|
|
 |
|
 |
Felcím: Mire való az MRP? Főcím: Ön is lehet tulajdonos
|
Budapest, 1990. december 11. Kedd (MTI-Press)
A most még állami tulajdonban levő vagyon minél szélesebb körben
történő privatizációját a kormányzat több módon is igyekszik
elősegíteni. Ezek egyike a munkavállalói résztulajdonosi program
/MRP/, amely - mint neve is mutatja - arra tartalmaz módszereket,
hogy miként válhatnak a munkavállalók is osztalékkal, tehát
jövedelemmel kecsegtető részvények tulajdonosává. Az erről szóló
törvénytervezet alapjául szolgáló program alapelveit egy szakértői
munkabizottság már kidolgozta
Alcím: Saját tőkével vagy anélkül
Az MRP-ben a szakértők arra dolgoztak ki variációkat, hogy a
munkavállalók ezrei miként lehetnek munkahelyükön résztulajdonosok
akár úgyis, hogy egyetlen fillért sem fektetnek be saját erőből,
akár pedig azáltal, hogy megtakarított tőkéjükből is áldoznak a
célért. Ez pedig az osztalék, amit a munkahely fizet a
részvényeseknek, az értékpapírok arányában.
Az MRP alkalmazásának két alapesete van, aszerint, hogy ki az
eladó. Állami és önkormányzati tulajdonú részvények, üzletrészek
megvásárlása során az eladó az Állami Vagyonügynökség, illetve az
önkormányzatok. Az úgynevezett "nem privatizációs MRP" esetében
viszont olyan részvények, üzletrészek eladása jön szóba, amelyek
felett az Állami Vagyonügynökségnek nincs rendelkezési joga. Ilyenek
a már meglévő, vagy pedig alap-, illetve törzstőkeemelés révén
újonnan keletkező részvények, üzletrészek. Ez utóbbi esetben az
eladó határozhatja meg a vételár kiegyenlítésének módját, s hogy
milyen kedvezményt kínál a jelentkezőknek. Ezzel szemben elsőként
említett privatizációs formában a részvények, üzletrészek névértéken
történő megvásárlásához kedvezményes kamatozású hitelek, a
vásárláshoz pedig részletfizetési kedvezmény vehető igénybe. Az
egyik lehetséges változat: az MRP többlépcsős megvalósítása. Ez
alkalmat ad a munkavállalóknak arra, hogy minimális alaptőkével
gazdasági társaságot, majd azon belül MRP-szervezetet hozzanak
létre. Az alaptőke forrása adomány is lehet, amelynek fogadására
legcélszerűbb közalapítványt létesíteni. Az alapítványt ugyanis a
törvény feljogosítja a támogatások gyűjtésére és felhasználására,
tagjait pedig arra, hogy a vállalkozói nyereségadót és a személyi
jövedelemadót érintő kedvezményeket igénybe vegyék. (folyt.)
1990. december 11., kedd 14:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MRP 2. rész
|
Az így létrehozott MRP-szervezetbe tömörült dolgozók kezdetben
nem vásárolnak, hanem bérbe vagy lizingbe vesznek az Állami
Vagyonügynökségtől állami résztulajdont, például üzletet,
gyáregységet, műhelyt. A társaság eredményét az MRP-t megillető
adókedvezmények igénybe vételével felhalmozhatják. Amikor az
összegyűlt pénzből az állami vagyonrészt már meg tudják vásárolni,
akkor egyszeri tőkeemelés révén a teljes társasági vagyon részvény-,
illetve üzletrész-tulajdonosává válnak.
Alcím: Hogyan vehetünk részvényeket?
A részvényessé válás pénztechnikai részét négy variációban
készítette le a szakértői munkaközösség. Az első: készpénz nélküli -
a majdani osztalék terhére történő - részletfizetés, itt 50
százalékos kamatkedvezményt kínálnak és a visszafizetést szolgáló
osztalék teljes adómentességet élvez. A másodiknál a részvényt
vásárlóknak legalább 2 százaléknyi készpénzt be kell fizetni. Hitelt
vehetnek föl 25 százalékos kamatkedvezménnyel, s az osztalék ebben
az esetben is mentesül az adózás terhétől. A harmadik változat 25
százalékos saját erő lefizetésével számol, egyebekben a többivel
azonos feltételeket kínál. A negyedik variáció abban különbözik az
elsőtől, hogy 50 százalékos hitelkamat-kedvezményt ad, ám ehhez nem
járul adókedvezmény.
