|
|
 |
|
 |
Folytatja munkáját az Országgyűlés (1. rész)
|
1989. január 9., hétfő - Kedden délelőtt 10 órakor összeül az Országgyűlés, hogy folytassa a tavaly december 23-án felfüggesztett ülésszak munkáját.
A törvényhozó testület tanácskozásának napirendjén az alkotmány
módosításáról, az egyesülési jogról és a gyülekezési jogról szóló
törvényjavaslat, valamint az Országgyűlés ügyrendjének módosítására
vonatkozó tervezet szerepel. A decemberi ülésszakra benyújtott
interpellációk és kérdések száma gyarapodott. A már korábban jelzett
témákon kívül előreláthatóan interpelláció hangzik el az adókivetés
és végrehajtás, valamint a vámkezelés; a hegyeshalmi közúti
határátkelőn kialakult forgalmi helyzet; a pedagógusok évközbeni
áthelyezése; az állami vállalatok érdekeltségeinek külföldiek
részére történő elidegenítése; a kisgazdaságok tápellátása és a
tápforgalmazás költségviselése tárgyában. A decemberi ülésszak
napirendjén szerepelt témákon kívül kérdést intéznek a képviselők az
igazságügyminiszterhez a feddhetetlenség követelménye, a Sztálin
emlékét megőrökítő 1953. évi I. törvény hatályon kívül helyezése; a
szociális és egészségügyi miniszterhez az új nyugdíjtörvény
előkészítése, valamint az ipari miniszterhez a Mino Cipőgyár
tiszakeszi gyáregysége további sorsa tárgyában.
Az Alkotmány módosításáról, az egyesülési jogról, illetve a
gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatokat Kulcsár Kálmán
igazságügyminiszter terjeszti a Parlament elé. Az Alkotmány
módosításával foglalkozó törvénytervezet indoklása leszögezi: a
politikai intézményrendszer megfelelő ütemű reformjához az új
Alkomtány megalkotását megelőzően több olyan törvény, illetőleg
magas szintű jogszabály megalkotása, módosítása szükséges, amely
időközben is szükségessé teszi az Alkotmány módosítását. A javaslat
ennek megfelelően az Országgyűlés ügyrendjének korszerűsítése, az
egyesülési jogról és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatok
előkészítése során felmerült és szükségessé vált módosításokat,
valamint az alkotmánybíróság létrehozásához, a népszavazás törvény
szintű szabályozásához, illetőleg a honvédelmi kötelezettségen
alapuló alternatív polgári szolgálat bevezetéséhez szükségees
módosításokat tartalmazza. A gyakorlatban felmerülő igényeknek
megfelelően a javaslat lehetőséget ad arra, hogy város és község is
létrehozhasson közös tanácsot. (folyt.köv.)
1989. január 9., hétfő 16:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatja munkáját az Országgyűlés (2. rész)
|
Az egyesülési jogról szóló törvényjavaslat az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozatával, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi
Egyezségokmányával, valamint a Magyar Népköztársaság Alkotmányával
összhangban határozza meg az egyesülési jog gyakorlására vonatkozó
részletes szabályokat, illetve azokat a törvényes garanciákat,
amelyek lehetővé teszik e szabadságjog zavartalan gyakorlását. Az
egyesülési törvénytervezet társadalmi vitája során felmerült az a
kérdés, hogy miért külön törvény állapítja majd meg a politikai párt
létrehozására, nyilvántartásba vételére, gazdálkodására és
felügyeletére vonatkozó szabályokat. Ennek magyarázatául még a
decemberi ülésszak előtt tartott sajtótájékoztatón elhangzott: a
politikai pártok működésének csak az új Alkotmány rendelkezései
szabnak korlátot. Ezért meg kell várni az új alaptörvény
megalkotását, s csak ezután dönthet az alkotmánybíróság arról, hogy
összhangban áll-e az alkotmánnyal egy politikai tömörülés programja,
tevékenysége vagy sem.
A megújuló házszabályok élénk vitát váltottak ki az Országgyűlés
jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülésén, hiszen a
várhatóan napokon belül életbe lépő tervezet magának a parlamenti
munkának, a képviselők lehetőségeinek, kötelezettségeinek
meghatározója lesz. Az ügyrendmódosítást előkészítő parlamenti
bizottság 51 szakaszból álló, vaskos tervezetéhez a képviselők
módosítások tucatjait fűzték. Számos képviselő olyan indítványt
terjesztett elő, amely az Alkotmány, illetve más magas szintű
jogszabály újrafogalmazását is szükségessé tenné. Ezeket a
javaslatokat egyelőre félretették. Ilyen ideiglenesen elnapolt
felvetés volt az is például, hogy határozottan szögezzék le az
ügyrendben: a kormány tagjainak kiválasztása a miniszterelnök
szuverén joga, és az Országgyűlés e döntést csak tudomásul veszi.
(MTI)
1989. január 9., hétfő 16:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|