Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › december 16.
1989  1990
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
1990. december
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása

" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés, egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:

Interjú Fodor Gáborral

"... a költségvetés, amit a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés? - Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan. Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra, hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon. "

Az Országgyűlés alakuló ülése (1. rész)

1990. május 2., szerda - Szerdán délelőtt 1O órakor megkezdődött az új, többpárti Országgyűlés alakuló ülése. Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság - az ünnepi pillanatokban még - ideiglenes köztársasági elnöke nyitotta meg a 43 év utáni első szabad, demokratikus választás eredményét tükröző Parlamentet. Ezt követően a képviselők közösen elénekelték a Himnuszt, majd meghallgatták Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című versét Oszter Sándor színművész tolmácsolásában.


Szűrös Mátyás ezután köszöntötte az új Országgyűlés
díszvendégeit: Habsburg Ottót, az Európai Parlament Magyarországgal
foglalkozó bizottságának elnökét, s a kíséretében lévő Pedro Bofill
alelnököt; a határokon kívül élő magyarság jelenlévő vezetőit,
képviselőit; Varga Bélát, az 1946-os Nemzetgyűlés volt elnökét.
Üdvözölte a magyarországi egyházak és hitfelekezetek megjelent
vezetőit, képviselőit, továbbá a parlamenti pártok díszpáholyban
helyet foglaló vendégeit.

    Az ideiglenes elnök a hivatalos program megkezdése előtt
elmondott megnyitó beszédében leszögezte: a szabad demokratikus
választásokon a rendszerváltozás jegyében született új Országgyűlés
ünnepi és alakuló ülése történelmi esemény. Hazánkban politikai
fordulat zajlik, új, reményteljes kor veszi kezdetét. Sokrétű
társadalmi, politikai változások és folyamatok betetőzésének, új
kezdetnek és egyben folytatásnak vagyunk a résztvevői, tanúi egy
felgyorsult demokratikus menetben. Ami itt történik - minden akadály
és nehézség ellenére - előremutató és korszerű, s ha jól tudunk élni
a lehetőségekkel, ez az út elvezet a jól boldoguló, szabad,
demokratikus Magyarország teljes felépítéséhez, amelyben a nép
akarata érvényesül.

    Kérte a képviselőket, gondoljanak mindazokra, akiket a kor
követelményeiből fakadó hit és szenvedély fűtött, s a haza, a nemzet
iránti elkötelezettség vezérelt, amikor pártállásuktól,
egzisztenciális helyzetüktől függetlenül, emelkedett gondolkodással,
magatartással és meggyőződéssel lebontói lettek a múltnak, vagy már
tisztultabb légkörben csatlakoztak a kezdeményezőkhöz és együtt
lerakták az alapjait az új Magyarországnak. A fontos az volt, és
marad változatlanul, hogy a magyar nép, az ország lakossága vérontás
nélkül, békés úton térjen át a demokráciába. (folyt.köv.)



1990. május 2., szerda 11:48


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés alakuló ülése (2. rész)


Utalt arra, hogy az érdemosztás a nép feladata és idő kérdése, de
még korai. Konjunkturális érdekek nem sajátíthatják ki a történelem
természetes jussát, s felelős politikusok nem szenvedhetnek
emlékezetkihagyásban.

    Szűrös Mátyás a továbbiakban kifejtette: az érdem nemcsak a
miénk, hiszen szerencsés külső, illetve nemzetközi változások
nagymértékben segítették a magyar szándékok valóra váltását.
Ugyanakkor arra valóban büszkék lehetünk - mondotta -, hogy hazánk
úttörő szerepet játszott azokban a változásokban, amelyek - a
demokratizálódás jegyében - egy-két év alatt gyökeresen
átalakították Közép- és Kelet-Európa politikai arculatát. Széttörtek
a diktatúrák betonbunkerei, emléktárgyakká szelídültek a
szögesdrótok, de az új rendszer felépítéséhez éppen csak
hozzáfogtunk. Ehhez a nagy munkához türelemre, kitartásra és
körültekintésre van szükség, hiszen minden nagy átalakulás
megrázkódtatásokkal is együtt jár, emberi sorsokat érint, s az egész
nemzet életét felbolygatja. Rombolni sokkal könnyebb, mint újat
építeni, bármennyire lenyűgöző is volt a régi diktatórikus rendszer
széthullása.

    - Most már előre kell néznünk, mert hátravetett tekintettel nem
lehet előre haladni - jelentette ki. - Jöjjenek most már a munkás
hétköznapok. Mindenekelőtt nemzeti összefogásra kell törekednünk. A
pluralizmusnak, a szervezeti érdektagoltságnak nemcsak a kritikai,
hanem az összetartó ereje is létfontosságú, hiszen abban döntően a
többségi akarat érvényesülhet, de a kisebbségnek is kijár a
megbecsülés.

    Manapság az állampolgárok leghőbb vágya, hogy mihamarabb véget
érjen az alapvetően békés, ám feszültségekkel és emberi
megpróbáltatásokkal terhes átmeneti időszak. Sok a gond és az
aggodalom az emberek körében - állapította meg az ideiglenes elnök,
majd leszögezte: a józan érzésű és gondolkodású emberek békességre,
megértésre és törvényes rendre vágynak. Következzék hát a megfontolt
nemzetépítés, érdemi vita és munka a politikai és gazdasági
demokrácia érdekében, amelyben a munkásembernek és a vállalkozónak,
az értelmiséginek és a paraasztembernek egyaránt megadatik az
állampolgári méltóság, a félelem nélküli létbiztonság és boldogulás.
Lépjen a széthúzás, a demagógia és a kicsinyes pártönzés helyébe a
nemzeti érdekek etikai kódexe teljes hatóerejével. Így Magyarország
tartósan megalapozhatja európai becsületét, nemzetközi tekintélyét
is. (folyt.köv.)



