Rendszerváltás és az MTI

	Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal megállapodása az érdemi politikai tárgyalások megkezdéséről (4. rész) (OS)
A nyitó plenáris ülésre 1989. június 13-án (kedd) az Országház Vadásztermében kerül sor. A teljes ülésen az Országgyűlés elnöke elnököl. A három tárgyalófél képviselőjének azonos időtartamú felszólalási lehetőséget biztosít. A plenáris nyitó ülésen a tárgyalófelek szándéknyilatkozatot tesznek. A továbbiakban munkabizottságokat hoznak létre. b/ A megállapodásokat a napirendre tűzött témák szerint kialakított munkabizottságok készítik elő. A bizottsági munkára a plenáris ülésekre vonatkozó elvek értelemszerűen alkalmazandók. Az egyes munkabizottságok - szakértők bevonásával - albizottságokat is létrehozhatnak. c/ A jogszabályok tervezeteinek előkészítése a kormányzati szervek bevonásával történik. A politikai egyeztető tárgyalások ideje alatt sor kerülhet a tervezetek társadalmi vitájára is. A végleges dokumentumokat a plenáris ülés fogadja el. A munkabizottságok által kidolgozott javaslatok akkor terjeszthetők a teljes ülés elé, ha azokat a tárgyalófelek képviselői kézjegyükkel ellátták. A jóváhagyott okmányt a delegáció vezetői írják alá, s ezt követően gondoskodnak a nyilvánosságra hozatalról. Minden ülésről jegyzőkönyv készül, amely a tárgyalások megszakadása esetén nyilvánosságra hozható. d/ A döntéshozatal a kölcsönös érdekeltség és a konszenzus elvére épül. Ha valamely részletkérdésben véleményeltérés marad fenn és ez az érintett tárgyalófél megítélése szerint nem érinti a megállapodás lényegét, a konszenzus létrejöhet. e/ A plenáris ülések a sajtó számára nyilvánosak. A munkabizottságok azonban zárt ajtók mögött dolgoznak. Biztosítani kell, hogy a közvélemény rendszeres és érdemi tájékoztatást kapjon a tárgyalások menetéről. A tárgyalófelek időről időre közös közleményt adnak a Magyar Távirati Irodának. Különnyilatkozat kiadására csak akkor kerül sor, ha a tárgyalások megszakadnak, illetve ha nem sikerül közös nyilatkozatban megállapodni. Ez azonban nem érinti a felek azon jogát, hogy a napirenden szereplő kérdések tartalmáról nyilatkozzanak. f/ A felek szükségesnek tartják, hogy a tárgyalásokkal összefüggő kiadásokat az állami költségvetés fedezze. Ez tartalmazhatja az ügyiratkezelés, sokszorosítás, postázás, az értekezletek szervezésének költségeit, valamint a munkába bevont szakértők díjazását. Budapest 1989. június 10. (folyt. köv.) 1989. június 11., vasárnap 16:49
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »