|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása
" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági
szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok
kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés,
egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi
megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell
kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a
piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:
Interjú Fodor Gáborral
"... a költségvetés, amit
a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében
Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a
költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy
hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é
és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak
egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés?
- Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy
csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan.
Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből
próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy
megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem
is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra,
hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon.
"
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - Hétfői munkanap (3. rész)
|
Következő napirendi pontként a családi pótlékról szóló törvény módosításával foglalkoztak a képviselők. A Surján László népjóléti miniszter által körvonalazott módosítás értelmében a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek után a nevelőszülő, az intézetben nevelt vagy állami gondozott gyermek után az intézet vezetője, a javítóintézetben lévő gyermek vagy a jogerős szabadságvesztés büntetést töltő személy esetében a büntetésvégrehajtási intézet igazgatója jogosult a családi pótlék felvételére.
A törvénymódosításról nem született döntés a plénumon, mivel a módosító indítványokat még véleményezniük kell az illetékes bizottságoknak.
Döntött viszont a Parlament a társadalombiztosításról szóló törvény módosításáról. A nagy többséggel elfogadott módosítás értelmében eltörölték a társadalombiztosításról szóló törvénynek azt a paragrafusát, amely szerint nem kaphatnak nyugdíjat azok, akik - bár rendelkeznek a szükséges húszéves szolgálati idővel - munkaviszonyukat öt évnél hosszabb időre megszakították.
A munkanap bezárása előtt a törvényhozók belefogtak az illetékekről szóló törvényjavaslat megtárgyalásába. Botos Katalin pénzügyminisztériumi államtitkár az előterjesztést összefoglalva megállapította: az illetékek szerkezete nem változik a jövőben sem, hiszen továbbra is a vagyonszerzéshez kapcsolódó, illetőleg eljárási illetéket kell fizetniük az állampolgároknak. Hozzátette azonban, hogy mérsékelték az illetékek összegét, főként az adás-vételek esetében. Így például a személygépkocsi vásárlásakor eddig szokásos köbcentiméter szerint megállapított illeték helyett egységesen 500 forintot kell befizetni. További példákat sorolva az államtitkár utalt arra is, hogy illetékmentességet élveznek a közüzemi létesítések, valamint az értékpapírok. Végezetül azt is elmondta, hogy a jelentős kedvezmények ellenére várhatóan nem csökken az illetékekből származó bevétel, amelynek egyharmada az önkormányzatoké, míg a fennmaradó hányad a költségvetésé lesz.
A törvényjavaslat általános vitájában Remport Katalin, a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság előadója, majd a továbbiakban több hozzászóló is nehezményezte, hogy a javaslat nem tesz különbséget örökléskor, illetve ajéndékozáskor az illetékek mértékében, holott más-más jogviszonyról van szó. Békesi László (MSZP) ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az illeték vagyonadóztatási szerepet is betölt, s éppen ezért figyelni kell arra, hogy alkalmazásával elkerüljék a kétszeres adóztatást. (folyt.köv.)
1990. november 12., hétfő 19:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|