Milyen szervezetek szükségesek az MRP megvalósításához? Mivel a
vásárlást, illetve a befektetést nem közvetlenül a munkavállalók
bonyolítják le, megbízotti szervezetet kell létrehozni. Ennek
célszerű formája - mint már utaltunk rá - közalapítvány. Ennek lesz
a feladata többek között, hogy széles körben és kellőképpen
részletes tájékoztatást nyújtson a program alapelveiről és a
megvalósítás módozatairól, lebonyolítsa az MRP megindításához
szükséges szavazást, majd a privatizálás összes további tennivalóját
kézben tartja.
Milyen körben jogosultak a részvételre a vállalatok gazdasági
társaságok?
A programban valamennyi átalakuló állami vállalat részt vehet.
Annak, hogy részvénytársasággá, vagy kft-vé alakul-e át, ebben az
ügyben nincs jelentősége. Fontos tudnivaló, hogy az MRP-t csak
társaságokká alakult állami vagy önkormányzati vállalatok és
magáncégek alkalmazhatják. (folyt.)
1990. december 11., kedd 14:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MRP 3. rész
|
Feltétel, hogy dolgozóiknak legalább a fele jelezze
részvényvásárlási szándékát, összegszerűen legalább az alaptőke öt
százaléka erejéig. A már említett vásárlási és törlesztési
kedvezmények igénybe vételéhez mindössze annyi korlátot szab a
tervezet, hogy az ily módon a dolgozók birtokába jutó tulajdonrész
értéke nem haladhatja meg a dolgozói közösség együttes éves bruttó
munkabérének nyolcszorosát.
Alcím: Kik lehetnek a tagok?
Mindazok a dolgozók jogosultak az MRP-be való bekapcsolódásra,
akiket legalább a törvényes napi munkaidő felében foglalkoztatnak.
További feltétel a legalább egyéves folyamatos munkaviszony
/a gyes, a gyed, a sorkatonai szolgálat idejét ebből le kell
számítani/. Ez a kör kiegészülhet a társaság munkaviszonyban nem
álló vezető képviselőivel és másokkal, ha részvételük jogosságát az
alapszabályban elismerték.
Az MRP résztvevői a vásárlás percétől teljes körű
résztulajdonosi jogokat gyakorolhatnak, a rájuk jutó részvények
arányában. Amíg hiteltartozásuk van, addig az osztalékot e tartozás
törlesztésére kötelesek fordítani. Ha már nincs adósságuk, akkor az
osztalékkal - annak a megállapodás szerinti felhalmozásra fordítandó
részén túl - szabadon rendelkezhetnek, s ekkor a munkavállalók a
birtokukban lévő részvényeket szabadon értékesíthetik is.
Alcím: Nem holtbiztos tipp
Az MRP legfőbb értelme, hogy sikeres megvalósítása esetén a
munkavállalók széles rétegei lehetnek a részvényvásárlás révén
tulajdonosok. Azok is, akik a privatizációs folyamatba más módon nem
tudnának bekapcsolódni. A tulajdonszerzések e jelentős
kedvezményekkel járó formája azonban a látszat ellenére sem
egészen kockázatmentes. A részvényeket eladó Állami
Vagyonügynökség, illetve a hitelt nyújtó pénzintézet ugyanis a
törlesztés teljes időtartamára zálogjogot tart fenn magának, s
ezzel tetszése, helyesebben megítélése szerinti mértékig
korlátozhatja a befektetések forgalomképességét. (folyt.)
1990. december 11., kedd 14:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MRP 4. rész
|
Így a hitelfelvételre kényszerült munkavállalók - szemben a
részvényeket saját erőből vásárlókkal - a törlesztés befejeztéig
kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. Mégis, az MRP megvalósulásával
módosulhat a tulajdonosok skálája: megjelenhetnek az
eddigi passzív szemlélők is a vagyonos tulajdonosi réteg mellett. A
program kidolgozói úgy vélik: évente mintegy 40 milliárd forint
értékű vagyon, néhány év alatt pedig a mai állami vagyon mintegy
tizedrésze kerülhetne az MRP révén a hazai munkavállalók kezébe.
(MTI-Press)
1990. december 11., kedd 14:36
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|