|
|
|
|
Tamás G. Miklós is indul a választáson
|
München, 1989. augusztus 5. (SZER, A mai nap) - A közeljövőben várható a megüresedett budapesti országgyűlési képviselői helyek betöltésére az időközi választás. A főváros V. kerületében Várkonyi Péter, volt külügyminiszter, a kerület képviselője megüresedett helyére az ellenzék Tamás Gáspár Miklóst kívánja jelölni. - Kedves hallgatóink, Tamás Gáspár Mikóst hallják: - Abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy az ellenzéki pártok V. kerületi csoportosulása felkért arra, hogy a Várkonyi Péter megüresedett képviselői helyén, a pótválasztáson jelöltként induljak. A jelöltségem - azonkívűl hogy nagy öröm és megtiszteltetés számomra - azt hiszem, politikailag azért is rendelkezik bizonyos jelentőséggel, mert lehetőség nyílik arra, hogy egységes ellenzék jelöltjeként induljak, és örömömet szeretném kifejezni abból az alkalomból, hogy a Magyar Demokrata Fórum országos elnöksége úgy döntött, hogy támogat. Közelebbről: az SZDSZ és a Fidesz jelöltjeként indulok, de mint mondtam, élvezem más ellenzéki szervezetek támogatását is. Számomra személyesen is van bizonyos jelentősége annak, hogy indulhatok ebben a kerületben, hiszen igen rossz emlékeim vannak 1985-ből, amikor megpróbáltam jelölőgyűlésen indulni Várkonyi Péter akkori külügyminiszterrel szemben, és - ugye - mivel a termet megtöltötték a kormányzathoz hű tisztviselőkkel és önkéntes fegyveres testületek tagjaival, tumultózus jelenetekre került sor, és az erőszak légkörében megfosztottak ettől a lehetőségtől. Úgy gondolom, hogy mivel erre az idén nem kerülhet sor, ilyenfajta trükköknek remélhetőleg nem leszünk tanúi. Gondolom, ez is mutatja azt, hogy milyen nagy utat járt be azért Magyarország az elmúlt négy esztendőben. (folyt.)
1989. augusztus 5., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Tamás G. is indul - 1. folyt.
|
Amit pedig fontosnak tartok itt, az az, hogy amennyiben jól dolgozunk, amennyiben tehetségesen irányítjuk kampányunkat, és amennyiben sikerül elmagyarázni a programunkat, úgy gondolom, hogy komoly esélyünk van arra, hogy nyerjünk. És remélhetőleg lesz arra is mód, hogy a tömegkommunikációban és más eszközökkel is megmagyarázzuk az apátiába és szkepszisbe sűllyedt magyar állampolgároknak, hogy az ország jelenlegi, nehéz helyzetéből van kiút. Hogy megmagyarázzuk, az ellenzéknek vannak elképzelései - többek között gazdasági elképzelései - arról, hogyan lehetne az ország helyzetét megjavítani, s hogy a szabadság nem zűrzavart jelent, és az ország nem a szétesés felé halad, hanem a jövő egyik esélyét pillanthatja meg a parlamenti demokrácia kiterjesztésében. Többen föltették nekem azt a kérdést, hogy érdemes-e az általános választásokig bekerülni ebbe a parlamentbe, amelyről - teljes joggal - a véleményük nem túl kedvező. Azt hiszem, és ezért is vállaltam a jelöltséget, mert ennek van értelme, ugyanis a parlament hozza végső soron a törvényeket, noha a törvények a párt és az ellenzék tárgyalásairól kerülnek a parlament asztalára. De igen fontos, hogy az ellenzék, tehát a közvélemény hangja, megjelenjék a magyar Országházban. És fontos az, hogy az időközben folyó kormányzati munka valóban parlamenti ellenőrzés alá kerüljön. Én azt hiszem, hogy ha bekerülnek ellenzéki képviselők a parlamentbe, ebben a ciklusban már lehetséges lesz kialakítani egy ellenzéki képviselőcsoportot, és megmutatni az országnak, hogy egy lojális, ám elkötelezett - saját eszméjének elkötelezett - ellenzék hogyan működik egy demokratikus parlamentben. Azt hiszem, hogy ez a nem egészen fél év is elegendő lesz arra, hogy az ellenzék javítson a parlament munkáján, és hogy halott betűből elevenné változtassa a miniszteriális felelőséget. Tehát mindenképpen úgy érzem, hogy érdemes elindulnom, és természetesen nyerni szeretnék, és úgy gondolom, hogy legkomolyabb ellenfeleim ebben az apátia és a bizalmatlanság - nem pedig a kommunista jelöltek. +++
1989. augusztus 5., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|