Rendszerváltás és az MTI

	Horn Gyula interjú - La Repubblica (1. rész)
Róma, 1989. július 17. hétfő (MTI) - Románia részéről még nincs konrét katonai fenyegetés Magyarországgal szemben, de ennek lehetőségét nem szabad lebecsülni - jelentette ki Horn Gyula külügyminiszter a La Repubblica cimű olasz napilap budapesti különtudósítójának adott interjújában. Andrea Tarquini, aki Kádár János temetésére érkezett Budapestre, a magyar-romány viszonyról, a szocialista országok közötti vitás kérdésekről kérdezte a magyar külügyminisztert. Az interjú - ,,Ceausescu rakétákat vásárol, hogy célba vegye Magyarországot,, címmel - a lap vasárnapi számában jelent meg. A cikk bevezetőjében a tudósító azt írja, hogy ,,nem a NATO, nem az Egyesült Államok, hanem egy sztálinista diktátor, a peresztrojka ellenségeinek vezére fenyegeti az új Magyarországot,,. Andrea Tarquini szerint Ceausescu ,,Condor,, tipusú középhatótávolságú rakétákat rendelt Argentinától a román hadsereg számára. Az esetleges román fenyegetést illetően Horn Gyula elmondta: a magyar küldöttség világosan kifejtette a román vezetőnek a Varsói Szerződés közelmúltban tartott csúcstalálkozójának idején, hogy ,,ha Európában, ahol előrehalad a leszerelés, egy kis ország olyan közép-hatótávolságú rakétákat szerez be, amelyeket a Szovjetunió és az Egyesült Államok éppen leszerel, az az egész földrész biztonságát destabilizálja,,. A román fél erre az észrevételre nem adott választ. - A rakétavásárlási terv romániai bejelentésének módjából arra lehet következtetni, hogy az elsősorban belpolitikai célokat szolgál. Az erőfitogtatással meg akarják félemlíteni a lakosságot, az ország kollektív pszichológiájára igyekeznek hatni - mondta Horn Gyula. A magyar külügyminiszter szerint nem lehetséges egy fegyveres konfliktus Magyarország és Románia között, de a román döntések mindenképpen politikai feszültségeket okoznak. - Magyarország nem tett válaszlépeseket, mert a rakéták még nem érkeztek meg Romániába - hangsúlyozta Horn Gyula. Hozzátette azonban: ,,Ha a rakéták telepítésre kerülnek, ha nem mondanak le erről, akkor le kell vonni a nemzetbiztonság szempontjából szükséges következtetéseket,,. Magyarország az európai fegyerzetcsökkentés mellett van, támogatja az erről folytatott kelet-nyugati tárgyalásokat. A román szándékok azonban, úgy tünik, nem segítenek ennek a folyamatnak - mondta a külügyminiszter.(folyt) 1989. július 17., hétfő 08:42
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Horn Gyula interjú - La Repubblica (2. rész)
Horn hangsúlyozta, hogy a két ország viszonyának javítása közös érdek lenne, de a román magatartás miatt alig lát lehetőséget erre. A román sajtó magyarellenes kirohanásairól a külügyminiszter így vélekedett: ezek elsősorban arról akarják elterelni a figyelmet, hogy a román hatóságok megsértik a romániai magyar kisebbség és más állampolgárok emberi jogait. Az emberi jogok kezelése nem lehet belügy, mivel a román kormány is aláírta a helsinki dokumentumokat és elfogadta a bécsi okmányokat - hangsúlyozta. Elismerte, hogy a román, a csehszlovák és az NDK-sajtó felszínes cikkeket közölt George Bush amerikai elnök számunkra történelmi fontosságú látogatásáról, de elmondotta, hogy sajtótámadásokról és nem az adott országok kormányának véleménynyilvánításáról van szó. Felhívta a figyelmet arra, hogy George Bush realista politikus, aki nem kérdőjelezte meg sem Magyarország, sem Lengyelország szövetségét a Szovjetunióval, nem veszélyeztette Közép-Kelet-Európa stabilitását. ,,Kapcsolataink fejlesztése azzal az Egyesült Államokkal, amely ugyanúgy érdekelt a peresztrojka sikerében, mint mi, amely érdekelt Magyarország fokozatos kapcsolódásában az EFTA-hoz és az Európai Közösséghez, nagy segítséget jelent reformjaink számára,, - mondta Horn. Az olasz újságíró kérdésére válaszolva Horn Gyula szólt a menekültek kérdéséről. Mint mondta, Magyarország arra számít, hogy a környező országok közül csak Romániából érkeznek hozzánk menekültek. ,,Senkit nem ösztönzünk arra, hogy hagyja el hazáját, mert aki elmenekül, az nem segít azoknak, akik maradnak,, , de - fűzte hozzá - ,,a közös európai házban,, senki előtt nem lehet becsapni az ajtót, ha az menekül, menedéket kér. - Magyarország - mondotta a továbbiakban - felülvizsgálta 1956-ot. Hiszünk abban, hogy szükség van a történelmi igazságra. 1956 és 1968 számunkra azt a történelmi leckét jelenti, hogy az egyes szocialista országok útválasztása belügy, az ő útválasztásukról van szó, és hibáznak azok a szövetséges államok, amelyek most denunciálják a ,,tévedéseket,, , ,,veszélyeket,, és egyebeket ezzel kapcsolatban.+++ 1989. július 17., hétfő 09:26
Vissza »