|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (17. rész)
|
A miniszteri expozé külön is szólt a tanácsok elmúlt évi gazdálkodásáról. - Csökkenő állami támogatás, növekvő saját bevételek jellemezték 1988-ban a tanácsi feladatok finanszírozását - mondta Békesi László. Csak a legnagyobb elismerés hangján lehet szólni tanácsaink erőfeszítéseiről, s a vállalati, szövetkezeti, lakossági hozzájárulásról, arról a társadalmi összefogásról, amelynek eredményeként közösségi célok megvalósítására a tanácsok lényegesen több pénzt fordíthattak az eredetileg tervezettnél. A növekvő feszültségek azonban felhívják a figyelmet arra a tendenciára, ami az elmúlt esztendőt is jellemezte, és aminek a lényege, hogy a tanácsok többsége a növekvő helyi erőforrásokat elsősorban új beruházásokra, új intézmények építésére fordítja, s ez tovább növeli az üzemeltetés, a működtetés gondjait. Szükség van új iskolákra, kórházakra, szociális otthonokra, ám a meglévők fenntartása és működtetése veszélybe kerülhet, ha a rohamosan nözekvő mennyiségi feladatok ellátásához szükséges erőforrásokat tanácsaink az állami támogatás növelésére építik. Ez azért is a jövő gondja, mert tovább folytatódott tanácsaink eladósodása. A fejlesztések finanszírozására kibocsátott kötvények, az igénybe vett hitelek a jövő anyagi alapjait terhelik, esetleg a működtetés fedezetét szűkítik. - A költségvetés 1988-ban elköltötte többletbevételeit, felhasználta 10 milliárdos tartalékát, nem tudta csökkenteni a költségvetés hiányát. Emellett növekvő pénzforgalmi áthúzódásaival nem kis mértékben terhelte a folyó esztendőt. A gazdasági folyamatok ellentmondásos alakulásáért, az egyensúlyi pozíció romlásáért, egyáltalán az évek óta tartó gazdasági válság elmélyüléséért a bizottsági viták során kemény, helyenként szélsőséges és türelmetlen kritika, elmarasztalás érte a kormányt. Több képviselő, valamint az építési és közlekedési bizottság az elmúlt évi költségvetésről szóló beszámolót nem fogadta el, hangoztatta bizalmatlanságát a kormánnyal szemben. Nincs oka és joga a kormánynak a kritikát elhárítani. A jogos bírálatot akkor is el kell fogadni, ha pontosan tudjuk - és ezzel minden bizonnyal a kritikát gyakorló képviselők is tisztában vannak -, hogy a mélyülő gazdasági válságért nem kizárólag a kormány gyengesége, következetlensége, esetenként hibás vagy elmulasztott intézkedései felelősek, és nem elsősorban a jelenlegi kormány irányítómunkájának hiányosságai vezettek a gazdaság mai helyzetéhez. Ez a kormány vállalja a súlyos gazdasági örökséget, vállalja, hogy őszintén, hiánytalanul feltárja a parlament és az ország népe előtt a gazdaság valódi helyzetét, a válság okait, s nem titkolja saját hibáit sem - hangoztatta Békesi László. (folyt. köv.)
1989. június 27., kedd 17:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|