Rendszerváltás és az MTI

	A főtervező véleménye a nagymarosi építkezés felfüggesztéséről (1. rész)
1989. május 24., szerda - A legnagyobb ellenállást a természetet féltő emberekből a bős-nagymarosi erőműrendszer tervezett csúcsrajáratása váltotta és váltja ki. Több osztrák ökológus hangoztatja: Ausztriában egy erőművet sem duzzasztanak fel olyan mértékben, mint ahogy azt Bősnél előirányozták. Szerintük egyedülálló egy ilyen nagy folyónál a bősi duzzasztáshoz és a nagymarosi kiegyenlítéshez hasonló kombináció. Ön, mint e hatalmas rendszer magyar tervezőmunkáinak irányítója miként vélekedik erről? - kérdezte Kollár Ferencet a VIZITERV vezető tervezőjét az MTI munkatársa. - A bősi erőmű a maximális teljesítményt valóban csak számottevő duzzasztással érheti el. Ilyenkor turbinánként 500 köbméter víz is elfogy másodpercenként, így a 8 turbinához 4 ezer köbméter víz szükséges másodpercenként. A Duna átlagos vízszállítása azonban csak 2000-2500 köbméter/secundum. A hiányzó vízmennyiség egyértelműen csak duzzasztással biztosítható. A csúcsüzem pedig kényszerüség. Az USA-ban például, amikor az ország egyik felében éppen csúcsigény van, a másikban olyan napszakba érkeznek, amikor visszaesik az energiafogyasztás. Egy jól funkcionáló kiegyenlítő rendszer csúcserőművek nélkül is követni képes ezt az ingadozást. Magyarország vagy Csehszlovákia még a környező államokkal összekapcsolt rendszerrel sem képes ilyen megoldásra. Szükségesek tehát a csúcserőművek. Erre a célra igen jól megfelel a vizi energia hasznosítása. A vizerőművekben igen gyorsan állíthatók rá a turbinák az energiatermelésre, követve a fogyasztás igényét. Hátránya viszont a vizerőműveknek, hogy bizonyos időszakokban például télen, jégzajláskor nem használhatók csúcsenergia termelésére. Ezért ahol lehet célszerűbb a csúcsenergia igények kielégítésére szivattyús tározókat építeni. Ma már én is inkább azt javasolnám, hogy a hazai csúcsenergia igényeket inkább ilyen módon kellene kielégíteni. Ezt elismerve azért változatlanul azt állítom, hogy a bős-nagymarosi erőműrendszer csúcsrajáratása nem különleges, egyedi eset. Ezek a létesítmények a közepes, illetve a kis erőművek kategóriájába tartoznak. Járatnak folyami vizerőműveket máshol is csúcsra, például Franciaországban, Csehszlovákiában, s így üzemel a vaskapui létesítmény is. (folyt.köv.) 1989. május 23., kedd 22:37
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »