|
|
 |
|
 |
Árpád kori falu a Mecsek ,,tetején,,
|
1989. május 4., csütörtök - Árpád kori falu maradványaira bukkantak a régészek a Mecsek ,,tetején,,: a Jakabhegy 600 méter magasságban lévő fennsíkján. Az ezer évvel ezelőtt letelepült közösség kicsiny templomot épített, körülötte temető és egy sor lakóház. Kerámiatöredékek jelzik a hajdan volt falucska helyét. A szakemberek feltételezése szerint 150-200 évig állt a hegyi település, lakóinak az erdő fája, vadja és gyümölcse adott megélhetést.
A Pécs közelében magasodó Jakabhegy arról nevezetes, hogy az
egyetlen magyar alapítású szerzetesrend bölcsője volt: a XIII.
században ott született meg a Pálos rend. Bertalan pécsi püspök
1225-ben kolostort és templomot emeltetett, amelyet Jakab apostol
tiszteletére szenteltek fel, róla kapta nevét később a hegy. A
középkori eredetű épületegyüttest feltárják a régészek.
Művészettörténeti jelentősége, hogy ez volt a gótika első
megjelenése hazánkban.
A gótikus templom feltárásakor egy még régebbi épület
maradványaira bukkantak a szakemberek. Kiderült, hogy egy kis falusi
templom állt ott. A további kutatás során azután előkerültek a
település lakóinak házai és sírjai is. Rejtély volt: miként jutottak
vízhez az ott élt emberek, hiszen akkora magasságban már nincsenek
források. Megtalálták azt a tavacskát, amelyben összegyűjtötték a
rétegvizeket, az esőt és a hólevet, s azt itták. A tóban ma is van
víz. (MTI)
1989. május 3., szerda 22:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|