|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - hétfői munkanap (1. rész)
|
1990. december 10., hétfő - Az Országgyűlés immár második
alkalommal kezdte egy órával korábban hétfői munkanapját, s úgy
tűnik: a képviselők ezt a rövid időt arra használják fel, hogy
napirend előtt - általuk fontosnak vélt ügyekben - szót kérjenek.
Ezúttal Torgyán József, a Független Kisgazdapárt
képviselőcsoportjának vezetője szólalt fel elsőként, nem kis vihart
kavarva az egyébként félig telt tisztelt Ház előtt. Ellentmondást
nem tűrően szögezte le, hogy frakciója - az ország sorsáért érzett
felelősségtudattól áthatva, a választópolgároknak adott ígéreteiknek
megfelelően és a tőlük kapott felhatalmazás alapján - a kormány
által ,,a tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949
június 8. után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott
károk részleges kárpótlásáról,, címen benyújtott törvényjavaslat
napirendre tűzését, annak sürgős tárgyalását nem támogatja, azt
tárgyalási alapnak sem tekinti, mert erkölcsi, politikai és szakmai
okokból egyaránt elfogadhatatlannak tartja. A kisgazdapárti
képviselő nem kevesebbet állított, mint azt: a Miniszterelnöki
Hivatal egyes munkatársai a közelmúltban, kompetenciájukat
meghaladóan, olyan emlékeztetőt készítettek és szivárogtattak ki
jogosulatlanul, amely alapvetően téves megvilágításba helyezte a
miniszterelnöknél a három koalíciós párt elnökeinek és
frakcióvezetőinek eszmecseréjét, s azt a megalapozatlan
feltételezést sugallta, hogy a kisgazdapárt eltért korábbi, a
koalíciós pártokkal többszörösen egyeztetett programjától.
Torgyán József kijelentette: pártja elnöke, frakcióvezetője és
teljes képviselőcsoportja ragaszkodik a föld és egyéb vagyontárgyak
reprivatizációjához. Annál is inkább, mert a beterjesztett
törvényjavaslat - túl azon, hogy ellentmond minden koalíciós
megállapodásnak - nem biztosíthatja a privatizációtól várható
gazdasági eredményt, sőt gerjesztené az inflációt. A magyar földeket
jobbára olyan emberek tulajdonába adná, akiknek nem a föld
megművelése és életfenntartó erejének biztosítása a céljuk, hanem az
azzal való üzletelés, a megengedhetetlen haszonszerzés, mások
munkaerejének jogtalan kizsákmányolása.
A kisgazdapárti nyilatkozatra Kónya Imre frakcióvezető reagált
az MDF nevében, hangsúlyozva: a Magyar Demokrata Fórum nem kevésbé
elkötelezett az elmúlt 40 év igazságtalanságainak felszámolása
mellett, mint a Független Kisgazdapárt. (folyt.köv.)
1990. december 10., hétfő 18:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - hétfői munkanap (2. rés
|
Országgyűlés - hétfői munkanap (2. rész)
Kijelentette: a koalíciós pártok mindent megtettek azért, hogy az
ország jövőjét egyedül biztosító privatizációt összhangba hozzák az
igazságtétel igényeivel. Leszögezte: az MDF nem állítja, hogy a
beterjesztett törvényjavaslat a legmegfelelőbb megoldás, de a
koalíciós megállapodások, egyeztető tárgyalások után, az
Alkotmánybíróság döntését, a realitásokat és az ország érdekeit
figyelembe véve kiindulópontnak tekinthető. Az MDF nevében annak a
reményének adott hangot: az FKgP továbbra is együttműködik annak a
közös törekvésnek a megvalósítása érdekében, hogy az ország érdekeit
és a milliónyi igazságtalanság orvoslását összeegyeztessék.
Soós Károly Attila, a Szabad Demokraták Szövetségének
képviselője e megnyilatkozásokat hallva visszautasította, hogy a
kormányzó pártok az elmulasztott egyeztetést a napirend előtti
felszólalásokkal pótolva rabolják a plénum idejét éppen akkor,
amikor rendkívül fontos törvényjavaslatok megtárgyalása vár a
képviselőházra.
Torgyán József nem hagyhatta szó nélkül e megszólalást, főként,
hogy az elnöklő Szabad György is hasonló véleményének hangot adva
megjegyezte: a törvényjavaslat általános vitája még nem kezdődött
meg. A kisgazdapárti frakcióvezető úgy ítélte meg: eddig napirend
előtt véleményt nem nyilvánító képviselőcsoportja nevében elvárja,
hogy kellő tiszteletben tartsák megszólalási jogát, s politikai
ellenfelei legalább meghallgassák nyilatkozatát.
E parázs vita után kapott szót Rajkai Zsolt, aki a
bős-nagymarosi építkezés vizsgálatára létrehozott különleges szakmai
bizottság munkájáról tájékoztatta a plénumot. Beszámolójából új
elemként emelhető ki, hogy ennek az építkezésnek a megkezdéséről már
1958-ban MSZMP KB határozat született, amely szerint 15 év alatt
kellett volna megvalósítani, akkor is, ha ez hazánk számára
hátránnyal jár. A határozat aláírói között szerepel például Apró
Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kádár János, Fock Jenő, Komócsin
Zoltán, Nemes Dezső neve.
E beszámoló után kért szót Áder János (Fidesz), annak az
aggodalmának adva hangot: mindkét napirend előtti felszólalás a
Parlament munkáját hátráltató veszélyes tendenciát tükröz. Torgyán
Józsefé azért, mert politikai gyűlésre szánt felszólalás
főpróbájának tekinti a plénumot, Rajkai Zsolté azért, mert egy
interpellációra adandó, s a megszabott időbe bele nem férő válasz
egy része.
Ezt a vádat mindkét felszólaló visszautasította. Végezetül
Horváth Aladár (SZDSZ) bejelentette: megalakult a Magyarországi Roma
Parlament, a cigány kisebbség érdekképviseleti és érdekegyeztető
fóruma. (folyt.köv.)
1990. december 10., hétfő 18:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - hétfői munkanap (3. rész)
|
A napirend előtti felszólalások után az Országgyűlés -
elfogadott napirendjének megfelelően - folytatta a külföldiek
magyarországi befektetéseiről szóló törvény módosításának vitáját. A
tervezethez a néhány apróbb észrevételt tevő Ungár Klára (Fidesz)
mellett csupán Szabó Lajos (FKgP) szólt hozzá, mégpedig bírálva a
kormányzat koncepcióját. Mint mondta: a kormány privatizációs
elképzelései és kárpótlási tervei elriaszthatják a külföldi tőkét,
hiszen ellentétesek a tulajdon jogfolytonosságának elvével.
Ezzel le is zárult a törvénytervezet általános vitája, s a
képviselők döntése értelmében a részletes vitára a jövő héten kerül
sor. (folyt.köv.)
1990. december 10., hétfő 18:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - hétfői munkanap (4. rész)
|
Az Országgyűlés az esti órákban - két és fél órás vita után - a
jóváhagyott módosító javaslatokkal együtt, 239 szavazattal, 4
ellenében, 7 tartózkodás mellett elfogadta az illetékekről szóló
törvényjavaslatot. A törvény a szektor- és versenysemlegesség elvét
követve a lakosságot és a gazdálkodó szervezeteket egyaránt érintő
fizetési kötelezettséget állapít meg, megőrizve az illetékek bevált
tagozódását.
A képviselők a 11 fejezetből álló törvénytervezethez mintegy 150
módosító javaslatot nyújtottak be, nem vitatva, hogy a
társadalomban, a gazdaságban, az intézményrendszerben bekövetkezett
alapvető változások szükségessé teszik az illetékek átfogó
újraszabályozását. A törvény a fizetési kötelezettség
megállapításával az állami és az önkormányzati feladatok
teljesítését kívánja elősegíteni, illetve arányos és méltányos
hozzájárulást ír elő a közterhek viselésében a lakosság és a
gazdálkodó szervezetek számára.
