|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása
" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági
szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok
kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés,
egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi
megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell
kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a
piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:
Interjú Fodor Gáborral
"... a költségvetés, amit
a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében
Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a
költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy
hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é
és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak
egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés?
- Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy
csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan.
Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből
próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy
megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem
is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra,
hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon.
"
|
|
|
|
|
|
|
Japán állami hitel a Szovjetuniónak
|
Marton János, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1990 december 16. vasárnap (MTI-tud.) - Japán, amely
ezidáig főként a politikai kapcsolatok rendezetlensége miatt
elutasította a Szovjetunió élelmiszersegélyekre vonatkozó kérését,
első ízben jelezte, hogy hajlandó állami hitelekkel enyhíteni a
hiányon. Nakajama Taro külügyminiszter jövő hónapban esedékes
moszkvai tárgyalásain fog részletes tájékoztatást adni a japán
szándékokról.
A japán Export-Import Bank hiteleinek igénybevételéről van szó, amelyet Japán rendszerint a Világbank által finanszírozott programokhoz kapcsol. Mivel a Szovjetunió nem tagja a Világbanknak, így ez esetben exporthitelekkel támogatnák a japán élelmiszerszállításokat. Megfigyelők szerint lehetséges, hogy a Szovjentunió nem fog élni a japán ajánlattal, mivel a szigetország exporthiteleit kereskedelmi alapon nyújtaná, a kölcsönök kamata így 7,9 százalékos, lejárati ideje pedig általában öt év lenne. Vannak ennél sokkal kedvezőbb kamatozású és 15-20 évre szóló japán állami hitelek is.
Sokkal hatásosabbnak ígérkezik az a japán akció, amelyet a japán Nemzetközi Kereskedelmi és Ipari Minisztérium (MITI) kezdeményez japán áruházi láncok, szállítási vállalatok és kereskeldemi szakértők képviselőinek bevonásával. Januárban indul a MITI-küldöttség a Szovjetunióba. Középtávú programot dolgoznak ki az élelmiszerek boltokba való eljuttatásáról és segédkeznek a szovjet kereskeldemi vállatok privatizációjának kidolgozásában, az eladók kiképzésében. Japán szakértők úgy vélik, hogy a kaotikus elosztási rendszer, továbbá a rubel elértéktelenedése miatt alakult ki elsősorban súlyos élemiszerhiány az országban az idei rekordtermés ellenére is. Becslések szerint a 300 millió tonnás termésből a földeken maradt 60 millió tonna, további 50-60 millió tonna pedig kontérekeben, teherautókon, vasútállomásokon és a városközeli raktárakban rohad. A MITI szerint a szovjet kormány most változtatni akar a centralizált elosztási rendszeren és 1991-től két éven belül szeretné privatizálni az állami kereskedelmi egységek mintegy felét. +++
1990. december 16., vasárnap 11:31
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|