|
|
 |
|
 |
A dél-alföldi élelmiszergazdasági tanácskozás (1. rész)
|
1989. január 27., péntek - Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Szolnok megye élelmiszergazdasági együttműködésének lehetőségeiről tanácskoztak pénteken Békéscsabán a négy alföldi megye vezető szakemberei. Megállapították: a térségnek, a települések egész sorának jövője függ a mezőgazdaságtól és az élelmiszeripartól, hisz az Alföld e részén a gazdasági teljesítmény hatvan százalékát nyújtja ez az ágazat. Az országban fölvásárolt növénytermesztési és állattenyésztési eredetű áruk 35 százaléka származik e térségből, így az itteni élelmiszergazdaságnak az egész ország ellátásában fontos a szerepe.
Miközben az itt élők erejüket meghaladó teljesítményt nyújtanak,
az életszínvonaluk az országos átlag alatt van - hangoztatták a
tanácskozáson. Az élelmiszerágazat érdekei egyébként is nehezen,
vagy egyáltalán nem fogalmazódnak meg. A négy megye vezető
szakemberei sürgetik külön agrárkamara létrehozását, hiszen az végre
összefoghatná a tsz-ek, az állami gazdaságok, a kisgazdák és a
feldolgozóipar érdekeit.
Mint az eszmecsere során kiderült, több megye is próbálkozik -
anélkül, hogy tudnának egymás kezdeményezéséről - a helyi,
megyeszékhelyi külkereskedelmi szervezet (intézmény, iroda)
létesítésével. Óriási az igény a megyékben a külkereskedelmi
tanácsadás és ügynöki munka iránt; a fővárosból szervezett
külkereskedelmet a dél-alföldiek tapasztalata szerint az idő
túlhaladta. A szakemberek fontosnak tartják a négy megyeszékhelyen
végzett külkereskedelmi szervezőmunka összehangolását.
A békéscsabai tanácskozáson sok szó esett a mezőgazdasági üzemek
szükséges átalakításáról. Mint elhangzott: jónéhány tsz-vezető azt
hangoztatja, hogy ,,nem engedjük szétverni a szövetkezeti
mozgalmat
,,, ám tény, hogy tsz-ek sora képtelen szövetkezeti
formában továbbműködni. Az átalakításokra (szakszövetkezet, bérleti
rendszer, földeladás) akad jó és rossz példa is, mindenesetre abban
valamennyien egyetértettek, hogy a formák sokszínűségére van
szükség. Különösen a Tiszántúlon okoz gondot a tulajdonformák
változatos rendszerének kialakítása, mert - mint elhangzott - a
kolhoz-tipusú tsz-ből elég nehéz valódi egyéni érdekeltségre
építkező formát kialakítani. (folyt.köv.)
1989. január 27., péntek 17:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A dél-alföldi élelmiszergazdasági tanácskozás (2. rész)
|
A megyeközi együttműködés több területen létfontosságú, egyben
természetes - ilyen például az öntözőrendszerek kapcsolata, vagy a
hagymatermesztés összehangolása. A csabai tanácskozáson a
csongrádiak egyik képviselője javasolta, hogy - elsősorban Csongrád,
Békés és Szolnok - hozzon létre ,,hagymaegyesülést,,. A híres a
makói hagyma, ám e két szomszéd megye is jelentős mennyiségű hagymát
termel, ráadásul Békés a vetőmagszaporításnak is az egyik központja.
A külföldön igen keresett hagyma termelését és piaci elhelyezését a
táj termelőinek közös fellépésével eredményesebbé lehetne tenni.
(MTI)
1989. január 27., péntek 17:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|