|
|
 |
|
 |
Az MSZMP KB ülése (10. rész)
|
A párttestület tagjai a koncepciót elsősorban politikai
nézőpontból tárgyalták, bár jócskán foglalkoztak az ágazat szakmai,
műszaki és pénzügyi kérdéseivel. Különösen nagy hangsúlyt helyeztek
a falvak élet- és munkakörülményeinek változásaira. Tették ezt
azért, mert a mezőgazdaság ügye nem lehet csak ágazati kérdés -
amint azt többen is hangsúlyozták. Éppen ezért az eredmények
hangoztatása mellett nyomatékkal szóltak az ágazat hanyatlásának
súlyos jeleiről is. Burgert Róbert, a Bábolnai Mezőgazdasági
Kombinát vezérigazgatója azért is helyeselte az új koncepció
kidolgozását, mert a jó agrárpolitika - mint mondotta - sokat tehet
azért, hogy a falvakban kialakuljon, erősödjék a demokratikus
szocializmus. Mások, így Iklódi László, a vajai II. Rákóczi Tsz
elnöke, politikai garanciákat sürgettek az agrártermelésben
szükséges kedvező változások alátámasztására. Mint mondotta, csakis
így képzelhető el a vállalkozói-jellegű teljesítmények növekedése.
Az MSZMP agrárpolitikájának biztatást és reményt kell adnia az
agrárkörzetekben élőknek, - ezt szintén ő emelte ki, hangsúlyozva:
alulról építkező programra van szükség, amely találkozik a
parasztság egyetértésével. Hámori Csaba, az MSZMP Pest Megyei
Pártbizottságának első titkára arról beszélt, hogy a parasztság a
szónál jobban értékeli a tapasztalatokat és ezt a ,,képességét,, a
pártprogramban figyelembe kell venni. Nagy Tamás, a gyáli tsz
elnöke, - aki az Országos Agrár Reformkör nevében meghívott
vendégként, ám tanácskozási joggal vett részt az ülésen - azt
erősítette: a szövetkezetek rövid távon ható kormányzati
intézkedéseket és hosszabb időszakra szóló reformpolitikát kívánnak
és mindennek középpontjában a falun élő, dolgozó ember álljon. Ez a
gondolat - a konkrét kormányzati program szükségessége - szinte
valamennyi felszólalásban megfogalmazódott.
A vitában aláhúzták, hogy az agrártermelést nem lehet
elkülöníteni más ágazatoktól - például az ipartól és a
kereskedelemtől, - hanem éppen szoros kapcsolatuk a fejlődés egyik
feltétele. Ennek kapcsán többen szóltak a mezőgazdaság, az
élelmiszeripar jelentős eredményeiről, amelyeket nemcsak a falvak
lakói értékelnek, hanem a külföldiek is. A parasztság természetes
,,mozgásformája,, a reform - állította Romány Pál, az MSZMP
Politikai Főiskolájának rektora -, s a mezőgazdaság úgynevezett
magyar útja éppen hogy azt igazolja: kedvező a termelésfejlesztés
hatásfoka akkor, ha a politika széljárása megfelelő. Burgert Róbert
szintén azt bizonygatta, hogy a falu nem léphet ki a továbbiakban
sem természetes környezetéből, hiszen a mezőgazdaságnak a
községekben alapvető szerepe van. (folyt.köv.)
1989. május 29., hétfő 17:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|