Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › december 18.
1989  1990
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
1990. december
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A XI. kerületi Önkormányzat állásfoglalása a világkiállításról

"... igényt tartunk a világkiállítási területen lévő állami tulajdonú területek felett az önkormányzat rendelkezési jogára. Ezzel együtt vállaljuk az érintett beruházások külföldi tőkével közösen történő finanszírozását. Amennyiben nem lesz világkiállítás, úgy saját erőből vállalkozunk kiegészítő rendezvények lebonyolítására. "
BBC, Panoráma:

Andrew Sarlós Magyarországról

"Új miniszterek kinevezése politikai változásokat mindig jelent és én nem akarom lecsökkenteni az ország gazdasági helyzetének a változását és az egész világgazdasági válságnak a rosszabbodását. Ennek még mindig nincs vége és amely továbbra is sajnos rosszabbodik az egész világon. "

Temetés - nyilatkozatok az NSZK-ból

Köln, 1989. június 16. (DLF) - Nagy Imre nem merült feledésbe
Németországban sem. Tragikus sorsa a németek emlékezetében is
összeforrott az 1956-os magyar forradalom bukásának emlékével. A
magyar politikus temetése kapcsán három kérdést tettünk fel a német
közélet négy jól ismert személyiségének: Annemarie Renger
asszonynak, a Bundestag jelenlegi alelnökének, aki első női elnöke
volt a bonni parlamentnek, Walter Jens professzornak, a német PEN
Club volt elnökének, Otto von Habsburgnak, a strasbourgi Európa
Parlament tagjának és Otto Schilynek, a német és a magyar parlament
tagjaiból alakult közös csoport elnökének.

    Az első kérdés így hangzott: hogyan él az ön emlékezetében Nagy
Imre halálának, kivégzésének híre, hogyan reagált ön akkor a
lakonikus közleményre?

    - Amikor 1956-ban Magyarországon kitört a népfelkelés, engem ez
annyira felvillanyozott, hogy Magyarországra akartam utazni. Úgy
éreztem, valahogy ki kell nyilvánítanom rokonszenvemet, valahogy fel
kell ajánlanom segítségemet, mert vissza nem térő történelmi
eseményeknek vagyunk tanúi. Nagy Imre akkoriban olyan embernek
számított, aki jelképszerűen tudta megtestesíteni azt a demokratikus
társadalmat. Nagy Imre kivégzése azután azt hiszem, nemcsak
iszonyattal töltött el mindannyiunkat, hanem bénítóan is hatott.
Megrendítette hitünket, hogy Európának ezen a részén is megváltozhat
valami, hogy az ott élő népek is megszabadulhatnak a Szovjetunió
szorítása és katonai nyomása alól. (folyt.)


1989. június 16., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Temetési nyilatkozatok - 1. folyt.

- Nagy Imre halálhírét mély gyásszal, megrendüléssel, haraggal
és annak világos tudatával vettem tudomásul, hogy az a szocializmus,
amely feltűzött szuronyokra és fegyverekre támaszkodik, tartósan nem
maradhat fenn. De ez akkor sovány vigasz volt. Először őszintén
szólva nem is hittem, hogy lehetséges, pedig ilyen becstelenség
nekem akkor még elképzelhetetlen volt. Lassanként rájöttem, hogy
tényleg szavukat szegő emberekkel van dolgunk.

    - Akkoriban mint diákok, Hamburgban, az Európa Kollégiumban
voltunk. Nagy együttérzéssel és felháborodással vettük tudomásul a
magyarországi eseményeket. Mi tüntettünk is a szovjet csapatok
magyarországi bevonulása ellen. Jól emlékszem az utolsó Budapestről
jött rádióadásra, és nem túlzok, ha azt mondom, hogy diáktársaimmal
együtt megrendülten kísértük figyelemmel az eseményeket.

    - Második kérdésünk így hangzik: hogyan ítéli meg ön azt a
fejlődést, amely Nagy Imre temetését és teljes rehabilitálását
lehetővé tette?

    - Nagy Imre és több száz kivégzett társának rehabilitálása a
kommunista uralom alatt lévő országokban végbemenő változásokról
tanuskodik. Remélem - annál is inkább, mivel most alkalmam volt
Gorbacsovval beszélni -, hogy ezt a demokratikus fejlődést a keleti
tömb államaiban már nem lehet feltartóztatni. Bárhogy is fejlődjenek
az egyes társadalmak, a jövőben pluralisztikus, demokratikus
társadalmak lesznek. Erről most szinte meg vagyok győződve, mert
mint hallottam, olyan visszaesés, mint Kínában, nem képzelhető el.
(folyt.)


1989. június 16., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Temetési nyilatkozatok - 2. folyt.

- Azt hiszem, ez egy nagyon méltó esemény, mert azt a saját
történelemmel való kegyetlen leszámolás kíséri, hiszen hány embert
végeztek ki akkor, s hányat vetettek börtönbe? Igen, ez leszámolás a
saját múlttal. Én számoltam azzal, hogy egy szép napon sor kerül
erre. Íróként és a PEN-klub hivatalos képviselőjeként többször
jártam Magyarországon. Egyszer megkérdeztem egy minisztert: meg
tudnak önök egy írót rendszabályozni? Természetesen - volt a válasz
-, de a pillanatnyi győzelemért évszázadokon keresztül gazemberként
állni a történelem előtt? Ezt meg kell fontolni. Én sokat gondoltam
erre a feleletre, különösen most, Nagy Imre rehabilitálásakor.

    - Hát kérem szépen, én ennek a folyamatnak nagyon örülök. Habár
nem felejtem el, ki volt Nagy Imre, mégis ez egyszerűen egy emberi
kérdés. Egy ember volt, aki - legalábbis azt hiszem - bizonyos
mértékben becsületesen akarta a végén szolgálni a nemzet érdekét, és
ennek folytán nagyon örülök, hogy ez a probléma megoldódott. Azonban
mindjárt azt is szeretném megmondani, hogy ezzel nem végződött be az
egész probléma, mondjuk az 1956-os probléma, mert van még sok
igazságtalanság és ebben is rendet kell teremteni.

    - Maguk a reform képviselői jelentették ki, hogy Nagy Imre
bizonyos értelemben a jelenlegi magyarországi fejlődés jelképes
alakja, és csaknem szenzációnak kell mondani, hogy viszonylag
gyorsan ment végbe ez a fejlődés. A gyász ugyan marad. Nagy Imrét
nem lehet életre kelteni, de úgy látom, hogy a határozott és döntő
irányvonal, amit Pozsgay Imre és sokan mások követnek, tartós
támogatáskra talál, és úgy gondolom, minden elismerésünket és
támogatásunkat megérdemli az a bátorság, józanság és tisztánlátás,
amellyel ezen az úton haladnak. (folyt.)


1989. június 16., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Temetési nyilatkozatok - 3. folyt.

- Harmadik kérdésünk a következő: mennyire bizakodó ön? Azon a
véleményen van, hogy visszafordíthatatlan ez a fejlődés - a
magyarországi demokratizálódás -, vagy inkább azok véleményét
osztja, akik még ma is kételkednek az elért eredmények
tartósságában?

    - Úgy hiszem, a visszafordíthatatlanság ténynek tekinthető, mert
ez egy történelmi helyzet, mondhatnám világforradalmi helyzet. Ha
valaki még marxista, tudnia kell, hogy a viszonyokat nem lehet még
egyszer ellenkező irányba, az abszolút diktatúrába fordítani.

    - Minden józan emberben kell, legyen öt százaléknyi kétely, mert
ellen-mozgalommal mindig kell számolni, de azt hiszem, ezt nem lehet
revideálni, mint ahogyan a Szovjetunióban sem. A most megindult
folyamat - amelynek élén, mint már oly gyakran, Magyarország áll -
visszafordíthatatlan. Túl sokat láttam, hogy száz százalékig bízzak
benne, hogy ez végleg rendeződött. Szóval én úgy érzem, hogy - habár
a remény jogosult - biztonság nincs.

    - Meggyőződésem szerint igaza van annak az állításnak, hogy egy
demokráciát csak a történelmi igazságra lehet építeni. Egy nép,
amely saját magának hazudik, vagy egy kormány amely elnyomja az
igazságot, nem tud demokráciát teremteni. Ezért elkerülhetetlen, és
fontos volt a történelem ilyen feldolgozása. Meg vagyok győződve
arról, hogy a reformfolyamat visszafordíthatatlan, ha nem történik
külső beavatkozás, és úgy vélem, hogy ilyenre nem kerül sor.
Ugyanakkor hozzá kell tennem: Magyarország komoly gazdasági
nehézségekkel küzd, és mivel politikailag még mindannyian
profitálunk ezekből a magyarországi eseményekből, kötelességünk
segíteni Magyarországnak gazdasági nehézségei leküzdésében. +++


1989. június 16., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD