Rendszerváltás és az MTI

	A bős-nagymarosi ad hoc bizottság ülése (2. rész)
A helybelieknek most aggályaik vannak a korábbi szakvéleményeket illetően, s úgy érzik, félrevezették őket - mondotta a képviselő. Zsolnay Katalin (Komárom megye) azt firtatta, változik-e az ivóvíz minősége a vízlépcsőrendszer megépítését követően. Mayer Bertalan (Vas megye) kétkedésének adott hangot a nagymarosi nélkül van-e értelme a bősi erőműnek. A váratlan döntéssel kapcsolatos véleményét összegezve bejelentette: a kormány nincs eléggé tájékozódva a valóságos közvéleményről. Budapest - mondotta - nem egyenlő az egész országgal. A tanácskozásra meghívott két hidrobiológus szakértő Kiss Keve Tihamér és Gulyás Pál egymással egybehangzóan állította: a vízlépcsőrendszer megépítése azzal a következménnyel jár, hogy a szigetközi Duna szakaszon lelassul a víz folyási sebessége. Emiatt megindul az állóvízzé válás folyamata, erőteljesen fokozódik az eutrofizáció, azaz az algásodás. Gulyás Pál szerint meg lehetne oldani - akár az energiatermelés rovására -, hogy nagyobb legyen a vízbeáramlás sebessége. Ezzel ugyanis meg lehetne előzni a káros folyamatot. Varga Miklós válaszában egyértelműen kijelentette: bár még nem fejeződtek be a vizsgálatok, de az ma már biztos, hogy a nagymarosi erőműépítés elmaradása jelentős károkat eredményez a Szigetközben. A KVM most is szakmailag korrektnek, ökológiailag megalapozottnak tartja azt a véleményt, amelyet a tárca tavaly októberben terjesztett az Országgyűlés elé. Az államtitkár hangsúlyozta: a KVM ma sem tud olyan körülményről, amely megkérdőjelezhetné az októberi álláspontot. A nagymarosi munka felfüggesztésére vonatkozó döntést nem a KVM, hanem a kormány tanácsadó testülete, az MTA ad hoc bizottsága, valamint a bős-nagymarosi beruházást ellenőrző társadalmi bizottság véleményére alapozva hozták. A KVM-nek most az a feladata, hogy az illetékes szervezetekkel együtt vizsgálja a végleges leállítás várható hatásait. Végül a testület értékelte a nagymarosi beruházással kapcsolatos tájékoztatás helyzetét. Megállapították, hogy itt még mindig jelentős hiányosságok vannak. Az önállósult sajtópolitikának úgy tűnik nem érdeke a vélemények kétoldalú bemutatása. Így a közvélemény a tömegtájékoztatási eszközök révén elsősorban a létesítmény ellenzői által hangoztatott érveket ismerhette, illetve ismerheti meg. (MTI) 1989. május 23., kedd 17:36
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »