|
|
 |
|
 |
A parlamenti alkotmányozó bizottság ülése (1. rész)
|
1989. január 27., péntek - A Magyar Köztársaság elnevezés fejezné ki a legjobban azt, hogy hazánk államformája köztársaság. Nem szükséges a demokratikus, vagy szocialista jelző - hangoztatták a képviselők a parlamenti alkotmányozó bizottság pénteken az Országházban tartott ülésén. Véleményükhöz a jogászok hozzáfűzték: maga az alkotmány ad választ arra, hogy ebben az országban a hatalom demokratikus, a berendezkedés szocialista. A vitában felszólalók közül többen úgy vélték, hogy az új alkotmány fejezze ki a magyar állam kontinuitását. Ezer évvel ezelőtt jöttünk ebbe a hazába, nemzetünk büszkesége, hogy fenn tudtuk tartani ezt az országot - hangsúlyozták. Javasolták: az új alkotmány első fejezetében rögzítsék az emberi jogokat, de tüntessék fel az emberi kötelességeket is. Ezek elválaszthatatlanok. Részletezzék az egyes ember kötelezettségeit embertársaik, a család a társadalom iránt.
Egyetértettek a képviselők abban, hogy az Országgyűlés válassza
meg a miniszterelnököt, aki mutassa be kormányát a Parlamentnek.
Azonos volt véleményük abban is, hogy fontos az önkormányzat
helyreállítása, ez jobban szolgálja a városok, községek
önállósodását. Sajnálatukat fejezték ki, hogy a természeti környezet
védelme csupán egy mellékmondatban szerepelt a gazdasági rendről
szóló fejezetben, jóllehet ez az emberiség legnyomasztóbb
problémája.
Helyeselték, hogy az alkotmány előírásai szerint a köztársasági
elnök ne csupán ceremónia-mester legyen, hanem érdemi jogosítvánnyal
rendelkezzék. Felhívták viszont a figyelmet, hogy a köztársasági
elnöknek ne legyen joga az Országgyűlés feloszlatására, mert az erős
elnöki rendszer személyi kultusz irányába vezethet. Eltértek a
vélemények arról is, hogy egy- vagy kétkamarás legyen a Parlament.
Ha az egykamarás rendszer mellett döntenek, gondoskodni kell arról,
hogy a képviselők igénybe vehessék szakértők véleményét. Kétkamarás
rendszer esetén a második kamara tagjai között legyenek ott a
szakemberek, valamint az országos szervezetek, egyházak, etnikai
csoportok képviselői.
A nemzet szimbólumairól szólva egyes képviselők úgy vélték, a
koronás címer fejezné ki a legjobban államiságunkat, mások viszont a
Kossuth-címer elfogadását javasolták. Ez - hangoztatták - újkori
történelmünk ismert szimbóluma, s olyan jelkép volt, amelyet az idők
során alig használhattak. (folyt.köv.)
1989. január 27., péntek 19:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|