1990. május 2., szerda 11:50


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés alakuló ülése (3. rész)


Szűrös Mátyás annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az út,
az átalakítás neheze még hátravan, különösen a gazdaságban. A mai
állapot egyik legfontosabb felvetése közé sorolta a ,,mennyit és
milyet, mikor és milyen gyorsan az új úton,, kérdéseit.
Kijelentette: ebben a helyzetben nagy munka vár az Országgyűlésre,
amelynek egyáltalán nem lesz könnyű dolga. A választók bizalma és
türelme azonban átsegítheti e testületet a kezdeti nehézségeken, s
az összefogás erejével teljesítheti történelmi küldetését -
mondotta, sok sikert kívánva a képviselőknek.

    Végezetül államfői megbízatásának lejártával köszönetet mondott
a bizalomért honfitársainak, a népnek. ,,Hálás vagyok a sorsnak,
hogy felelős posztokon szolgálva a nemzetet, tevőleges részese
lehettem a nagy időknek,, - mondta Szűrös Mátyás. (folyt.köv.)



1990. május 2., szerda 11:52


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés alakuló ülése (4. rész)


Szűrös Mátyás ünnepi megnyitóját követően Varga Béla mondott
beszédet. Bevezetőben köszönetet mondott azért, hogy 43 esztendő
után ismét visszatérhetett hazájába és jelen lehet a magyar
történelem új korszakának nyitányán.

    Majd így folytatta: - Köszönöm a Gondviselésnek, hogy
megérhettem népem sorsának jobbrafordulását. Köszönöm a meghívást.
Köszönetem szól az Amerikai Egyesült Államok nagy népének, amely
annak idején sok ezer magyar menekülttel befogadott, s megtisztelt
azzal, hogy évekig ott képviseljem a magyar szabadság ügyét.
Elismeréssel adózom a nagy orosz birodalom vezetőjének is, aki nagy
államférfihez illően zárja be a kis magyar nép és ama nagy nép
viszonyának legszomorúbb fejeztét. De legnagyobb köszönetem a magyar
népé, amely szabadságszeretetét több mint négy évtized alatt őrizte
oly módon, hogy anélkül a mai napig így eljutni nem tudott volna.

    A továbbiakban, a jövőről szólva, a magyar egység fontosságát
elemeezve, hangsúlyozta: Mohács után, az első világháború után, a
második világháborút megelőzően és alatt a magyar egység hiánya, a
lelkekben dúló polgárháború is hozzájárult nagy nemzeti
tragédiáinkhoz. Az egyéni kívánalmak, a politikai ambíciók, a
világnézeti osztályharcok vagy faji ellenségeskedések nem csak a nép
lelki egységének ártanak vészesen. ,,Ne fecsérlejük el ezekkel az
ország nemzetközi hírnevét, amelyet 1956-ban, s az elmúlt év
folyamán is elnyert
,, - szólította fel a jelenlévőket, s rajtuk
keresztül az ország lakosságát is, majd így folytatta:

    ,,E történelmi pillanatban hírünk a világban talán másodrendű
ügy. Nem cél, hanem következmény. Annak következménye, hogy mit
tesznek a magyarok, a képviselők ebben az évekkel ezelőtt még alig
elképzelhető történelmi helyzetben.... Mélyen be kell idegződnie a
magyar tudatba, hogy hibáinkért most egyedül mi magunk vagyunk és
leszünk felelősek. Az emberi szabadság nem körülmény, hanem feladat.
A bilincsek lehullásával együtt jár a magunkra, magunk által szabott
emberi kötelesség. Nehezebb olykor szabadnak, mint rabnak lenni,, -
mondotta.

    Varga Béla méltató szavakkal szólt a magyar nép tehetségéről,
figyelmeztetve ugyanakkor, hogy ezt elhomályosíthatja a pártoskodás.
A magyar nép büszkesége embersége legyen - hangoztatta. Tartsa
tiszteletben nemcsak a más ember véleményét, hanem személyiségét is.
(folyt.köv.)



1990. május 2., szerda 11:57


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés alakuló ülése (5. rész)


Tudja megbocsátani mások vétkeit, érezvén és tudván a sajátjait.
Ebből fakadhat az igazi önismeret és a magyar önbizalom. A magyar
nép szellemében és lelkében értékes, különösen most, amikor talán a
legnehezebb feladat a magyar szellem, a magyar nyelv, a magyar
kultúra, a magyar civilizáció megmentése, védelme, támogatása és
ápolása az ország határain kívül élő, oly sokszor meggyötört
milliónyi magyar életében.

    Kiemelte: minden magyar fejben és szívben tudatosulnia kell,
hogy Magyarország Európához tartozik, nemcsak földrajzi helyzete,
hanem hagyományai és gondolatvilága okán - ahogyan ezt 1000 évvel
ezelőtt Szent István látta.

    Az európaiság gondolatát folytatva kifejtette: ami az ország
házában ma történik, nem csupán negyvenegynéhány esztendőnyi
fájdalmas fejezet vége, hanem a második magyar ezerév kezdete is.

    S e második ezerév kezdetén már tudni kell, hogy az
országalapítók nem a ,,Koppányok,, voltak, és a pogányság nemcsak
nyilas vagy sztálinista pogányság formájában jelentkezik -
amelyektől már megszabadult a magyar nép -, hanem ma az országot,
Európát, s magát a Földet egy újabb, a természetromboló technikai
pogányság réme fenyegeti.

    Végezetül Varga Béla utalt emigrációba kényszerülésének
körülményeire, hangsúlyozva: a nemzet érdekében munkálkodott az
elmúlt évtizedekben is, s egykori parlamenti elnöki tisztét most
visszadja a magyar népszuverenitás birtokosának, a magyar
Parlamentnek. (folyt. köv.)



1990. május 2., szerda 11:59


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés alakuló ülése (6. rész)


Ezután Vörös Vince, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Nemzetgyűlés
volt jegyzője mondott beszédet. Mint mondta: meghatottan szól azon
az ünnepi napon, amikor először ülésezik az új, többpártrendszerű
Országgyűlés, amelyet egy nép szabadságharcának nevezhető
szavazással hozott létre. Hozzátette: e nap jelentőségét,
magasztosságát, fontosságát számára érzékletesebbé teszi, hogy élete
során immár a harmadik alkalommal részese olyan eseménynek, amelynek
célja a rossz, népelnyomó rendszer megváltoztatása. Ilyen törekvés
bölcsőjénél volt ott 1944. december 21-22-én Debrecenben, az
Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásakor. Megemlékezett a Magyar
Nemzeti Függetlenségi Front létrejöttéről, amelynek feladata a
javarészt még háború dúlta országban az Ideiglenes Nemzetgyűlés
létrehozásának előkészítése volt. Visszaidézte az Ideiglenes
Nemzetgyűlés alakuló ülését, s az ott elfogadott, a magyar néphez
intézett szózatot, amelynek főbb gondolatai ma is időszerűek. Az
Ideiglenes Nemzetgyűlés annak idején deklarálta: ,,kezébe veszi a
gazdátlanul maradt ország ügyeinek intézését, mint a nemzeti akarat
kifejezője, a magyar szuverenitás birtokosa. Azért ült össze, hogy
megjelölje a kivezető utat a hazánkra szakadt szerencsétlenségből.
Sorsunk nehéz, de hittel hisszük, lesz magyar felemelkedés. Az
Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásával új fejezete kezdődött a
magyar történelemnek, megkezdődött a független, szabad, demokratikus
Magyarország építése.,, A szónok utalt arra, hogy az Ideiglenes
Nemzetgyűlésnek helyet adó debreceni református kollégium falai
között egykoron Kossuth Lajos is olyan értelmű szózatot intézett a
néphez, miszerint a nemzet képviselőinek kötelessége a nép és a
világ előtt kimondani, hogy függetlenek, szabadok akarunk lenni.

    A továbbiakban kifejtette, hogy mint az Ideiglenes Nemzetgyűlés
volt képviselője annak az 1944-es szózatnak az üzenetet is magával
hozta a múltból erre a mostani ünnepélyes Országgyűlésre. Majd így
folytatta: nem kisebb ennek az Országgyűlésnek a felelőssége, mint
amit 1944-ben Debrecenben vállaltak. Az Országgyűlésben a nép
bizalmából most helyet foglaló képviselőknek egy akarattal,
összefogással, mint a nemzeti akarat kifejezőinek, birtokosainak
kezükbe kell venniük a súlyos helyzetbe sodort ország ügyeinek
intézését. Ennek az Országgyűlésnek kell megmutatnia a kivezető utat
a jelenlegi nehéz helyzetből - hangsúlyozta. Végezetül a koalíciós
időszakban derékba tört 1944-es Ideiglenes Nemzetgyűlés törekvései
közül a képviselők figyelmébe ajánlotta: mutassák meg a világnak,
hogy ez az ország egységes, életképes, s minden erőnket
felhasználjuk azon népek megértésének és bizalmának elnyerésére,
amelyek mellénk kívánnak állni, segíteni, támogatni szándékoznak
bennünket. (folyt. köv.)



1990. május 2., szerda 12:43


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés alakuló ülése (7. rész) - Kéri Kálmán


A Házszabályok értelmében a tisztségviselők megválasztásáig az
alakuló ülést a korelnök vezeti, a jegyzői feladatokat pedig a négy
legfiatalabb képviselő korjegyzőként látja el. Így Szűrös Mátyás a
korelnöki feladatok ellátására a 89 esztendős Kéri Kálmánt (MDF)
kérte fel. Munkáját az alig 23 esztendős Glattfelder Béla - ő
egyébként a legfiatalabb parlamenti képviselő -, továbbá Szelényi
Zsuzsanna, Deutsch Tamás és Wachsler Tamás felváltva segíti;
mindnyájan a Fidesz képviselői.

    Szűrös Mátyás bejelentette, hogy az alakuló ülésig benyújtott
383 megbízólevelet - mandátumvizsgálat céljából - a korelnök és a
korjegyzők rendelkezésére bocsátotta.

    Ezután nagy taps kíséretében lépett az elnöki pulpitusra Kéri
Kálmán, továbbá Glattfelder Béla és Wachsler Tamás. A korelnök
köszöntő beszédében felidézte életpályáját, történelmi áttekintést
adva az idestova egy évszázadról, attól kezdve, hogy ,,I. Ferenc
József apostoli királyunk uralkodásának idejében felöltötte a
katonai egyenruhát,,.

