 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása
" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági
szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok
kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés,
egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi
megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell
kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a
piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:
Interjú Fodor Gáborral
"... a költségvetés, amit
a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében
Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a
költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy
hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é
és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak
egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés?
- Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy
csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan.
Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből
próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy
megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem
is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra,
hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon.
"
|
|
|
|
|
|
 |
A MDF IV. Országos Gyűlése - alapszabály
|
1990. december 16., vasárnap - A Magyar Demokrata Fórum új
alapszabálya a kereszténydemokrata, a népi-nemzeti és a
nemzeti-liberális gondolatot egyaránt megjeleníti, mint az MDF-re
jellemző irányzatokat. A dokumentum leszögezi azt is: az MDF-nek,
mint társadalmi szervezetnek a célja a magyar haza, a nemzet
szolgálata.
Az egy órás szavazási procedura után elfogadott alapszabály
rendezi a országos választmány és az elnökség viszonyát. A
választmányt nem az országos gyűlés választja; a testület alulról
építkezik: a 88 tagú választmányba a helyi szervek delegálnak
küldötteket. Az alapszabály kimondja: az országos gyűlés választja a
21 tagú elnökséget, élén az elnökkel. Az ügyvezető alelnököt az
elnök javaslatára választja az elnökség. Határoztak arról is, hogy
az elnökségnek saját soraiból ügyvezető elnökséget kell választania
a napi teendők irányítására. Az elnökség részt vehet a választmány
ülésein, de csak tanácskozási joggal. (MTI)
1990. december 16., vasárnap 12:26
|
Vissza »
|
|
A MDF IV. országos gyűlése - alapszabály (1. rész)
|
1990. december 16., vasárnap - A Magyar Demokrata Fórum új
alapszabálya a kereszténydemokrata, a népi-nemzeti és a
nemzeti-liberális gondolatot egyaránt megjeleníti, mint az MDF-re
jellemző irányzatokat. A dokumentum leszögezi azt is: az MDF-nek
mint társadalmi szervezetnek a célja a magyar haza, a nemzet
szolgálata. Erről határozott a Magyar Demokrata Fórum IV. Országos
Gyűlése vasárnap, immár új helyszínen a Budapest Sportcsarnokban.
A valamivel több mint egy órás szavazási procedúra után
elfogadott alapszabály rendezi az országos választmány és az
elnökség viszonyát. A választmányt nem az Országos Gyűlés választja;
a testület alulról építkezik: a 88 tagú választmányba a helyi
szervek delegálnak küldötteket. Az alapszabály kimondja: az országos
gyűlés választja a 21 tagú elnökséget, élén az elnökkel. Az
ügyvezető alelnököt az elnök javaslatára választja az elnökség.
Határoztak arról is, hogy az elnökségnek saját soraiból alelnököket
és ügyvezető elnökséget kell választania a napi teendők
irányítására. Az elnökség részt vehet a választmány ülésein, de csak
tanácskozási joggal.
Salamon László az alapszabály-szekció vezetője az MTI
munkatársának elmondta: fontos szempont volt egy professzionális
hivatali szervezet létrehozása, amelynek élén hivatalvezető áll,
fizetett alkalmazottként. Feladata a párt működését szolgáló
hivatali apparátus irányítása. A menedzser-szemléletű hivatalvezetőt
az ügyvezető alelnök nevezi ki az elnökség egyetértésével. Kónya
Imre az MDF frakcióvezetője az új alapszabályt ,,viszonylag jónak,,
minősítette. Az MTI munkatársának elmondta: célszerűbb lett volna,
ha az elnökség tagjai is helyet kapnak a választmányban. Ez
nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az MDF különböző szintű szervezeteiben
lévő személyek folymatos kapcsolatot építsenek ki a helyi
szervezetekkel.
Az alapszabály elfogadását követően a választás rendjét
ismertették a küldöttekkel, majd megkezdődött a szavazás. Ezt a
szekciók megbízottainak beszámolója követte a hozzászólásokkal.
(folyt.köv.)
1990. december 16., vasárnap 14:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A MDF IV. országos gyűlése (2. rész)
|
A művelődési szekció összefoglalójában elhangzott, hogy a
küldöttek következetes rendszerváltást szorgalmaznak a sajtóban.
