|
|
 |
|
 |
A főváros hosszú távú lakáskoncepciója - sajtótájékoztató (1. rész)
|
1989. augusztus 1., kedd - ,,Jobb ma egy vitatható koncepció, mint semmilyen; viszont hiba lenne csupán rövid távú elgondolásokkal a közvélemény elé lépni,, - e szavak kíséretében ajánlotta az újságírók figyelmébe a Fővárosi Tanács elgondolásait Budapest hosszú távú lakásgazdálkodási tervéről kedden Rikli Erzsébet, a lakáspolitikai főosztály vezetője. Az elképzelés legfontosabb eleme, hogy az ezredfordulóig felvázolja a ma kilátástalan helyzetben lévő fiatal családalapítók, lakással nem rendelkező rétegek esélyeit, tíz éves távlatban megoldást ígér számukra.
A főosztályvezető az általa ,,műalkotásnak,, nevezett
vitaanyagról elmondta, hogy az többszáz szakember véleményének
ötvözeteként született. A dokumentum nem testületi állásfoglalás a
Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának szándékában áll a szakmai,
az érdekképviseleti és az államigazgatási szervezetek véleményének
megismerése, majd a szeptemberi tanácsülést követően az érdemi
álláspont vitára bocsátása. Szólt arról is, hogy a főváros számára
dilemmát jelentett, kilépjen-e koncepciójával a közvélemény elé a
kormányprogram megismerése előtt. Végülis azért döntöttek így, mert
a főváros szerepe, jelentősége megköveteli, hogy legyen saját
koncepciója a lakásellátás hosszú távú megoldására. A tervezet
közreadása nem minden kockázat nélküli, hiszen tartalmazza egyebek
között az eddigi támogatási rendszer felülvizsgálatát, a
lakbéremelés lehetséges alternatíváit. Ez utóbbival kapcsolatban a
főosztályvezető szerint a szándékolt - de illetékes helyen meg nem
erősített - 100 százalékos lakbéremelés elkerülhető lenne, ha a
lakáson belüli összes állagmegőrzési munka a jövőben a bérlőt
terhelné.
Rikli Erzsébet elmarasztalólag szólt az 1960-ban készült hosszú
távú lakásgazdálkodási koncepcióról, amely nem érte el célját,
hiszen mára sem szűnt meg Budapesten a mennyiségi lakáshiány.
Véleménye szerint ennek oka a hibás tervezés volt, s az, hogy nem
fordítottak kellő hangsúlyt a régebben épült lakások
helyreállítására. Ez a magyarázata annak, hogy a 425 ezer állami
bérlakás több, mint 25 százaléka három évtizede nem volt felújítva.
Hangsúlyozta, hogy az elmaradt munkák pótlását nem lehet a főváros
,,nyakába varrni,, , mert kötelességét az állam mulasztotta el.
Ezért a főváros garanciát kér arra, hogy amennyiben a budapesti
lakások tanácsi önkormányzati kézbe kerülnek, a 107 ezer lakás
elmaradt felújításáról a kormány gondoskodjék. (folyt.köv.)
1989. augusztus 1., kedd 16:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|