    Napjaink súlyos gazdasági és politikai helyzetét érintve az idős
politikus egy égető problémára hívta fel képviselőtársai figyelmét.
Mint mondotta: olyan helyzetet kell teremteni, amelyben a magyar
anyák érdemesnek, sőt kötelességüknek tartják, hogy szüljenek,
hiszen a népesség fogyásának megállítása az egyik legfontosabb
feladat.

    A felhalmozódott adósságállomány kapcsán rámutatott: ezeket az
összegeket csak abból lehet visszafizetni, amit mi magunk
megtermelünk. Ehhez pedig meg kell tanulnunk jobban dolgozni
-
mondotta. - Ám elengedhetetlen az egyetértés is; az hogy ne
szenvedjenek hátrányt az emberek vallási, faji, származási vagy
osztálykülönbségek miatt. Ugyancsak szükségünk van barátokra, úgy a
nagy- mint a kishatalmakra, közöttük természetesen szomszédainkra -
hangoztatta Kéri Kálmán. Elismeréssel szólt a magyar külpolitika
legutóbbi eredményeiről, s reményét fejezte ki, hogy az ország a
jövőben is ugyanezen az úton, a megbékélés útján halad tovább.

    - Meg kell tanulnunk ismét magyarnak lenni, mert az elmúlt
évtizedekben sajnos az a felfogás uralkodott, miszerint az egy
párthoz való tartozás fontosabb, mint a magyarsághoz tartozás -
jelentette ki. - Alig van magyar öntudatunk, pedig büszkék lehetünk
arra, hogy magyarok vagyunk
Ezer éve élünk itt, sok-sok pusztítást,
katasztrófát elszenvedett ez a nép, de mindenkor tudott újat
teremteni. Most megbékélés kell, aminek egyik feltétele, hogy azok,
akik az elmúlt években jogtalanságokat szenvedtek, erkölcsi és
anyagi jóvátételben részesüljenek - mutatott rá. (folyt. köv.)



1990. május 2., szerda 12:47


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés alakuló ülése (8. rész) - Napirend


A korelnök végezetül köszönetét fejezte ki a kormánynak, amely
emelt fővel távozhat, hiszen tagjai büszkék lehetnek arra, amit
teljesítettek - mondotta és jókívánságait tolmácsolta az új
törvényhozásnak.

    Ezt követően az Országgyűlés közfelkiáltással elfogadta az
alakuló ülés tárgysorozatát, amelyre egyébként a parlamenti pártok
frakcióvezetői és a független képviselők megbízottja tett
javaslatot.

    Az alakuló ülés napirendje:

    1. a.) Az Országos Választási Bizottság beszámolója a
képviselőválasztásról.

    b) A Belügyminisztérium megbízott vezetőjének beszámolója az
országgyűlési képviselői választások megszervezésével és
lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról.

    2. Mandátumigazolás.

    3. Bejelentés a pártok képviselőcsoportjainak megalakításáról,
vezetőjük, továbbá a független képviselők megbízottjának
személyéről.

    4. Az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztása.

    5. Az Országgyűlés megbízott elnökének kijelölése.

    6. A Minisztertanács lemondásának bejelentése.

    7. Az 1956 októberi forradalom és szabadságharc jelentőségének
törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása.

    8. Nyilatkozat-tervezet az Európai Parlamenthez való csatlakozás
szándékának kinyilvánításáról.

    9. Bejelentés a kormányalakítási megbízásról.

    10. Az Országgyűlés állandó és külön bizottságainak
megalakításáról szóló országgyűlési határozat-tervezet
megtárgyalása.

    11. A képviselők tiszteletdíjának és költségtérítésének
ideiglenes szabályozásáról szóló országgyűlési határozat-tervezet
megtárgyalása.

(folyt. köv.)



1990. május 2., szerda 12:50


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés alakuló ülése (9. rész)


A választások országszerte rendben, a legteljesebb nyilvánosság
mellett zajlottak le, tudatos jogsértés, szándékos rendzavarás nem
történt. A választás eredményes, törvényes megszervezéséhez nagy
segítséget nyújtott a nemzetközi és a hazai nyilvánosság, a
tömegkommunikáció megkülönböztetett figyelme. Egyebek között e
fontos megállapításokat rögzítette az Országos Választási
Bizottságnak a képviselőválasztás tapasztalataival foglalkozó írásos
beszámolója, amelyet a parlamenti képviselettel rendelkező pártok
javaslatára készített el az OVB.

    A már elfogadott tárgysorozatnak megfelelően Németh János, az
Országos Választási Bizottság elnöke rövid szóbeli kiegészítőt
mondott. Hangsúlyozta: a beszámoló nem tartalmazhatja a választások
végleges eredményét, mert elkészültekor - kilenc nappal ezelőtt -
még két jogorvoslati eljárás volt folyamatban. Azóta a Legfelsőbb
Bíróság döntése értelmében a Heves megyei 1. számú
választókerületben megszületett a végső határozat: az eredeti
szavazati sorrend maradt, azaz az MDF jelöltje lett a képviselő. Ez
egyben azt is jelenti, hogy a választókerület két szavazókörében nem
kell ismételt szavazást tartani, s az OVB - megismerve a vitatott
töredékszavazatok pontos számát - átadhatta a Magyar Szocialista
Párt országos listáján mandátumot szerzett képviselő eddig
visszatartott megbízólevelét.

