Rendszerváltás és az MTI

	Felcím: Mire való az MRP? Főcím: Ön is lehet tulajdonos
Budapest, 1990. december 11. Kedd (MTI-Press) A most még állami tulajdonban levő vagyon minél szélesebb körben történő privatizációját a kormányzat több módon is igyekszik elősegíteni. Ezek egyike a munkavállalói résztulajdonosi program /MRP/, amely - mint neve is mutatja - arra tartalmaz módszereket, hogy miként válhatnak a munkavállalók is osztalékkal, tehát jövedelemmel kecsegtető részvények tulajdonosává. Az erről szóló törvénytervezet alapjául szolgáló program alapelveit egy szakértői munkabizottság már kidolgozta Alcím: Saját tőkével vagy anélkül Az MRP-ben a szakértők arra dolgoztak ki variációkat, hogy a munkavállalók ezrei miként lehetnek munkahelyükön résztulajdonosok akár úgyis, hogy egyetlen fillért sem fektetnek be saját erőből, akár pedig azáltal, hogy megtakarított tőkéjükből is áldoznak a célért. Ez pedig az osztalék, amit a munkahely fizet a részvényeseknek, az értékpapírok arányában. Az MRP alkalmazásának két alapesete van, aszerint, hogy ki az eladó. Állami és önkormányzati tulajdonú részvények, üzletrészek megvásárlása során az eladó az Állami Vagyonügynökség, illetve az önkormányzatok. Az úgynevezett "nem privatizációs MRP" esetében viszont olyan részvények, üzletrészek eladása jön szóba, amelyek felett az Állami Vagyonügynökségnek nincs rendelkezési joga. Ilyenek a már meglévő, vagy pedig alap-, illetve törzstőkeemelés révén újonnan keletkező részvények, üzletrészek. Ez utóbbi esetben az eladó határozhatja meg a vételár kiegyenlítésének módját, s hogy milyen kedvezményt kínál a jelentkezőknek. Ezzel szemben elsőként említett privatizációs formában a részvények, üzletrészek névértéken történő megvásárlásához kedvezményes kamatozású hitelek, a vásárláshoz pedig részletfizetési kedvezmény vehető igénybe. Az egyik lehetséges változat: az MRP többlépcsős megvalósítása. Ez alkalmat ad a munkavállalóknak arra, hogy minimális alaptőkével gazdasági társaságot, majd azon belül MRP-szervezetet hozzanak létre. Az alaptőke forrása adomány is lehet, amelynek fogadására legcélszerűbb közalapítványt létesíteni. Az alapítványt ugyanis a törvény feljogosítja a támogatások gyűjtésére és felhasználására, tagjait pedig arra, hogy a vállalkozói nyereségadót és a személyi jövedelemadót érintő kedvezményeket igénybe vegyék. (folyt.) 1990. december 11., kedd 14:33
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »