás, de szembe kell néznünk a
fegyveres szolgálatot vállaló fiatalok jelenlegi, súlyos helyzetével.
A szövetségi rendszerben militarista politikát folytató pártállam
másfél évi időtartamra gyakorlatilag teljesen jogfosztottá,
kiszolgáltatottá teszi, személyi szabadságának szüneteltetésére
kényszeríti alattvalóit.
A hadsereg a társadalom előtt eltitkoltan működik, a bevonuló
fiatalt drasztikusan kiszakítját környezetéből, és a haza fegyveres
védelmére való felkészülés indokával, lakhelyétől gyakran távoli
helyőrségbe, végtelenül megalázó, értelmetlen, felesleges
megpróbáltatások sorozatának vetik alá. Napjai percről-perce be
vannak osztva, létvének minden szférája ellenőrzés alá kerül,
ideológiai-politikai megdolgozáson megy keresztül. Az
intézményesített terror légkörében feltétlen engedelmességet, a
parancs vak végrehajtását követelik tőle. A szocialista emberré
nevelés címén támadást intéznek egyénisége ellen. Az érdekvédelem
teljes hiányában, a vele szembeni bánásmód parancsnokai szubjektív
mérlegelésén, protekcióján - vagy megalázkodásán - múlik.
Mivel a laktanyák és a szolgálati helyek között nagy különbségek
vannak, a paternalista állam él a pozitív és negatív diszkrimináció
eszközével. A pártfunkcionáriusok gyermekei privilégizált helyzetbe
kerülnek, míg mások - netán a rendszerrel kevésbé lojális fiatalok -
rosszabb helyen szolgálnak, és több atrocitást kénytelenek elviselni.
(folyt.)
1989. augusztus 9., szerda
|
Vissza »
|
|
- Javaslat a hadsereg megreformálására - 4. folyt.
|
A politikai hatalom a katonai szolgálatot is felhasználja
jutalmazási, illetve büntetési céljaira. Az alapvető emberi jogok
megsértésének jelentős részét törvények, jogszabályok védelmében
követik el. A jelenlegi szolgálati szabályzat teljesen elavult,
modern jogi és politikai követelményeknek nem felel meg, a sztálini
diktatúra terméke.
A megbukott posztsztálini szelekció érvényesül a tisztek,
tábornokok kiválasztásánál is. A társadalomban végbemenő demokratikus
átalakulás megtorpan a laktanya kapujánál, és a parancsnokok
többségének körében egyértelmű ellenszenvre talál. A tisztek egy
része képtelen szembenézni a reformokkal, és azt gátolni igyekeznek.
Ez a helyzet önmagában véve veszélyes a társadalomra nézve, a
sorkatonák jelenlegi helyzete pedig tarthatatlan.
A leírtakból is kitűnik, hogy a kommunista párt irányította
hadsereget depolitizálni kell, és ezzel egyidejűleg a katonák
körülményein javítani.
- A magyar hadsereg átszervezésével foglalkozó javaslat következő
fejezetének címe, Cél: a demokratikus jogállam hadserege.
- A hadseregnek nem egy párt politikai irányvonalát és
határozatait kell érvényre juttatnia, hanem alkotmányos
kötelezettségeit teljesíteni az Országgyűlés és a kormány felügyelete
alatt.
A magyar katonák külföldi bevetésére soha, semmilyen körülmények
között ne kerülhessen sor. A hadsereg bevetését csak az Országgyűlés
rendelhesse el - hazánk területén belül is. Rendkívüli helyzetben egy
külön, erre a célra létrehozott, törvényekkel szabályozott Honvédelmi
Tanács döntsön a katonaság felhasználásáról. A honvédség kötelessége
a haza katonai védelme, ezen kívül elemi csapások, természeti
katasztrófák esetén segítséget nyújt a lakosságnak, valamint - ha a
rendőrség képtelennek bizonyul rá -, törvényben meghatározott módon,
alkotmányos intézmények és állampolgárok védelmére is igénybe vehető.
Fő funkciója azonban külső támadás ellen a haza területének védelme.
Ezen feladatok ellátásához egy mainál kisebb létszámú, ám lényegesen
korszerűbb, hivatásos hadseregre van szükség. (folyt.)
1989. augusztus 9., szerda
|
Vissza »
|
|
- Javaslat a hadsereg megreformálására - 5. folyt.
|
Mi úgy gondoljuk, hogy ezek a feltételek Magyarország
függetlensége és semlegessége, valamint gazdasági helyzetünk
javulása.
Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy hosszabb távon e
feltételek teljesülése esetén nemzeti érdekeinknek a hivatásos
hadsereg felel meg. A jelenlegi javaslat a mostani állapotokhoz
igazodva kísérel meg rávilágítani azokra a tényezőkre, amelyekben
gyökeres változások kívánatosak.
A honvédség diszfunkcionális feladatkörének lebontása, és egy
olyan katonai szolgálat bevezetése a célunk, amely a kiképzéshez,
harckészültséghez szükséges legminimálisabb mértékben korlátozza a
sorkatonák emberi-, polgári jogait. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon
büntetőjog-rendszerünk átalakítására, új honvédelmi törvény
kibocsátására, és ehhez kapcsolódva a kor követelményeinek megfelelő
szolgálati szabályzatra van szükség.
- A következő fejezetcím: Szükséges változások.
- Az utolsó részben támpontokat kívánunk nyújtani, melyek fenti
célok eléréséhez szükségesek, és már most bevezethetőek.
Az ország jelenlegi súlyos gazdasági helyzete és a külpolitikai
enyhülés egyaránt a katonai kiadások radikális csökkentését
követelik. Egyrészt ezzel összefüggésben, másrészt, mert a
kiképzéshez ennyi is elegendő, 12 hónapi időtartamra kell rövidíteni
a sorkatoni szolgálat idejét.
A szolgálatot megtagadó sorkötelesek 18 hónapos civil szolgálatot
teljesítsenek. A társadalmi szolgálat - amely az Egészségügyi és
Szociális Minisztérium felügyelete alatt áll - azért hosszabb, mert
körülményei kedvezőbbek a fegyveres szolgálatnál - nemzetközi
gyakorlat szerint is ez a helyzet. (folyt.)
1989. augusztus 9., szerda
|
Vissza »
|
|
- Javaslat a hadsereg megreformálására - 6. folyt.
|
A honvédelmi törvénynek kell deklarálnia azt, hogy a sorkatonákat
a lakóhelyükhöz legközelebb eső helyőrségben kell kiképezni.
Amennyiben technikai, stratégiai vagy egyéb okokból feltétlenül
szükséges a lakóhelytől távoli szolgálatteljesítés, ezt önkéntes
alapon, az állampolgár beleegyzésével lehessen véghezvinni.
A törvénynek jogi garanciákkal kell védenie a sorkötelesek
személyi szabadságának, emberi- és polgári jogainak gyakorlását.
Mivel a sorkatonai szolgálat célja a haditechnikai eszközök
kezelésének megtanulása és a harcban végrehajtandó tevékenység
begyakorlása, ezzel összeegyezhetetlen a katonák munkaszázadba,
munkaszolgálatra való irányítása. Szűnjön meg a hadseregben a
kényszermunkára vezénylés, nem ez a honvédség funkciója.
A honvédelemről szóló törvény kiegészítéseképp új szolgálati
szabályzatra van szükség. A szabályzattal kapcsolatos követelmények:
politikai párt, szervezet a hadseregben nem szerveződhet, a
sorkatonák és a tisztek magánemberi minőségükben tartozhatnak
valamely párthoz, de a tábornokok a politikai semlegesség érdekében
nem lehetnek pártok tagjai.
A hadseregben szűnjön meg az MSZMP irányítása és a politikai
oktatás-nevelés. A politikai tiszteket, instruktorokat távolítsák el
a honvédség kötelékéből.
A jelenlegi helyzetben a sorkatonáknál szekrény-ellenőrzéseket
tartanak, beavatkoznak magánéletükbe, ellenőrzik kapcsolattartásukat,
levelezésüket. Az emberek ellenőrzése, leinformálása érdekében
besúgó-hálózatot szerveznek, amelyet az állambiztonság beépített
embere, az elhárítótiszt irányít. Az elhárítótiszt jelenléte a
megtestesített anakronizmus, nincs helye a hadseregben. Ezzel
kapcsolatban alakítsák át a titokvédelemmel kapcsolatos elavult
szabályokat is. Amennyire lehet, a nyilvánosság előtt adjon számot
működéséről a hadsereg. (folyt.)
1989. augusztus 9., szerda
|
Vissza »
|
|
- Javaslat a hadsereg megreformálására - 7. folyt.
|
Az eddigi gyakorlatban a legnehezebb próbatételt a személyi
szabadság indokolatlan megvonása jelentette. Gyakran több hónapig
benntartják a katonákat a laktanyában. A fegyveres szolgálat nem
szabadságvesztés - éppen ezért a kiképzési és szolgálati időn kívül a
katonák bármikor hagyhassák el a laktanyát. Ennek meggátolása
törvényellenes és tilos. Szűnjön meg az eltávozási engedély és a
laktanyafogság-fenyítés.
A napirend kialakításában csupán a kiképzési idő megjelölése a
cél. A jelenlegi formájában az ébresztőtől a takarodóig beosztott
napirend nevetséges és megalázó, nem erősíti a fegyelmet és a
kiképzéshez semmi köze.
Töröljék el a kimenőruha kötelezését, és engedélyezzék a polgári
ruha laktanyában tartását. A szabadságos katonák inzultálására,
zaklatására hivatott helyőrségi járőrszolgálat szűnjön meg. A
bevonuló katonák beosztása alkalmasság, képzettség alapján történjen
- világnézeti, politikai szempontok a beosztásnál ne játszanak
szerepet. A napi kiképzési idő ne haladhassa meg a 8 órát - kivéve a
gyakorlatokat. A parancsnokok szolgálati hatalma kizárólag a
kiképzési és szolgálati feladatok ellátásig terjedhessen. A
parancsnokok kiválasztása szakmai-pedagógiai szempontok alapján
történjen. Őrszolgálatot részben hivatásos, részben csak erre
specializálódó sorkatonák adjanak. Szűnjön meg az alegység-ügyeletes
szolgálat.
Elismerve a fenyítés szükségességét, alaposan át kell gondolni a
fegyelmi büntetések módszerét. Mivel a katonai fegyelem eléréshez
szükségesnek látszik: a megrovás, lefokozás mellett maradjon a fogság
fenyítés - ám ennek felső határát 30 nap helyett 10 napban kell
meghatározni. A fenyített katona részt vesz a kiképzésben, majd ezt
követően tér fogdába. Mivel azonban ez is szabadságkorlátozás, a
jogállam azt diktálja, hogy ne a szolgálati előljáró, hanem a
hadsereg kötelékében e célra alkalmazott, jogi végzettségű személy
járjon el a szabályzat alapján. (folyt.)
1989. augusztus 9., szerda
|
Vissza »
|
|
- Javaslat a hadsereg megreformálására - 8. folyt.
|
A mostani állapottal szemben a fogdán töltött időt is bele kell
számolni a sorkatona szolgálati idejébe. A katonák teljesítményét
anyagi eszközökkel, juttatásokkal is lehet fokozni, emelett az
illetmény alkalmazkodjon az inflációhoz. A katonai szolgálati idő
fokozott megterhelést jelent a családosok számára, ezért az ő
szociális helyzetükről gondoskodni kell.
Az érdekvédelmi szerveződés szabadsága a hadseregben. A mostani
szolgálati szabályzat szerint az elöljáró legjobb tudása szerint
köteles gondoskodni alárendeltjéről - emellett azonban a katonákat
meg kell, hogy illesse a szervezet érdekvédelem joga. Jelenleg a
szabályzat kimondja, hogy a panaszt tilos csoportosan vagy küldöttség
formájában tenni - Szűntessék meg az érdeksérelmek orvoslásának ilyen
megkötéseit.
A számtalan helyi gond kezelésére a katonák hozhassanak létre
szervezeteket és ezek jogosítványának korlátait más jogszabályok -
például sztrájktörvény - megállapítják.
A büntetőjog-rendszer átalakításának főbb alapelvei: béke ideje
alatt nem indokolt különválasztani a fegyveres erők tagjait és az
állampolgárokat. Köztörvényes bűncselekményekért a katona
állampolgárként felel - így meg kell szüntetni a szolgálattal járó
kettős életet. A katonai bíróság csak háborús helyzetben
funkcionálhat. Fel kell számolni a barbárság szimbólumát: a katonai
büntetőintézeteket és büntetőzászlóaljakat.
- A dokumentumot - mint említettem - 42 szolgálattevő katona írta
alá. A névsor ismert szerkesztőségünkben. Miután azonban nem tudtuk
ellenőrizni minden esetben, hogy az aláírók egyetértenek-e nevük
közlésével, nem olvastuk fel a névsort.
A dokumentum egyébként a következő megjegyzéssel zárul: (folyt.)
1989. augusztus 9., szerda
|
Vissza »
|
|
- Javaslat a hadsereg megreformálására - 9. folyt.
|
"A katonák deklarált joga az ország társadalmi és politikai
életében való részvétel. Az aláírók - e jogukkal élve - állampolgári
minőségükben nyilvánították ki állásfoglalásukat".
A dátum: Cegléd, 1989. július 12. +++
1989. augusztus 9., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|