    Budapest 11. számú egyéni választókerületében a jogorvoslati
eljárás még nem zárult le. Az Országos Választási Bizottság a
Parlament alakuló ülése napjának reggelén kapta meg a
dokumentumokat, amelyeket holnap bírál el. Az eljárás azonban ezzel
feltehetően még nem zárul le, mert a választójogi törvény alapján az
érintettek az OVB döntése ellen további jogorvoslatot vehetnek
igénybe. Ily módon az OVB feltehetőleg csak a jövő héten lesz olyan
helyzetben, hogy a Magyar Közlönyben nyilvánosságra hozhatja a
választások hivatalos eredményét. Németh János végezetül az Országos
Választási bizottság nevében az egész nemzet érdekében eredményes
munkát kívánt a képviselőknek az új Parlament előtt álló feladatok
végrehajtásához. (folyt.köv.)



1990. május 2., szerda 12:55


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés alakuló ülése (10. részt)


A választások állami feladatainak megszervezése, technikai
lebonyolítása, valamint a szavazat-összeszámlálás mikéntje
biztosította a választások törvényességét - ez derült ki Gál Zoltán
belügyminisztériumi államtitkár írásos beszámolójából.

    Az államtitkár írásos előterjesztése - áttekintve a
képviselőválasztással kapcsolatos feladatokat, s azok végrehajtását
- foglalkozott az ajánlási szelvények eljuttatásával, a választási
rendszer széles körű megismertetésével éppúgy, mint a
szavazatösszesítés számítástechnikai rendszerével. Ez utóbbi kapcsán
emlékeztetett arra, hogy az első forduló előzetes eredményeit nem
sikerült a törvényben előírt 24 órán belül közzétenni, ám ez
elsősorban a hitelesség és a megbízhatóság szem előtt tartása miatt
történt.

    Az írásos anyagban a Belügyminisztérium jelenlegi megbízott
vezetője megállapította: a választási szervek, a szavazatszámláló,
valamint a választási bizottságok - kisebb zökkenőktől eltekintve -
megfelelően látták el feladatukat. Az államtitkári beszámolóból
végezetül megtudhatták a képviselők, hogy a választások költségei az
előzetes adatok szerint várhatóan túllépik az 500 millió forintot;
az összeg mintegy 50 millióval haladja meg a tervezettet.

    A választási tapasztalatok írásos összegzéséhez a beterjesztő
államtitkár nem kívánt szóbeli kiegészítést fűzni, így az elnöklő
Kéri Kálmán bejelentette: négy korjegyző képviselőtársával együtt
mandátumvizsgáló bizottságként megkezdik a képviselők
megbízóleveleinek vizsgálatát. (folyt.köv.)



1990. május 2., szerda 12:58


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés alakuló ülése (11. rész)


A hosszúra nyúlt szünet után az elnöklő Kéri Kálmán
bejelentette, hogy a mandátumvizsgáló bizottság befejezte munkáját.
Ezt követően az elsőnek megválasztott öt képviselő megbízottja,
Andrásfalvy Bertalan tett jelentést az Országgyűlésnek a korelnök és
a korjegyzők megbízó levelének vizsgálatáról, megállapítva, hogy
azok kifogástalanok. Javaslata alapján a Parlament Kéri Kálmán,
valamint Deutsch Tamás, Glattfelder Béla, Szelényi Zsuzsa és
Wachsler Tamás képviselőt korelnökké, illetve korjegyzővé mondta ki.

    Kéri Kálmán beszámolt arról, hogy a korjegyzőkből és a
korelnökből álló mandátumvizsgáló bizottság ellenőrizte a 379
képviselő megbízólevelét és a választási jegyzőkönyveket. Ennek
alapján megállapította, hogy azok mindegyike megfelel a törvényben
előírtaknak. Szelényi Zsuzsa korjegyző felolvasta a 379 képviselő
nevét, majd a Parlament tagjai 349 igen szavazattal igazolt
képviselőknek ismerték el társaikat. Ezután a képviselők letették az
ünnepélyes esküt, amelynek szövegét Deutsch Tamás korjegyző
olvasta.

    Szavazással folytatódott az ülés: a felesküdött képviselők a
Belügyminisztérium megbízott vezetőjének beszámolóját 332 igen, 1
nem, 7 tartózkodó szavazattal, valamint a választási bizottság
előterjesztését 335 igen, 3 nem szavazattal és 17 tartázkodással
elfogadták.

    A korelnök bejelentette: a parlamenti pártok megalakították
képviselőcsoportjaikat. A Magyar Demokrata Fórum Antall Józsefet, a
Szabad Demokraták Szövetsége Tölgyessy Pétert, a Független
Kisgazdapárt Torgyán Józsefet, az MSZP Pozsgay Imrét, a Fiatal
Demokraták Szövetsége Orbán Viktort, a Kereszténydemokrata Néppárt
Füzessy Tibort választotta a csoport vezetőjévé. A független
képviselők megbízottja Fodor István lett. (folyt.köv.)



