|
|
|
|
Országgyűlés - hétfői munkanap (4. rész)
|
Az Országgyűlés az esti órákban - két és fél órás vita után - a jóváhagyott módosító javaslatokkal együtt, 239 szavazattal, 4 ellenében, 7 tartózkodás mellett elfogadta az illetékekről szóló törvényjavaslatot. A törvény a szektor- és versenysemlegesség elvét követve a lakosságot és a gazdálkodó szervezeteket egyaránt érintő fizetési kötelezettséget állapít meg, megőrizve az illetékek bevált tagozódását.
A képviselők a 11 fejezetből álló törvénytervezethez mintegy 150 módosító javaslatot nyújtottak be, nem vitatva, hogy a társadalomban, a gazdaságban, az intézményrendszerben bekövetkezett alapvető változások szükségessé teszik az illetékek átfogó újraszabályozását. A törvény a fizetési kötelezettség megállapításával az állami és az önkormányzati feladatok teljesítését kívánja elősegíteni, illetve arányos és méltányos hozzájárulást ír elő a közterhek viselésében a lakosság és a gazdálkodó szervezetek számára.
A jogszabály egyebek között kimondja: a okiratba nem foglalt ajándék akkor illetékköteles, ha a forgalmi értéke a 150 ezer forintot meghaladja. A képviselők egyetértettek azzal is, hogy szűnjön meg a progresszív illeték, azaz értékhatártól függetlenül lineáris legyen az illeték mértéke. Az öröklési és az ajándékozási illeték a három csoportnak megfelelően 5, 8, illetve 10 százalék lesz. A gépjárművek átírási illetéke is változik, korától és a hengerűrtartalomtól függően. A három évnél fiatalabbak után köbcentiméterenként 6, a három-hat év közöttiekért 4, a hat év felettiekért pedig köbcentiméterenként 3 forint az illeték.
A legtöbb módosítás az öröklési és ajándékozási illetékmentesség paragrafusaihoz érkezett. A tervezet az egy örökösnek jutó ingó örökség 150 ezer forint forgalmi értéket meg nem haladó részét kívánta kedvezményben részesíteni, s ezt az álláspontot képviselte Rabár Ferenc pénzügyminiszter is a szavazáskor. A képviselők ennek ellenére az öszeg dupláját, 300 ezer forintot szavaztak meg. Döntöttek arról is, hogy az értékhatár megállapításánál a gépjármű és a pótkocsi értékét is figyelmen kívül kell hagyni. A képviselők ugyancsak egyetértettek azzal a módosító javaslattal, hogy a visszterhes vagyonátruházás illetékének mértéke ne hat, hanem öt százalék legyen. A törvény rendelkezik az eljárási illetékek és az igazgatási, bírósági szolgáltatások díjáról. Az illeték alapja a helyi bíróságnál indult eljárásban 100 ezer forint, ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg. Ez az összeg a megyei és fővárosi bíróságnál 200 ezer forint. A házassági bontóper illetéke - jóllehet több képviselő felére csökkentését javasolta - a javaslatnak megfelelően ötezer forint. (folyt.köv.)
1990. december 10., hétfő 19:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|