Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › december 16.
1989  1990
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
1990. december
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása

" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés, egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:

Interjú Fodor Gáborral

"... a költségvetés, amit a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés? - Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan. Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra, hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon. "

Romániai magyarokért - demonstrációk országszerte (1. rész)

1990. március 20., kedd - Az MDF és az SZDSZ kezdeményezéséhez csatlakozva több párt szervezésében demonstrációt tartottak kedden este a Hősök terén. A téren sokezren gyűltek össze, hogy kifejezzék szolidaritásukat az erdélyi magyarokkal, és tiltakozzanak a romániai, marosvásárhelyi véres események ellen. A Himnusz elhangzása után Sinkovits Imre olvasta fel Sütő András március 17-én írt levelét, melyben a román kormányzattól követeli, hogy azonnal lépjen közbe a magyarságot ért atrocitások megszüntetése érdekében.


Kányádi Sándor romániai magyar költő élesen elhatárolta magát a
Marosvásárhelyen történtektől. Hangsúlyozta, hogy a fasiszta
csoportosulások nem dúlhatják fel a forradalom eddig elért
eredményeit. Románia nevében bocsánatot kért a történtekért, és
kérte az egybegyűlt tömeget, ne vonuljanak a román nagykövetség elé,
mert az nem használna az ügynek.

    Göncz Árpád a Magyar Írók Szövetsége nevében szólt a nagygyűlés
résztvevőihez. Mint mondotta: a Magyar Írók Szövetségének
választmánya mélységes megdöbbenéssel értesült a történtekről, Sütő
András és környezete bántalmazásáról. Leszögezte: a kulturális
autonómiát a magyarságtól senki meg nem tagadhatja. Felelőssé tette
a helyi hatóságokat, amiért tétlenül szemlélték, hogy a magyarok
elleni gyűlölet idáig fajult. Felhívta a résztvevők figyelmét arra,
hogy a gyűlölet és a harag rossz tanácsadó, s csak rendíthetetlen,
nyugodt méltósággal szabad rá válaszolni.

    Csurka István arról szólt, hogy reményeink ellenére Romániában
sajnos nem szűnt meg teljesen a diktatúra. Pedig a demokrácia
mindenütt azt kell hogy jelentse, hogy a szabadsághoz, az
egyenlőséghez mindenkinek, a kisebbségnek is joga van. Úgy tűnik
azonban, Romániában egyesek megijedtek a demokráciától. Hangoztatta,
hogy Európa ma új egység felé halad, és kérte a jelenlévőket is, ne
engedjék, hogy ezt egyes erők megváltoztassák. Mindenkinek tudomásul
kell vennie, hogy az Európához való tartozás csak a demokrácia és a
szabadság elvei alapján valósítható meg. Bejelentette, hogy az MDF
az ENSZ-hez fordul, és ha nem szűnik meg a magyarok üldözése
Romániában, a Biztonsági Tanács összehívását is követelni fogják.
Felolvasta azt a tiltakozó levelet is, amely a magyarellenes pogrom
azonnali beszüntetéséért és a felerősödő sovinizmus ellen emel szót.
(folyt. köv.)



1990. március 20., kedd 20:28


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Romániai magyarokért - demonstrációk országszerte (2. rész)


Felszólította a magyar kormányt, tegyen meg mindent az ott élők
biztonsága érdekében, és az ENSZ-et, hogy követelje ugyanezt a román
kormánytól.

    Tamás Gáspár Miklós, az SZDSZ ügyvívője arról szólt, hogy hazánk
végtelen türelemmel szemlélte, ami az erdélyi magyarsággal történik,
ám ez a türelem fogytán van. Követelte Ion Iliescu és Petre Roman
romániai vezetőktől, hogy azonnal tegyenek intézkedéseket a
magyarságot ért sérelmek orvoslására, és hassanak oda, hogy soha
többé ilyen ne fordulhasson elő. Mint mondotta: mi nem vonjuk
kétségbe a határokat, de követeljük, hogy az erdélyi magyarság
legyen szabad. Aki ezt nem veszi figyelembe, a magyar demokrácia
teljes erejével találja szemben magát. Hazánk nem tűrheti többé
tétlenül erdélyi magyar testvéreink bántalmazását.

    Keresztes Sándor, a KDNP elnöke azt emelte ki beszédében, hogy
az átalakulás hosszú folyamat, s az elmúlt évtizedekben a román
népbe táplált nacionalizmust nagyon nehéz megváltoztatni. Segíthet
azonban a keresztény értékek elterjesztése, ami egyébként egész
Nyugat-Európában előnyösen alakította a demokráciát.

    Sebestyén László, a Magyar Néppárt nevében a tiltakozó
nagygyűléshez szólva kiemelte: mindenkinek tudomásul kell vennie
Európában, hogy a magyarokat immár nem lehet titokban bántalmazni.
Felhívta az ENSZ vezetőit, foglakozzanak komolyan a magyarság
ügyével. Kérte a román demokratákat, fogjanak össze magyar
testvéreikkel, mert csak ez vezethet a megbékéléshez.

    Németh Zsolt, a Fidesz választmányi tagja azt emelte ki: nemzeti
érdekünk, hogy Erdélyben a magyarok magyarok maradhassanak.
Ugyancsak nemzeti érdekünk fűződik ahhoz, hogy az erőszakot ne
hagyják büntetlenül, s hibbant, részeg csőcselék ne okozhasson
beláthatatlan következményekkel járó felfordulást, hiszen ez újból
lángba boríthatja Romániát.

    Prepeliczay István, a Független Kisgazdapárt főtitkára arra
hívta fel a figyelmet, hog y mintegy 5 millió azoknak a száma, akik
bár szülőföldjükön élnek, távol vannak hazájuktól. Sorsuk nem lehet
közömbös, s az egész világnak ki kell állnia az elnyomott magyar
nemzetiség érdekében. Ezért hazánknak is kötelessége, hogy segítsen
felrázni a világ népeit, s tudatosítsa, mi történt a magyarsággal.

    Csepella Imre az Erdélyi Szövetség képviseletében szólalt fel, s
arra kérte az egybegyűlteket: értsék meg, nem az egész román nemzet
tette azt, ami az elmúlt 24 órában történt. Az atrocitás senkinek
sem jó, s nem lehet vezérelv a jövőben sem. Az önrendelkezéshez
minden népnek, így az erdélyi magyaroknak is joga van. (folyt. köv.)



1990. március 20., kedd 20:54


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Romániai magyarokért - demonstrációk országszerte (3.)


Kónya Imre, a Független Jogászfórum képviselője arról szólt,
hogy a világban mindenütt, így Romániában is igaz: a csőcselék csak
azokat bántja, akik mögött nem áll senki. Ezért is fontos, hogy a
magyar nemzet teljes szívével az erdélyi kisebbség ügye mellé
álljon. Ehhez azonban szükséges erőink egyesítése, ami egyáltalán
nem könnyű feladat. Nehéz elfelejteni sérelmeinket, legyőzni át nem
gondolt előítéleteinket. Azonban tudomásul kell venni, ha
csatlakozni kívánunk Európához, ez elengedhetetlen követelmény.
Ezután felolvasták a jogászfórum üzenetét a román néphez, s
hangoztatta: bízunk abban, hogy képesek lesznek eltakarítani a
forradalmi események szennyes hordalékát.

    A tiltakozó nagygyűlés befejező aktusaként Debreczeni Károly
református lelkész közös imára hívta fel a jelenlévőket, majd az
egybegyűltek elénekelték a Székely Himnuszt. (folyt.köv.) őz/ka-rj



1990. március 20., kedd 20:55


Vissza »


Romániai magyarokért - demonstrációk országszerte (4. rész)


Csaknem kétezren tiltakoztak a debreceni Kossuth-szobor előtti
téren a marosvásárhelyi magyarellenes megmozdulások miatt. A
gyertyás tiltakozást az ellenzéki pártok szervezték, de a közelben
lévő Aranybika Szálló Bartók-terméből oda vonultak az ugyanebben az
időben rendezett szocialista párti választási nagygyűlés résztvevői
is. Így esett meg, hogy az ellenzéki pártok szervezte megmozdulás
első szónoka Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök volt.

    Bevezetőjében leszögezte: karácsonykor Romániában nem
forradalom, hanem a Ceausescu-család elleni népfelkelés volt.
Emlékeztetett arra, hogy a múlt év decemberében a magyar nép őszinte
szolidaritásától vezérelve önzetlenül segítette Románia népeit.

    - A magyar nemzet segítségére szégyenletes a mostani válasz.
Emeljük fel szavunkat, és tettekkel is segítsük az erdélyi
magyarságot - mondotta. - Pogrom történt Erdélyben, aminek egyik
legnagyobb áldozata Sütő András.

    A drámaírót és a temesvári hőst, Tőkés Lászlót a Romániában élő
legnagyobb magyaroknak nevezte a szónok, majd így folytatta:

    - A Magyar Köztársaság felelősséget érez az országhatárokon
kívül élő magyarságért, s mindent megtesz sorsuk javítása érdekében.
Ezt azonban csak összefogással tehetjük, nem pártokra tagozódva.
Kérte a jelenlévő pártokat és az egybegyűlteket, hogy egységesen
lépjenek fel a világban élő 15-16 millió magyar érdekeiért, mert a
magyar kisebbség létét nemcsak Romániában fenyegeti veszély.

    Szűrös Mátyás elmondta, hogy a magyar-román viszony új alapokra
helyezése érdekében jószomszédi deklaráció kidolgozását és aláírását
kezdeményezte Ion Iliescu román államfőnél, azonban erre mindeddig
nem kapott választ. (folyt.köv.)



1990. március 20., kedd 20:56


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Romániai magyarokért - demonstráció országszerte (5. rész)


Miskolcon a Kossuth Lajos-szobornál több száz ember gyújtott
gyertyát az alkonyi órákban tartott demonstráción, tiltakozásul az
erdélyi magyarokat ért atrocitások ellen. Egy volt marosvásárhelyi
néptanító olvasta fel azt a tiltakozó táviratot, melyet a város
polgárai nevében a román nagykövetnek címzett a Fidesz, az FKgP, a
KDNP, az MDF, az SZDP, az SZDSZ és a Zöld Párt. Ebben egyebek között
kijelentik: ,,Tiltakozunk a vasgárda módszereit idéző terrorisztikus
hecckampány és pogrom ellen, követeljük a felelős személyek és
szervezetek felelősségre vonását és az erdélyi magyarság egyéni és
kollektív szavatolását.,,

    Az ország más nagyvárosaiban is azonnali intézkedéseket
sürgettek a felvonulók a magyarellenes román akciók megfékezésére. A
nyíregyházi tiltakozók - több százan - azt követelték, hogy Románia
kormánya haladéktalanul akadályozza meg a vérengzéseket, és a
bűnösöket állítsa bíróság elé. A résztvevők egyben Európa és a világ
közös, határozott fellépését szorgalmazták a soviniszta
megnyilvánulásokkal szemben.

    Kaposvárott a szabaddemokraták, a szocialisták és a független
kisgazdák egyaránt elítélően szóltak a Marosvásárhelyen
történtekről, és a közös demonstráció résztvevői egyöntetűen
támogatták azt az indítványt, hogy a város lakossága nevében
tiltakozó táviratot küldjenek Románia budapesti nagykövetségére.

    Az MDF szegedi szervezetének hívására az Aradi vértanúk terén
lévő kopjafánál több százan gyűltek össze. A helyi Erdély Körrel
együtt szervezett demonstráción a szónokok aggodalmuknak adtak
hangot, és imára hívták az embereket Sütő András életéért.
Emlékeztettek arra, hogy az erdélyi magyarság sorsa nem
pártpolitikai ügy, hanem az általános emberi jogok ügye.

    Tolna megye településein a gyertyagyújtás mellett harangszóval
tiltakoztak a romániai nacionalista pogromok, az erdélyi magyarság
bántalmazása ellen. Győrött néma tüntetés volt. (MTI)



1990. március 20., kedd 20:56


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Javítás az mtib1087 sz. hírre


A mai mtib1087 sz. Romániai magyarokért - demonstrációk
országszerte (1. rész) című hírünk 3. bek. 1. és 2. sorában a név
helyesen:

    Magyar Írószövetség

    ua. hír 4. bek. 1. sora helyesen:
    Csurka István, az MDF elnökségének tagja arról szólt...
     -----------------------
(MTI)



1990. március 20., kedd 21:01


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD