Rendszerváltás és az MTI

	Ülést tartott az Országos Vallásügyi Tanács (1. rész)
1990. március 20., kedd - Jelenlegi összetételében utoljára ült össze kedden az Országos Vallásügyi Tanács a Parlamentben. A tanácskozáson ismét nagy jelentőségű kérdéseket tűztek napirendre: tájékoztatót hallgattak meg egyes állami tulajdonban álló ingatlanok egyházi tulajdonba adásának lehetőségeiről, a Művelődési Minisztérium egyházakkal kapcsolatos tevékenységéről, a büntetésvégrehajtási intézetekben fogvatartottak vallásgyakorlásáról, valamint a lelkiismereti és vallásszabadság érvényesüléséről a Magyar Honvédségnél. Németh Miklós miniszterelnök - aki egyben az OVT elnöke is - megnyitó beszédében kitért azokra a tragikus eseményekre, amelyek az utóbbi napokban Marosvásárhelyen történtek. Mint mondotta: mélységesen sajnáljuk és aggodalommal tölt el bennünket az, hogy Romániában megsértik a nemzetiségek kollektív és egyéni jogait. Brutális erőszakkal lépnek fel az alapvető emberi jogok érvényesítéséért szót emelő erőkkel szemben. Ebben a helyzetben kinyilvánítjuk szolidaritásunkat a demokratikus Románia megteremtéséért küzdő erőkkel, legyenek azok bármilyen nemzetiségűek. Kinyilvánítjuk szolidaritásunkat és együttérzésünket a Romániában élő magyar nemzetiségű állampolgárokkal. A miniszterelnök kijelentette: a magyar kormány a nemzet sorsáért érzett felelősségtől vezérelve tájékoztatja az eseményekről az Emberi Jogok Bizottságát, az ENSZ főtitkárát, azzal a kéréssel, hogy segítsék a tragikus események lokalizálását, nehogy beláthatatlan következményekkel járó, akut válsággóc alakuljon ki. Tájékoztatást vár a román kormánytól a marosvásárhelyi tragikus eseményekről, s elvárja a rendzavarók felelősségre vonását. A Magyar Köztársaság Kormánya a leghatározottabban támogatja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Maros megyei és marosvásárhelyi intéző bizottságának hétfői nyilatkozatát, amelyben követelik a nemzetiségi kisebbségek létbiztonságának és intézményeik biztonságának szavatolását, olyan kormányintézkedések meghozatalát, amelyek véget vetnek a példátlan uszításnak, szavatolják egyéni és kollektív jogaikat. A magyar kormány különrepülőgépet küldött - orvosokkal és megfelelő kórházi személyzettel - Bukarestbe azért, hogy az időközben odaszállított Sütő Andrást Budapestre hozzák - közölte Németh Miklós. (folyt. köv.) 1990. március 20., kedd 16:53
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Ülést tartott az Országos Vallásügyi Tanács (2. rész)
A miniszterelnök a továbbiakban az egész nemzet nevében köszönetet mondott az egyházak, felekezetek vezetőinek, papjainak, lelkészeinek azért a felelősségteljes gondolkodásért, magatartásért, amely egész tevékenységüket jellemezte és jellemzi az ország sorsfordító korszakában. Utalt a nemrégiben hatályba lépett lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvényre, amelyben - először a magyar történelemben - az állam lemondott az úgynevezett főkegyúri jog gyakorlásáról, kinyilvánítva, hogy semmilyen formában nem kíván befolyást gyakorolni az egyházi tisztségek betöltésére. Ezt követően Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter fűzött kiegészítést az egyes állami tulajdonban álló ingatlanok egyházi tulajdonba adásának lehetőségéről szóló írásos előterjesztéshez. Kiemelte: annak érdekében, hogy az egykor egyházi tulajdonban volt ingatlanokat visszaadhassák, a kormány az Országggyűlés elé terjesztette az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot. Ám a parlament utolsó, ünnepi ülésén már nem tűzte azt napirendjére. Ebben a tervezetben javasolták - egyebek között - ezen ingatlanok forgalmi és elidegenítési tilalmát is. A tervezet puszta elkészülte azonban önmagában is visszatartó erőt jelent az ingatlanok átruházására. A miniszter reményét fejezte ki, hogy az új törvényhozás első ülései egyikén foglalkozik e kérdéssel. Az ngyházak és felekezetek jelenlévő vezetői számos gondot vetettek fel. Megkérdezték például, miért kell bérleti díjat fizetniük azoknak az egyházi intézményeknek, amelyek a korábban tulajdonukban volt, később államosított épületekben működnek. Rögzíteni tartották szükségesnek, hogy hány éven belül kell rendezni az iskolák, gyülekezeti házak, lakások sorsát. Többek kérték a kormányt: addig is, amíg nem alkot törvényt az Országgyűlés, tiltsa meg az ingatlanok továbbadását. Olyan javaslat is elhangzott, hogy törvényben kell kimondani az államosítás előtti tulajdonviszonyok visszaállítását. Ez utóbbi felvetést az igazságügyminiszter elvileg elképzelhetőnek tartotta, ám szerinte megfontolandó: célszerű-e egy ilyen intézkedés. Felhívta a figyelmet: az ingatlanforgalmat kizárólag törvény korlátozhatja. Az említett törvény elfogadásáig azonban - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel konzultálva - lehetségesnek tart ,,egy nem igazán jogszerű,, adminisztratív intézkedést: a földhivatalok késleltessék az ingatlanok telekkönyvi bejegyzését. Ehhez kapcsolódóan Németh Miklós ígéretet tett arra: kormánya nyomatékosan felhívja a leendő Minisztertanács figyelmét, kérje az ezzel kapcsolatos törvényjavaslat sürgős tárgyalását az Országgyűléstől. (folyt. köv.) 1990. március 20., kedd 16:57
Vissza »

	Ülést tartott az Országos Vallásügyi Tanács (3. rész)
Glatz Ferenc a Művelődési Minisztérium elképzeléseit vázolva szólt - egyebek között - arról a tapasztalatról, hogy az egyházi iskolák visszaadása egyházellenes hangulatot is eredményezett, az állami iskolák pedagógusai például sokhelyütt kenyerüket féltik, mások az állami iskolák visszaszorítását feltételezik. Az egyházi iskolák anyagi feltételeiről szólva rámutatott: mivel az egyházak ezen tevékenysége a jövőben minden bizonnyal bővülni fog, a költségvetési támogatásból ilyen értelemben egyre kevesebb jut az iskolák fenntartására. Holott minden 18 év alatti diáknak azonos feltételeket kell biztosítani, járjon állami, egyházi vagy magániskolába. A miniszter említést tett arról is, hogy a Munkásőrség és a Demisz volt épületeinek jegyzékét rövidesen közzéteszik, s az egyházak pályázat útján hozzájuthatnak azokhoz. Platthy Iván, a Művelődési Minisztérium egyházi főosztályának vezetője több egyházi vezető felvetése kapcsán elmondta: az egyetemek készek teológiai fakultást indítani, s szó lehet a tanárképző főiskolákon egyházi, vallástanár-képző tagozat működéséről is. A Zeneművészeti Főiskolán újra indul az egyházi zenei tanszak. Az egyházak és felekezetek írásban juttatják el módosító javaslataikat az igazságügy-miniszternek a fogvatartottak vallásgyakorlásáról szóló rendelet-tervezetéhez. Ennek lényege: a büntetésvégrehajtási intézetekben lehetővé kell tenni, hogy az elítéltek istentiszteleten vegyenek részt, lelkészi gondozásban részesüljenek, vallásos irodalmat tartsanak maguknál. Ugyancsak lehetőségük nyílik egyházi házasságkötésre, keresztelő és temetés tartására. A készülő rendelettel kapcsolatban elhangzott: az egyházaknak ökumenikusan, egymással és a fegyintézetek vezetőivel együttműködve kell eleget tenniük újszerű feladatuknak, amelyre - a tapasztalatok szerint - van igény. Végezetül Szombathelyi Ferenc vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes adott áttekintést arról, hogyan érvényesül a lelkiismereti és vallásszabadság a Magyar Honvédségnél. Rámutatott: minden honvédségi létesítményben és azokon kívül is szabadon gyakorolhatják vallásukat a katonák. A laktanyán kívül akár katonaruhában is részt vehetnek az istentiszteleten, holott annak viselése tilos például a pártrendezvényeken. Vallásos irodalmat is tarthatnak maguknál, sőt a könyvtárakban is olvashatnak ilyen jellegű műveket. A honvédség semmiféle nyilvántartást nem vezet a vallásos fiatalokról. Hozzátette: a legutóbbi bevonuláskor 18-an tagadták meg a katonai szolgálatot. Polgári szolgálatot a 80 ezer bevonulóból 654 kívánt ellátni. (MTI) 1990. március 20., kedd 17:18
Vissza »