Elképzelhetetlen ugyanis, hogy az ,,Aczél György idején
kiválogatódott nemzetellenes garnitúra juttassa el az új értékeket
az állampolgárokhoz,,.
A szociálpolitikai munkacsoport helyzetelemzése szerint az
ország válságos állapotban van; a kormányt érő támadások
védhetetlenné válnak, ha a testület nem lesz képes orvosolni a
legégetőbb szociális gondokat. A feszültségek növekedésével
lázadások, sztrájkok is elképzelhetőek. Ezek elkerülése érdekében a
kormányzati munka egészét át kell hatnia a szociálpolitikai
szemléletnek. Az egyik legsürgetőbb tennivaló a gyermekes családok
terheinek hatékony enyhítése. A támogatások növeléséhez forrást
teremthet a költségvetésből folyósított termelési, illetve
ártámogatások leépítése. A javaslatok között szerepelt, hogy a
gyermekek iskoláztatására, nevelésére fordított családi
jövedelemrész mentesüljön az adóztatás alól.
Lelkes taps köszöntötte a szónoki emelvényre lépő Csurka
Istvánt. A sajtó-nyilvánosság szekció munkájáról beszámolva a
munkacsoport vezetője elmondta: az önálló sajtó megteremtésének
visszavonhatatlan igénye csendült ki valamennyi felszólalásból.
Miért kell a kormányhoz közelálló sajtóorgánum? - tette fel a
kérdést Csurka István, majd rögvest meg is válaszolta: a
rendszerváltás, az átalakulás csak akkor hajtható végre, ha az MDF
hisz magában, és megteremti saját sajtóját. A társadalom előtt álló
egyik legfontosabb feladat az erkölcs, a tudat átformálása. Márpedig
ebben a sajtónak meghatározó szerepe van. A kormányhoz közelálló
sajtó megszólíthatná a nép széles rétegeit, akik ma magukra vannak
hagyatva, és elkedvetlenedtek.
A szekció a tennivalókat pontokba foglalt határozati javaslat
formájában terjesztette elő. Először is szükségesnek tartják
megvizsgálni azokat az okokat, amelyek az MDF, illetve a kormány
sajtóból való kiszorulásához vezettek. Másodszor a kormánynak és a
pártnak meg kell vizsgálnia, miként lehetne egy olyan új
kiaadóvállalatot felállítani, amely a nemzeti centrum szellemiségét
képviselné. Ezzel kapcsolatban a szekcióban vita alakult ki, joga
van-e az MDF-nek pénzt követelni a kormánytól, a költségvetésből
erre a célra. Volt, aki szerint az ehhez minimálisan szükséges 400
millió forint támogatást a jelenlegi költségvetés nem bírná el.
(folyt.köv.)
1990. december 16., vasárnap 18:16
|
Vissza »
|
|
A MDF IV. országos gyűlése (3. rész)
|
Csurka István véleménye szerint ezzel szemben a költségvetésnek ki
kell bírnia ezt a terhet, hiszen a nemzeti centrumhoz tartozók is
adófizető állampolgárok. Ha a központi médiumok költségeit elviseli
az államkassza, akkor ennek a költségnek is bele kell férnie.
A szekció ezen túl szorgalmazza a sajtó- és médiatörvény
mielőbbi megalkotását, egy országos szóvivői testület felállítását
az MDF-ben, a saját újságíróképzés megszervezését, tárgyalások
megkezdését a legitim újságíró-képviseleti szervezetekkel, illetve
az MDF tevékenységének megjelenítését a tömegkommunikációban.
A politikai program szekció munkájáról Csengey Dénes számolt be.
Az első és legfontosabb megállapítás: nincs szükség az MDF
irányvonalának, stratégiájának megváltoztatására, hiszen az
helyesnek bizonyult. Valamelyest bővült a párt meghatározása,
eszerint az MDF a népi-nemzeti gondolat, a nemzeti liberalizmus,
illetve a kereszténydemokrata értékrend egysége alapján álló
gyűjtőpárt. Csengey választ adott arra is, hogy a stratégia
helyessége ellenére mivel magyarázható a választók elfordulása az
MDF-től. A szekció álláspontja szerint ennek oka, hogy lassan
valósulnak meg a párt stratégiai követelései. Mindenekelőtt az
elszámoltatás, a számonkérés elmaradását nehezményezik az
állampolgárok. Elengedhetetlen a politikai, gazdasági bűnöket
elkövetett vezetők felelősségrevonása. Zavar forrása, hogy a
szakapparátusban, illetve a gazdaságirányításban nem történt meg sem
a vezetők megerősítése, sem a kompromittálódott elemek eltávolítása.
Emellett a szekció lassúnak találta a privatizáció ütemét; ez
akadályozza a magyar középosztály kialakulását, a békés forradalom
társadalmi bázisának megerősödését. Csengey Dénes szólt arról is,
hogy a napokban lezajlott pártkongresszusok arról győzték meg: a
kormányzati koalíciónak napjainkban nincs politikai, erkölcsi
alternatívája. A kormányzat pozíciója szilárd, helyzetére nézve nem
az ellenzék tevékenysége jelenthet veszélyt, hanem a
visszarendeződési kísérletek, a gátlástalanság, az eluralkodó
pesszimizmus. A politikai program szekció szorgalmazta az anyaország
és a határokon túl élő magyarság kapcsolatának szorosabbra fűzését,
a fenyegetett kisebbségi sorban élő magyarság védelmét.
Az energiapolitikai csoport felhívást tett közzé az úgynevezett
Otthon alapítvány létrehozására. A módosabb rétegek közadakozásából,
illetve a tehetősebb vállalatok hozzájárulásából olyan alapot
kívánnak megteremteni, amely segítséget nyújthat a szegényebb
néprétegek számára, növekvő energiaköltségeik fedezéséhez.
(folyt.köv.)
1990. december 16., vasárnap 18:21
|
Vissza »
|
|
A MDF IV. országos gyűlése (4. rész)
|
A IV. országos gyűlés küldöttei valamennyi szekció jelentését
elfogadták.
A szekciójelentéseket követő hozzászólások során több küldött
megerősítette: hiányolják az elmúlt négy évtized bűneiért felelős
vezetők elszámoltatásának elmaradását. Követelték a Justitia-terv
megvalósítását, a gazdasági vezetők megmérettetését.
Késő délután - még a választási eredmények kihirdetése előtt -
lépett a szónoki emelvényre Antall József, hogy zárszóban összegezze
a tanácskozás legfontosabb tapasztalatait. Egy korábbi hasonlatát
folytatva a ,,magyar mitológiát,, talán leghívebben tükröző bánk
báni gondolatvilág alapján jellemezte a kormányzás felelősségét.
Eszerint a kormányfő dolga, hogy vállalja az egyeztetés feladatát az
egymás ellen feszülő ellentétek között. Ugyanakkor tisztában kell
lennie azzal, hogy Tiborc panaszának meghallása nélkül nincs
kormányzati munka. Az MDF IV. országos gyűlésének egyik legnagyobb
értéke, hogy hallatta a nép hangját, kritikusan elemezve a
kormányzat eddigi tevékenységét. A kormány megszívleli a
bírálatokat, s továbbra is igyekszik helyesen felmérni az ország
lakosainak véleményét, hangulatát. Az országos gyűlés küldöttei
azzal a tudattal térhetnek haza a tanácskozásról, hogy az MDF-ben,
csakúgy, mint az országban, biztosított a szólásszabadság.
Antall József ezután a temesvári népfelkelés első évfordulóját
méltatta. Erről a napról - hangoztatta - minden magyarnak a
legnagyobb felelősséggel kell megemlékeznie. Az évforduló alkalmat
ad arra, hogy - a beavatkozásnak még a látszatát is elkerülve -
leszögezzük: Magyarország elvárja minden határon túli magyar emberi
jogainak szavatolását, a nemzetiségi lét fenntartásának
biztosítását. Temesvár annak a folyamatnak az elindítója volt, amely
a diktatúra felszámolásához vezetett. Ennek kapcsán Antall József
méltatta Tőkés László áldozatvállalását, hangoztatva, hogy a
református püspök a magyar nemzetiség ügyének képviselete mellett
mindig kiállt a magyar és a román nép megbékéléséért. Tőkés László
tevékenysége olyan valódi kibékülést szolgált, amely a lelkekben, a
bensőkben megy végbe. Antall József ennek kapcsán példaként
említette a német-francia történelmi kibékülést. A magyar-román
viszonyban azonban erre csak akkor nyílik lehetőség, ha megszűnnek
az ellenségképek. Magyarország senkinek sem ellensége, s elvárja,
hogy senki ne használja fel ellenségkép fabrikálására. Temesvár
egyben bebizonyította azt is, hogy az elmúlt fél évszázad
megpróbáltatásai után is él a szolidaritás-tudat a nemzetben.
(folyt.köv.)
1990. december 16., vasárnap 18:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MDF IV. országos gyűlése - alapszabály (5. rész)
|
Erre alapozva nemzeti összefogásra szólított fel Antall József.
A kormányfő részletesen foglalkozott az igazságtétel kérdésével
is. Álláspontja szerint ez jórészt jogi kérdés; ahol a jog eszközei
ezt megengedik, bűnvádi eljárás kezdeményezhető a felelősökkel
szemben, ám ahol erre a jog nem ad lehetőséget, nincs mód a
felelősségrevonásra. A Magyar Demokrata Fórum - fűzte hozzá - a
békés átmenet feladatát vállalta magára. Ennek során nagy
tehertételként nehezedik a pártra, hogy az élősködők, az országot
csődbe juttatók gyakran jobb helyzetben vannak, mint áldozataik. Ám
ennek korrigálása összetett feladat. Erkölcsileg ugyan szörnyű, hogy
a megkaparintott vagyonra alapozva most az egykori felelősök
gazdagodnak, ám a világon szinte mindenütt hasonló folyamatok
játszódtak le a piacgazdaság kialakulásának hajnalán. Az első
befektetők sehol sem voltak ,,gáncsnélküli lovagok,,. A brit
fellendülés megalapozói között például ott találjuk azt a Sir
Francis Drake-et, aki kalózként szerzett kétes értékű hírnevet.
Ennek ellenére nem vették le a napirendről a Justitia-tervet;
jogászok vizsgálják, miként lehetne ezt megvalósítani.
A gondok, ellentmondások ellenére a kormány legnagyobb érdeme,
hogy Magyarország, ha szegényedve is, de a térség legígéretesebb
országaként még ma is talpon van. A világ is Magyarországnak jósolja
a legnagyobb esélyt a válságból való kiemelkedésre. Ennek az
esélynek a megragadása érdekében a kormányfő együttműködésre
szólított fel mindenkit, s kérte, hogy ne egy diktatórikus
kormánnyal szemben támasztott követelményrendszert állítsanak a
demokratikus úton hivatalra emelt kormányzat elé. A kormányzat
esetleges megbuktatására spekulálóknak Antall József azt üzente:
Magyarországon a törvényes eszközökre támaszkodó középpárti
kormányzás van és marad is.
A felszólalás érintette a kormányzat viszonyát az érdekvédelmi
szervezetekhez, illetve a sajtóhoz. A kormányfő vélekedése szerint a
,,régi,, szakszervezetekben mindenütt új választásokat kell tartani,
amennyiben továbbra is a gazdasági érdekvédelem színpadán kívánnak
maradni. Csak a szabad választások adhatnak legitimációt a
szakszervezetek számára - ami vonatkozik a független
szakszervezetekre, illetve a munkástanácsokra is.
A sajtó szerepének megítélését Antall József történelmi
kitekintésből indította. Utalt arra: a magyar történelem egyik
különös vonása, hogy a szellemi élet gyakorta játszott
politika-helyettesítő szerepet. (folyt.köv.)
1990. december 16., vasárnap 19:27
|
Vissza »
|
|
Az MDF IV. országos gyűlése - alapszabály (6. rész)
|
A kommunista diktatúra ezt felismerve igyekezett gúzsbakötni a
magyar szellemi életet. Ennek súlyos következménye lett, hogy
kiölték a jövőbe vetett hitet az emberekből. ,,Mind a mai napig ezt
nyögjük; nap, mint nap aláássák a hitet és a bizalmat irántunk,, -
hangoztatta a kormányfő. (folyt.köv.)
1990. december 16., vasárnap 19:31
|
Vissza »
|
|
Az MDF IV. országos gyűlése (7. rész)
|
A vezető tisztségviselőkre leadott szavazatok összeszámlálása a
délutáni órákra fejeződött be. Antall József nagy tetszéssel
fogadott beszédét követően a szavazatszámláló bizottság elnöke
bejelentette: az országos gyűlés a párt elnökévé ismét Anta ll
Józsefet választotta meg. A 948 érvényes szavazatból 908-an
voksoltak Antall József mellett. A további húsz elnökségi tagra 880
érvényes szavazatot adott le a 951 küldött. Az MDF országos
elnökségének tagjai: Bethlen István, Csengey Dénes, Csoóri Sándor,
Csurka István, Farkas Gabriella, Furmann Imre, Für Lajos,, Grezsa
István, Horváth Balázs, Jeszenszky Géza, Kónya Imre, Lezsák Sándor,
Medgyasszay László, Nahimi Péter, Roszik Gábor, Szabad György, Szabó
Iván , Szabó Tamás, Széles Gábor és Zacsek Gyula. Az országos gyűlés
megválasztotta a 12 tagú etikai-fegyelmi bizottság tagjait is. Az
ügyvezető alelnököt a pártelnök javaslatára az országos elnökség
választja meg a következő napokban.
A tisztújítást követő nemzetközi sajtótájékoztatón Antall József
annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az országos gyűlésen
sikerült bizonyítani: az MDF a különböző áramlatok szintéziseként
egységes párt, s elég szilárd ahhoz, hogy kibírja a belső vitákat.
Az MDF az országos gyűlés után ,,ismét a vágyálmok világába
utalhatja azt a reményt, hogy szét fog hasadni,,. Megtiszteltetésnek
nevezte, hogy ilyen nagy többséggel választották elnökké. Véleménye
szerint egyedüli jelölése azt jelenti: az MDF-tagsága egy évvel
ezelőtti választását akarta megerősíteni. A földtörvénnyel
kapcsolatos kérdésre reagálva kijelentette: csak a beterjesztett
kárpótlási törvényjavaslatból szabad kiindulni. Ez lehet a megoldás
kulcsa, amely alapján a megegyezésre sor kerülhet. Kifejezte
reményét, hogy a koalíciós pártok ezt az utat elfogadják, s az
ellenzék is úgy látja majd: e kérdésben csak kompromisszumot lehet
kötni. A tulajdonviszonyok rendezését gazdasági alapkérdésnek
nevezte. Mint mondta: a régi tulajdon után mindenkiben él a jogos
igény, ezt a kérdést azonban csak rehabilitációs jelleggel lehet
megoldani. A földnél a természetbeni visszaadás lehetőségét is
biztosítani kell, a vagyonjegy bevezetésével.
A plenáris ülésen felvetődött kiadóvállalat - alapítási
elképzelés , illetve az ahhoz kért 400 millió forintos költségvetési
támogatás kapcsán Antall József leszögezte: nagy példányszámú
pártlapra a XX. század végén nincs szükség. A párthoz közelálló, a
tagságot tájékoztató, orientáló lapot viszont el tud képzelni. Ez
azonban csak akkor lehet tömeglap, ha sikerül kilépnie a
pártkeretekből. (folyt.köv.)
1990. december 16., vasárnap 20:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MDF IV. országos gyűlése (8. rész)
|
A tudósítókat emlékeztette arra, hogy a korábbi kormánynak volt
lapja, a Magyar Hírlapot azonban az elmúlt éra jobbnak látta előbb
privatizálni, mint ahogy az új kormány hatalomra jutott. A
kormánynak sem közvetlen kormánylapra van szüksége - mondotta a
továbbiakban. Olyan rentábilis napi, vagy hetilapot képzel el, amely
képviseli az MDF és a kormány szellemi-politikai irányvonalát.
Antall József meggyőződése szerint - ha úgy tetszik - a koalícióhoz
közelálló, de azt kritizáló, tisztességes hangvételü politikai
,,Tájékoztatóra,, van szükség. A felvetett összegre utalva
kijelentette: aligha hihető, hogy a kérdés költségvetési tételként
elintézhető lenne. (MTI)
1990. december 16., vasárnap 20:58
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|