A jogszabály egyebek között kimondja: a okiratba nem foglalt
ajándék akkor illetékköteles, ha a forgalmi értéke a 150 ezer
forintot meghaladja. A képviselők egyetértettek azzal is, hogy
szűnjön meg a progresszív illeték, azaz értékhatártól függetlenül
lineáris legyen az illeték mértéke. Az öröklési és az ajándékozási
illeték a három csoportnak megfelelően 5, 8, illetve 10 százalék
lesz. A gépjárművek átírási illetéke is változik, korától és a
hengerűrtartalomtól függően. A három évnél fiatalabbak után
köbcentiméterenként 6, a három-hat év közöttiekért 4, a hat év
felettiekért pedig köbcentiméterenként 3 forint az illeték.
A legtöbb módosítás az öröklési és ajándékozási illetékmentesség
paragrafusaihoz érkezett. A tervezet az egy örökösnek jutó ingó
örökség 150 ezer forint forgalmi értéket meg nem haladó részét
kívánta kedvezményben részesíteni, s ezt az álláspontot képviselte
Rabár Ferenc pénzügyminiszter is a szavazáskor. A képviselők ennek
ellenére az öszeg dupláját, 300 ezer forintot szavaztak meg.
Döntöttek arról is, hogy az értékhatár megállapításánál a gépjármű
és a pótkocsi értékét is figyelmen kívül kell hagyni. A képviselők
ugyancsak egyetértettek azzal a módosító javaslattal, hogy a
visszterhes vagyonátruházás illetékének mértéke ne hat, hanem öt
százalék legyen. A törvény rendelkezik az eljárási illetékek és az
igazgatási, bírósági szolgáltatások díjáról. Az illeték alapja a
helyi bíróságnál indult eljárásban 100 ezer forint, ha az eljárás
tárgyának értéke nem állapítható meg. Ez az összeg a megyei és
fővárosi bíróságnál 200 ezer forint. A házassági bontóper illetéke -
jóllehet több képviselő felére csökkentését javasolta - a
javaslatnak megfelelően ötezer forint. (folyt.köv.)
1990. december 10., hétfő 19:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - hétfői munkanap (5. rész)
|
A családi pótlékról szóló törvény módosításáról öt perc alatt
döntöttek a képviselők. Surján László népjóléti miniszter csupán
emlékeztetett arra, hogy az év utolsó két hónapjára szánt,
gyermekenkénti 100 forintos emeléssel az Érdekegyeztető Tanács is
egyetért. A családi pótlék tehát 1990. november 1-jétől egységesen
100 forinttal emelkedik. Surján László felhívta a figyelmet arra,
hogy ez az összeg nem azonos azzal, amelyet január 1-jétől kívánnak
majd bevezetni az új költségvetés ismeretében. (folyt.köv.)
1990. december 10., hétfő 19:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - hétfői munkanap (6. rész)
|
A családi pótlékról szóló törvény módosítása után a képviselők a
szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló törvény
módosításával kezdtek foglalkozni. E törvényjavaslat lényege, hogy
bővítse azoknak a gazdálkodó szervezeteknek a körét, amelyek a
szakképzési hozzájárulást kötelesek fizetni, illetve vállalhatják
azt. A viszonylag rövid ideig tartó általános vitában hozzászólók
valamennyien a beterjesztett törvényjavaslat fontosságát
hangsúlyozták, s azt elfogadásra ajánlották. Több képviselő arra
hívta fel a figyelmet, hogy a kormány a 24. órában nyújtotta be
javaslatát, tekintettel a szakmunkásképzés és nem utolsósorban az
átképzés tragikus helyzetére. Érvelésüket példák sorával támaszották
alá, igazolandó, hogy a vállalatok többsége gazdasági helyzete miatt
képtelen a szakmunkásképzésből reá háruló feladatokat ellátni, vagy
egyáltalán nem is érdekelt abban.
Az általános vita lezárásával az Országgyűlés hétfői munkanapja
a tervezettnél korábban - este nyolc óra helyett már fél hétkor -
véget ért. A képviselőknek ezúttal nem kellett bizottsági vagy
frakcióülésen folytatniuk a munkát, csupán a Házbizottság tartott
rendkívüli ülést. (MTI)
1990. december 10., hétfő 19:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás az mtib2008.sz. hírre
|
Mai, mtib2008. számú, Országgyűlés - hétfői munkanap (2. rész)
című hírünk 4. bekezdésének 8. sorában a név helyesen:
Fehér Lajos
-----
(MTI)
1990. december 10., hétfő 19:22
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|