|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (33. rész)
|
Mindez konzerválja az elavult gazdasági struktúrát, fékezi az eredményesen gazdálkodó szervezetek növekedési, fejlődési lehetőségeit, ugyanakkor széles körű támogatásokkal és kedvezményekkel lassítja a veszteséges és alacsony hatékonyságú gazdasági tevékenységek csökkentését, fékezi a teljesítmények növelését, ellenérdekeltséget teremt a gazdálkodó szerveknél és a lakosság körében egyaránt. Egy másik ok: az államháztartáson és benne a költségvetésen keresztül az ország gazdasági teljesítményeihez, a termelőerők színvonalához viszonyítva erőteljes túlelosztás valósul meg. Rendkívül magas az állami kötelezettségek, állami feladatok tömege, és torz az állami kiadások szerkezete. Ebben az évben a magyar államháztartás költségeinek mintegy 20 százaléka a különböző célú vállalati támogatás. Domináns az alacsony hatékonyságú exporttámogatások, a fogyasztói ártámogatások, a termelő célú állami beruházások, valamint a termelői ártámogatások részaránya. Hasonlóan magas az állami rezsi költsége és részaránya is. A védelem és fegyveres erők, valamint az igazgatás és igazságszolgáltatás működtetése csaknem 100 milliárd forintba kerül, s az államháztartás 10 százalékát emészti fel. Rendkívül magas és diszfunkcionálisan működik a társadalombiztosítás, amely 260 milliárdos költségvetésével az államháztartás több mint 27 százalékát képviseli, ugyanakkor következetlen biztosítási- és nyugdíjrendszerével, torz elosztást megvalósító szociálpolitikai eszközeivel a rendkívül magas költségek ellenére növekvő feszültségek hordozója. Kevés pénz jut oktatásra, egészségügyre, tudományra, kultúrára és sportra. E területek intézményei működési zavarokkal küzdenek, teljesítményük egyenetlen, gyakorta alacsony színvonalú. A magas állami kötelezettségek és a gazdaság teljesítményei, valamint az adósságszolgálati terhek által erősen determinált belső felhasználási lehetőségek a jelenlegi struktúrában tartósan olyan helyzetet teremtenek, amelyben az állam nem tud eleget tenni vállalt kötelezettségeinek, rövid távú döntései keresztezik hosszú távú érdekeit, a permanens szószegés állapotába kerül, tovább növelve a bizalmi válságot, a társadalmi, politikai feszültségeket. Az elosztható jövedelmek szűkössége és a széles körű állami kötelezettségek közötti ellentmondás tartós egyensúlyi zavarokat okoz. A deficit az állami pénzalapokban 1973 óta jelen van. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 19:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|