Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - első nap (38. rész)
A második feltétel az állam csökkenő részvétele a gazdasági folyamatokban, a piaci viszonyok befolyásolásában. Ez mindenekelőtt a versenyszféra állami támogatásainak következetes visszafogását illetve a vállalkozások adóterheinek párhuzamos mérséklését jelenti. El kell érni, hogy a támogatások jelenlegi 200 milliárd forint körüli összege 1990-re 160 milliárd forintra, 1991-re 120 milliárdra, 1992-re 100 milliárd forint körüli szintre csökkenjen. A csökkentésnek elsősorban a veszteség-finanszírozást szolgáló termelői ártámogatásokra, az alacsony hatékonyságú export támogatására, a termelő beruházások állami támogatására és a fogyasztói ártámogatásokra kell kiterjednie. A támogatácsökkentés ütemezésénél és összetételénél természetesen továbbra is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a lökésszerű áremelések elkerülésére, a kieső termelés nélkülözhetetlen elemeinek pótlására és a törvényszerűen fellépő foglalkoztatási gondok enyhítésére. Az államháztartási reform megvalósítása elképzelhetetlen új elosztáspolitika érvényesítése, végrehajtása nélkül. Az elkövetkezendő években el kell érnünk a munkajövedelmek védelmét, majd fokozatos növelését. A társadalmi jövedelmek, mindenekelőtt a jelenleg természetben nyújtott társadalmi jövedelmek egy részét, - azok állami finanszírozásának megszüntetésével egyidejűleg - fokozatosan be kell építenünk a bérekbe. Ennek fedezetét a versenyszférában az adók csökkentése, a költségvetési szerveknél a bérek növelése teremtheti meg. Ehhez kapcsolódóan a bérreformról is szólt néhány szót a pénzügyminiszter. Mint mondotta, sok illúzió, irreális várakozás kötődik ehhez a fogalomhoz. Mi is lehet egy megalapozott bérreform tartalma Magyarországon? - tette fel a kérdést. Legfontosabb eleme a bérgazdálkodás teljes liberalizálása a versenyszférában, a vállalatoknál, vállalkozásoknál és szövetkezeteknél. Ez annyit jelent, hogy a munkabérek színvonalát és tömegét nem adminisztratív, központi szabályok, fiskális eszközök, büntetőadók szabályozzák, hanem a piac értékítélete, valamint a munkáltatók és munkavállalók egymás közötti megállapodása. Az állam közvetlenül nem avatkozik be a versenyszféra béreinek alakításába. A miniszter célszerűnek tartotta már a jövő esztendőtől megvalósítani - a bérnövekményt terhelő, még meglévő adó megszüntetésével - a teljes bérliberalizálást. Ez a bérmechanizmus egyben azt is jelenti - mondotta -, hogy a piac értékítélete és a bérmegállapodás keretei között a vállalatoknak, szövetkezeteknek, vállalkozóknak az élőmunka-újratermelés költségeit a bruttó bérekben meg kell fizetniük. (folyt.köv.) 1989. június 27., kedd 20:03
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »