Rendszerváltás és az MTI

	Bush-körút - Novoje Vremja (1. rész)
Moszkva, 1989. július 11. kedd. (MTI-tud) - Az amerikai kormányzat szándéka a kelet-európai szövetkezeti és magánszektor fejlesztésének ösztönzésére, a szabad piac kialakítására nem mond ellent a szocialista országok többségében megvalósuló reformok irányának. Ezt a helyzetet, a célok bizonyos mértékű egybeesését ki kell használni. E folyamatok megteremtik az alapot ahhoz, hogy megszilárduljon az eltérő rendszerű államok külcsönös függése gazdasági és kulturális téren egyaránt - írja a Novoje Vremja legújabb számában Mihail Kozsokin. A Bush-kormányzat kelet-európai politikáját elemezve az amerikai elnök varsói és budapesti látogatása alkalmából a szovjet hetilap emlékeztet arra, hogy Washington a ,60-as évektől kezdve vezette be ,,differenciálási politikáját,, e térség tekintetében. Az amerikai értékelés kritériuma korábban az volt, hogy a szocialista országok vezetése mennyire mond ellent Moszkvának, most viszont annak alapján itélik meg ezeket az országokat, hogy mennyire léptek előre a reform útján. Amerikai értelmezésben ez lényeges politikai és gazdasági liberalizációt jelent, s Bush szavai szerint a nyugati segítséget is ezzel párhuzamosan folyósítják majd. A Novoje Vremja megitélése szerint a ,,differenciálási politika,, ma is érvényben van: az kap segítséget, aki képesnek mutatkozik a gazdasági konjunktura valódi javitására. Washingtoni értékelések szerint a ,70-es évek hitelei csak a jelen helyzet stabilizálását segítették elő a szocialista országokban, a mostani feltételek értelmében viszont a befektetett pénznek nemcsak hasznot kell hoznia a hitelezőknek, hanem elő kell segítenie a szövetkezeti és magánszektor fejlődését, a szabadpiac kialakulását, így integrálva a szocialista országokat a világgazdaságba. A szovjet lap utal a szocialista országokban felbukkanó, olyan ,,tradicionális,, aggodalmakra, hogy e szektorok a vegyesvállaltok létrehozásávál valójában a nyugati tőkének rendelik alá magukat. Ezt cáfolandó, megállapítja: a szövetkezetek és a magánszektor jelenlegi állapota a szocialista országokban nem biztosít számukra versenyképességet a világpiacon, az állam támogatására szorulnak, hogy bekapcsolódhassanak a világpiac vérkeringésébe. A lap szerint a Szovjetuniónak is hasonló fejlődési utat ajánlottak, de - mint a Novoje Vremja írja -, Magyországtól és Lengyelországtól eltérően ebben az országban még nem jutottak túl a szövetkezetek fejlődésének kezdeti szakaszán, nem ismerték el a szövetkezeti és magánszektor egyenjogúságát az államival. (folyt.) 1989. július 11., kedd 12:59
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Bush-körút - Novoje Vremja (2.rész)
A szovjet hetilap felveti, hogy a kelet-európai országok és a Nyugat gazdasági kapcsolatainak fejlődése nem a Szovjetunióval, illetve más KGST-országokkal folytatott kereskedelem kárára valósul-e meg? A Washington Post adatait idézve egyebek között megállapítja, hogy Lengyelország jelentősen növelte nyugati kereskedelmét, Magyarország nyugati exportja pedig tavaly 20 százalékkal nőtt, miközben a Szovjetunióba irányuló export 10 százalékkal csökkent. A Novoje Vremja ennek kapcsán megállapítja: a kereskedelmi nehézségek természetesen a szocialista országok gazdaságainak nehéz helyzetével függnek össze. De még ha javulás következne is be, a KGST jelenlegi mechanizmusa nem képes biztosítani érdekeltségüket a kereskedelmi forgalom bővítésében. Szükség van a szuverén szocialista országok egész kapcsolatrendszerének felülvizsgálatára. Az európai helyzet fejlődése mind újabb feladatokat tűz napirendre: a VSZ politizálódását, vagyis fokozatos átprofilírozását, hogy a nemzetbiztonságot nem annyira a fegyveres erőkkel, hanem politikai együttműködéssel, az európai integrációs folyamatokban való részvétellel szavatolja. A hetilap emlékeztet arra, hogy korábban a szocialista országok csaknem kizárólag állami szinten bonyolították külkereskedelmüket, most viszont a transznacionális kapcsolatokba integrálódik a szövetkezeti és magánszektor is. Az ezzel összefüggő amerikai politika a kelet-európai térség tekintetében egyáltalán nem mond ellent az egységes és kölcsönös függésben levő világ szovjet koncepciójának. Hiszen ennek nem kizárólag az államok, hanem az állampolgárok és a társadalom nem politikai jellegű struktúráinak együttműködésén kell alapulnia. Washington kelet-európai kapcsolatainak politikai keretei sokkal elmosódottabbak - állapítja meg a Novoje Vremja, s hangsúlyozza, hogy majd a gyakorlat bizonyítja be, mennyire érvényesül a Fehér Ház által hangoztatott elv: támogatni a reformokat, de nem a politikai stabilitás kárára. Utal Bushnak arra a kijelentésére is, hogy nem kívánnak szélsőséges, esztelen lépéseket támogatni, mivel azok a Magyarországon 1956-ban kialakult helyzethez vezethetnek. (folyt.) 1989. július 11., kedd 15:38
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Bush-körút - Novoje Vremja (3. rész)
A Szovjetuniót az alapvető érdekek és célok közösségére épülő szövetségi kapcsolatok fűzik a kelet-európai országokhoz. Ugyanakkor - gazdasági, politikai és katonai helyzetéből adódóan - kezdeményezően léphet fel számos regionális és összeurópai probléma megoldásában. Ennek tényét az egész világon elismerik - írja a Novoje Vremja, majd kifejti: a Szovjetunió mérlegelt, átgondolt kelet-európai politikája meggyorsíthatná az európai ház építését, ami egyidejűleg komoly változásokat hozna az európai szocialista országok helyzetében is. A koncepció történelmi távlatokban a két társadalmi-politikai rendszer kölcsönös adaptációját jelenti, megszilárdítja a kölcsönös függést gazdasági, kulturális és politikai téren egyaránt - fogalmaz a szovjet lap, s emlékeztet azokra a tényezőkre, amelyek a szocialista országokban hátráltják ezt a folyamatot: a nemzetközi helyzet alakulására, a sztálinizmus bűneire, a ,,blokk-gondolkodásmódhoz,, való ragaszkodásra. A kelet-európai országok, valamint az Egyesült Államok és Nyugat-Európa kapcsolatainak fejlődése nem lesz egyenletes, ütemüket és minőségi paramétereiket minden egyes ország maga fogja megszabni. De e folyamatban mindenképpen be kell tartani bizonyos ütemet, hogy a Nyugattal való kapcsolatok elmélyítése ne vezethessen megosztottsághoz és az ellentétek kiéleződéséhez a kelet-európai országok között. A Szovjetuniónak sajátos lehetőségei vannak e fejlődési ütem meghatározására, de természetesen nem alkalmazhat hatalmi (mi több, erő-) megoldásokat a jelenlegi nemzetközi kapcsolatokban. Az lenne az ideális, ha a Szovjetunió legalábbis valamennyire megelőzné a kelet-európai országokat az államközi kapcsolatok fejlesztésében a Nyugattal, s ami nem kevésbé fontos, a nem kormányszervek, illetve az állampolgárok közötti kapcsolatok tekintetében is - fejti ki véleményét a Novoje Vremja hasábjain Mihail Kozsokin.+++ 1989. július 11., kedd 15:49
Vissza » A hírhez kapcsolódik »