1990. május 2., szerda 13:50


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés alakuló ülése (12. rész)


A napirend szerint haladva ezután az Országgyűlés
tisztségviselőinek megválasztása következett. A képviselők 99 százaléka
egyetértett azzal, hogy a pártfrakciók és a független képviselők
megbízottja előzetes megállapodásának megfelelően a T. Háznak 3
alelnöke és 8 jegyzője legyen. Az elnöklő Kéri Kálmán emlékeztetett
arra, hogy a pártcsoportok és a független képviselők korábban
megállapodtak a jelölés elveiben, miszerint a legnagyobb
parlamenti párt, az MDF jelölné az Országgyűlés elnökét, aki egyben
az ideiglenes köztársasági elnöki teendőket is ellátja, három
alelnökére pedig az SZDSZ, a Független Kisgazdapárt és az MSZP tesz
javaslatot. Utalt arra, hogy a megállapodás azt is lehetővé teszi,
hogy két párt a fentiektől eltérő egyezségre jusson egymással, ha
azzal nem sérti más párt pozícióját. E lehetőséget kihasználva az
MDF és az SZDSZ olyan megállapodást kötött - amint arról délelőtt
már tájékoztatták a sajtó képviselőit -, hogy az eredeti
elképzelésektől eltérően az SZDSZ állít jelöltet a házelnöki
posztra, az MDF pedig az egyik alelnök személyére tehet javaslatot.
A nyolc jegyzői helyre az előzetes tárgyalások eredményeként a
Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt 2-2, a többi párt pedig 1-1
személyt jelölt.

    Ezután a korelnök ismeretette a jelöltek névsorát. Mivel a
házszabályok szerint a jelölésre csak a pártfrakciók vezetői,
illetve a független képviselők megbízottja jogosult, a jelölőlistát
Kéri Kálmán lezártnak tekintette, s a titkos szavazás idejére
szünetet rendelt el. (folyt. köv.)



1990. május 2., szerda 14:45


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés alakuló ülése (13. rész) - Szavazás


A szünet után Kéri Kálmán ismertette a szavazatszedő bizottság
jelentését. Az Országgyűlés tisztségviselőire 379 szavazatot adtak
le, ezek közül 370 volt érvényes.

    A Tisztelt Ház felállva, tapssal köszöntötte Göncz Árpádot
(SZDSZ), a Parlament újonnan megválasztott elnökét, akire 339-en
voksoltak. Mint ismeretes, az alkotmány értelmében ezzel Göncz Árpád
lett az ideiglenes köztársasági elnök.

    Az Országgyűlés alelnökévé választották Szabad Györgyöt (MDF)
348 szavazattal, Vörös Vincét (FKgP) 358 szavazattal és Szűrös
Mátyást (MSZP), 353 szavazattal. (Az Országgyűlés ideiglenes elnöki
tisztét Szabad György tölti be.)

    Az Országgyűlés jegyzője lett Balás István (MDF) 365 igenlő
szavazattal, Kóródi Mária (SZDSZ) 368, Bárdos Balázs (FKgP) 370,
Bossányi Katalin (MSZP) 362, Glattfelder Béla (Fidesz) 368,
Trombitás Zoltán (Fidesz) 367, Balogh Gábor (KDNP) 368 és Tóth
Sándor (KDNP) 370 szavazattal.

    A megválasztott tisztségviselőknek elsőként Kéri Kálmán korelnök
gratulált, majd átadta az elnöklést Göncz Árpádnak, továbbá
segítőinek, Glattfelder Béla és Balogh Gábor jegyzőknek.
(folyt. köv.)



1990. május 2., szerda 15:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés alakuló ülése (14. rész)


Göncz Árpád az elnöki emelvényre lépve kijelentette:

- Bizalmat visszaadni nem lehet, bizalmat csak elveszíteni
lehet. Éppen ezért mindent elkövetek annak érdekében, hogy az Önök
bizalmát megőrizzem.

    Ezt követően - a frakcióvezetők megállapodása értelmében - Göncz
Áprád javaslatot tett az Országgyűlés megbízott elnökének
személyére. Indítványozta, hogy az elnöki teendők ellátásával az
Országgyűlés az MDF jelöltjét, Szabad György professzort bízza meg.
A képviselők ezt 356 egyetértő szavazattal elfogadták.

    A megbízott elnökké választott Szabad György átvette az
elnöklést Göncz Árpádtól. Köszönetet mondva képviselőtársainak,
reményét fejezte ki: a Parlament tagjai segítik őt abban, hogy jó
eszköze legyen a népszuverenitás érvényesülésének. (folyt.köv.)



1990. május 2., szerda 15:31


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés alakuló ülése (15. rész)


Németh Miklós miniszterelnök kért szót ezután. Bejelentette:
benyújtja kormánya lemondását.

    Elöljáróban utalt arra, hogy 16 hónappal ezelőtt egy másik
Országgyűléstől kapott feladatot és bizalmat, hogy a történelemben
minden bizonnyal ritkaságnak számító folyamatban - a békés átmenet
idején - vezesse a kormányt. Sokan voltak, akik ennek az útnak nem
adtak esélyt, s vannak, akik ma sem hisznek benne. A kormány azonban
hitt abban, hogy megvalósítható e folyamat, s ezért azon dolgozott,
hogy az esély valóra váljon. Vállalta, hogy az átmenet kormánya
legyen, nem gondolva arra: szerepük, felelősségük is csak átmeneti.

    Németh Miklós kijelentette: a testület munkája gyümölcsének
tekinti, hogy most benyújthatja kormánya lemondását. Hosszú
évtizedek óta ugyanis ez volt az a kormány, amely közvetlenül és
valóban a Parlamentnek, s nem egy pártnak volt felelős, amely egy
teljesen szabad, demokratikus választás eredményeként létrejött
Országgyűlésnek nyújthatja be lemondását. A kormány tagjai büszkék
arra - mondta -, hogy kormányzásuk hozzájárult e pillanat
eljöveteléhez. Jó partnerként említette ebben a korábbi törvényhozó
testületet és az új Parlamentben helyet foglaló pártokat - akkor is,
ha nem egyszer inkább ádáz ellenfélnek mutatkoztak -, mert
elismerték egymás céljait.

    A kormány tagjai minden erejükkel meg akartak felelni
szerepüknek, ezért az elmúlt másfél esztendőt kemény munkával
töltötték. Sokan politikai öngyilkosságnak tartották ezt, hiszen a
régi hatalmi rendszer lebontásáért folytatott küzdelem gyümölcseként
végül is kiszorultak a végrehajtó hatalomból. Rámutatott: ez
mindennél jobban bizonyítja, nem azért dolgoztak a
rendszerváltásért, hogy más formában átmentsék saját hatalmukat,
hanem azért, hogy parlamenti demokrácia keretei között éljenek.
Alkotmányos forradalmukat úgy vívták meg, hogy nemcsak a tömegek nem
akartak a régi módon élni, de a hatalom sem akart a régi módon
kormányozni; önzetlenül dolgoztak a változásokért. Ezt a munkát a
nemzetközi közvélemény és a világ politikusai is ismerték és
elismerték - állapította meg Németh Miklós, majd arról szólt, hogy e
kormánynak kellett a régi bűnökért megkövetni a népet, neki adatott
a rehabilitáció feladata és lehetősége, az emberi lelkek
felszabadítása, s neki kellett cipelnie a múlt terhes politikai,
társadalmi és gazdasági örökségét. Annak a meggyőződésének adott
hangot, hogy a politikai örökség ugyan nem terheli az új kormányt,
azonban az utóbbi kettőt tovább kell cipelnie, s várhatóan rövid idő
alatt nem tudja megoldani a gondokat. (folyt.köv.)



1990. május 2., szerda 15:55


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés alakuló ülése (16. rész) Németh 2.


A továbbiakban kijelentette: a népszerűtlen intézkedéseket
vállalva müködőképes országot hagy hátra a leköszönő kormány.
Reményét fejezte ki, hogy a hosszabb távon megoldható feladatokhoz -
és csakis azokhoz - a következő kormánynak sikerül nagyobb türelmet
nyernie a társadalomtól, mint amit az előd kapott a hatalomba, a
harcba indulóktól. Utalt arra, hogy most nem választást kell
megnyerni, hanem a társadalmat, a gazdaságot kell átformálni sokak
együttműködésével.

    A búcsúzó miniszterelnök megköszönte mindazok támogatását, akik
megértették törekvéseiket, és segítettét azok megvalósítását.
Reményét fejezte ki, hogy a rendszerváltásért folytatott politikai
küzdelem jelszavaiból mind több valóra válik. Amint fogalmazott: ha
követeltük a szavak és tettek egységét, most valósítsuk meg. Ha
kárhoztattuk a régi rendet, hogy a népre tartozó döntéseket a nép
feje fölött hozták meg mások, most ne engedjünk a kísértésnek, az
egypárt döntései után ne a pártok alkuja lépjen a nép döntéseinek
helyébe.

    Németh Miklós végül bejelentette: az újrakezdés egyik formális
feltételeként, az alkotmány előírásainak megfelelően benyújtja
kormánya lemondását. Azt kívánta az új Parlamentnek, a megalakuló
kormánynak, hogy minden erejével és energiájával a hőn óhajtott
európai Magyarország megteremtésén tudjon munkálkodni, ne vonja el
figyelmét semmiféle áldatlan belső politikai harc. Mivel az új
kormány megválasztásának feltétele a kormányprogram egyidejű
bemutatása, bejelentette: a leköszönő Minisztertanács minden olyan
segítséget megad a kormányprogram kidolgozóinak, amelyet a központi
kormányzati szervektől igényelnek. Az új kormány hivatalba lépéséig
a Minisztertanács eleget tesz alkotmányos kötelezettségének,
amelyhez kérte az Országgyűlés támogatását.

    Végezetül kormánya és saját nevében is sok sikert, jó egészséget
kívánt az új Parlament minden képviselőjének. (folyt.köv.)



1990. május 2., szerda 16:03


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés alakuló ülése (17. rész)


Az Országgyűlés megbízott elnöke Németh Miklós szavait
megköszönve valamennyi képviselőtársa nevében kifejezte köszönetét a
lemondott kormánynak és személy szerint Németh Miklósnak,
egyidejűleg a hivatalától ugyancsak elbúcsúzott ideiglenes
köztársasági elnöknek és a Parlament megbízott elnökének mindazért,
amit az alkotmányos rendszerváltás békés megvalósulásáért tettek.

    Bejelentette, hogy a Minisztertanács lemondásáról külön
határozatot hozni nem kell - azt a plénum tudomásul vette -, s a
lemondott kormány az új testület megalakulásáig hivatalban marad.

    A kormány lemondásának tudomásulvételét követően a plénum 366
egyetértő szavazattal törvényt alkotott az 1956-os októberi
forradalom és szabadságharc jelentőségéről.

    E törvény kimondja, hogy 1956 őszének magyar forradalma
megalapozta a reményt: létrehozható a demokratikus társadalmi rend,
és a haza függetlenségéért semmilyen áldozat nem hiábavaló. Az új
Országgyűlés pedig kötelességének tartja, hogy ébren tartsa és
ápolja ,56 emlékét; egyben kinyilvánítja, hogy ,56 szellemének
megfelelően mindent megtesz a többpártrendszerű demokrácia, az
emberi jogok és a nemzet függetlenségének védelme érdekében. A
törvény rögzíti azt is: október 23-át, az 1956-os októberi
forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar
Köztársaság 1989-es kikiáltásának napját nemzeti ünneppé
nyilvánítja.

    A törvényjavaslatokhoz néhány gondolatot fűzött Szabad György,
hangsúlyozva: 1956 a legfőbb kapocs a történelmi múlthoz és a
legfontosabb alap a jövő Magyarországának megteremtéséhez.
Emlékeztetett rá: mióta az ember rádöbbent az elmúlás könyörtelen
valóságára, arra törekszik, hogy ércnél maradandóbb emléket állítson
azoknak az embereknek és azoknak a tetteknek, akikre és amelyekre
emlékezni akar. Horatiust idézve jelentette ki: a szellem az, amely
ércnél maradandóbb emléket állíthat, ám ma nem elég az ,,ércnél
maradandóbb,, kifejezés és nem elég az ércnél maradandóbb
törvényszöveg - tettek kellenek. Bizonyítani kell, hogy 1956 valóban
a magyar jövő alapja, csak így válhat a magyar történelem
kitörölhetetlen részévé - hangoztatta. Mint mondotta: ,56 tényei és
tanulságai ösztönzői a nagyhatalmi alávetettséggel való
szembeszállásnak, a visszavívott függetlenség biztosításának örök
időkre. 1956 az ösztönzője annak, hogy ebben az országban mindenki,
aki betartja a törvényt, származásától, nemzetiségétől,
felekezetétől függetlenül szabadon éljen, a törvény előtt egyenlő
legyen és örök időkre védett a zsarnokságtól. (folyt. köv.)



1990. május 2., szerda 16:05


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés alakuló ülése (18. rész)


A határozathozatal után az elnöklő Szabad György bejelentette,
hogy az Európa Tanács Parlamenti Gyűlésének elnöke, Anders Björck
üzenetet intézett a magyar Országgyűléshez.

    Balogh Gábor jegyző ismertette az üzenetet, amelyben Anders
Björck, az Európa Tanács Parlamenti Gyűlése nevében kifejezte a
magyar Országgyűlés megnyitó ülése alkalmából jókívánságait, és nagy
örömét afelett, hogy Magyarország visszanyerte demokratikus,
pluralista és szabadon választott parlamenti intézményeit. A
Parlamenti Gyűlés tudatában van azon feladat fontosságának, amely az
új Parlamentre vár, hogy kidolgozza a jogállamot, az emberi jogok
tiszteletben tartását erősítő és az alapvető szabadságjogok
gyakorlását biztosító reformokat. Kijelenti azon szilárd akaratát,
hogy támogatja a közös kincsünket jelentő ezen eszmék
érvényesülését. Örül Magyarország Európa Tanácsba történő belépési
kérelmének, mely új perspektívát biztosít Európa gazdasági és
szociális fejlődésének közös előmozdításához. Sikereket kívánunk
törvényhozásuknak - tartalmazza Anders Björck üzenete.

    Szabad György emlékeztetett arra: már az elmúlt parlamenti
ciklusban tárgyalások kezdődtek arról, hogy hazánk az Európa Tanács
és annak Parlamenti Gyűlése teljes jogú tagjává váljék. Úgy
vélekedett, hogy e törekvés folytatását a most megalakult
Országgyűlés a legjobban azzal fejezhetné ki, ha arról már a mostani
ülésszakán szándéknyilatkozatot tenne közzé.

    A parlamenti képviselőcsoportok vezetői és a független
képviselők megbízottja által előzetesen támogatott, a
törvényhozásban pedig egyhangúlag elfogadott szándéknyilatkozat
szerint ,,a Magyar Köztársaság 1990. március 25-én és április 8-án
szabadon és demokratikusan megválasztott Országgyűlése, az
Országgyűlésben képviselt valamennyi politikai párt ünnepélyesen
kinyilvánítja eltökéltségét, hogy alkotmányosan biztosítja az Európa
Tanács alapokmányában megfogalmazott eszmék és célok megvalósítását,
valamint az emberi jogok és alapvető szabadságjogok oltalmáról
Rómában, 1950. november 4-én aláírt Európai Egyezmény tiszteletben
tartását. Az Országgyűlés kifejezésre juttatja elismerését és
köszönetét az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának és Parlamenti
Gyűlésének példamutatóan nagylelkű döntéseiért, hogy az Országgyűlés
hat tagja 1989. júniusa óta különleges meghívottként részt vehet a
Gyűlés munkájában, országunk más hivatalos képviselői pedig részt
vehetnek az Európa Tanács különböző fórumainak tevékenységében. Az
Országgyűlés hangot ad annak a reményének, hogy Magyarország rövid
időn belül az Európa Tanács teljes jogú tagjává válhat,, -
tartalmazza a nyilatkozat. (folyt. köv.)



1990. május 2., szerda 16:21


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés alakuló ülése (19. rész)


A T. Ház végezetül egyetértett abban, hogy az alakuló ülésre
díszvendégként meghívott, de lábadozása miatt távollévő Sütő
Andráshoz táviratot intéznek, amelyben kifejezik jókívánságaikat.

    Az elnöklő Szabad György valamivel 15 óra után berekesztette az
alakuló ülés első munkanapját. Az új Parlament képviselői csütörtök
reggel folytatják ülésüket. (MTI)



1990. május 2., szerda 16:24


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD