|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása
" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági
szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok
kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés,
egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi
megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell
kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a
piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:
Interjú Fodor Gáborral
"... a költségvetés, amit
a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében
Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a
költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy
hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é
és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak
egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés?
- Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy
csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan.
Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből
próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy
megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem
is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra,
hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon.
"
|
|
|
|
|
|
|
A katolikus-zsidó viszony
|
-------------------------
München, 1990. december 16. (SZER, Élő egyház.) - A második Vatikáni Zsinatnak az egyház és a nem keresztény vallások viszonyáról kiadott Nostra etate című nyilatkozata mélyrehatóan módosította az egyház évszázados beállítottságát a zsidó néppel szemben és megnyitotta az utat a két monodeista vallás párbeszéde és közeledése felé.
Az okmány megjelenésének 25. évfordulóját az elmúlt napokban rabbik, püspökök, bíborosok részvételével lefolyt zsidó-katolikus cúcsértekezlet ünnepelte meg a Vatikánban. Együttes ülést tartott ugyanis a vallásközi tancskozásokat folytató Nemzetközi Zsidó Bizottság és a zsidósággal vallási kapcsolatokat ápoló Pápai Bizottság.
A zárt ajtók mögött lefolyt megbeszélésekről, amelyet zsidó részről a katolikusok és zsidók viszonya történetében páratlan pillanatnak minősítettek, mert - úgymond - végre lehetőséget nyújtott a párbeszédre egyenlők között, nem látott napvilágot részletes tájékoztatás.
De abból ami megjelent, elég világos, hogy az ülés résztvevői véleménye szerint az elmúlt 25 év alatt jelentékeny mértékben javult az egyház és a zsidóság viszonya, ugyanakkor azonban még mindig sok a tennivaló. Főként a zsidóságnak vannak elvárásai a katolikus egyházzal szemben. Ezeket a vallásközi tanácskozásokat folytató Nemzetközi Zsidó Bizttság elnöke fogalmazta meg abban a beszédében, amelyet a találkozó befejeztével II. János Pálhoz intézett.
Előszor is azt kérte, hogy a Szentszék minél előbb hozza nyilvánosságra azt az 1987-ben megígért okmányt, amely ismerteti a katolikus egyház felfogását a holocaustról, héber nevén soahról, az antiszemitizmus történelmi gyökereiről és jelenkori megnyílvánulásairól. (folyt.)
1990. december 16., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- A katolikus-zsidó viszony - 1. folyt.
|
A második kérés az volt, hogy a Vatikán nyissa meg történelmi archivumát és tegye hozzáférhetővé azokat az okmányokat, amelyek a zsidóság történetének a második világháború alatt lefolyt legsötétebb korszakára vonatkoznak.
A harmadik az, hogy a pápa csatlakozzék az Egyesült Államok katolikus püspökei álláspontjához, amely szerint az ENSZ-nek hatályon kívül kell helyeznie 1975-ben hozott zsidó részről gyűlöletesnek mondott határozatát, amely a rasszizmus egy formájának minősíti a cionizmust.
Reich azt is kérte, hogy az egyház új katekizmusának szövegét a Nostra etate zsinati okmány ihlesse, végül pedig, hogy a szentszék ismerje el Izrael államot és vegye fel vele a diplomáciai kapcsolatokat. Hisszük - mondotta a pápához fordulva -, hogy a teljes és hivatalos kapcsolatok a szentszék és Izrael állam között lényeges és döntő módon hozzájárulnának a béke ügye előbbreviteléhez. A kapcsolatok normalizálása világos jel lenne azoknak a nemzeteknek, amelyek el akarják pusztítani Izraelt.
II. János Pál kitérően válaszolt. Emlékeztetett a soah által okozott szörnyű szenvedésekre és hangsúlyozta, a katolikus egyháznak eltökélt szándéka, hogy másokkal együtt küzdjön az antiszemitizmus ellen. Aztán Jeruzsálemről beszélt, amely szent városa mind a három nagy vallásnak, a zsidó, a keresztény és a mohamedán vallásnak.
"Azt szeretném, ha minden nap egyesülnénk az imádságban a békéért, az igagzságosságért, a Szentföldön élő három nép, három vallási közösség emberi és vallási jogai tiszteletben tartásáért" - mondotta a pápa, a Szentszék és Izrael diplomáciai kapcsolatairól azonban egy szót sem szólt. (folyt.)
1990. december 16., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- A katolikus-zsidó viszony - 2. folyt.
|
A Vatikán mégsem hagyta bizonytalanságban a zsidó vendégeket. Nagyon világosan adta elő a Szentszék álláspontját, röviddel ezelőtt kinevezett új külügyminisztere, a francia származású Jean-Luis Torran, aki a pápa beszédének elhangzása után fogadta a zsidó bizottság hét tagját.
A Szentszék - mondotta - mindaddig nem létesít Izraellel diplomáciai kapcsolatokat, amíg meg nem oldódik Jeruzsálem problémája, vagyis, amíg a város nem kap nemzetközileg szavatolt statumot, amíg nem oldódik meg a palesztínaiak problémája, azaz nem kap hazát ez a nép is, és végül, amíg nem nyernek nemzetközi elismerést Izrael állam határai.
Évek óta változatlanul ez a Szentszék álláspontja, s aligha lehet arra gondolni, hogy éppen most, a Közel-Kelet témáját körülvevő nagy bizonytalanság idején fog módosítani rajta. +++
1990. december 16., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|