|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - hétfői munkanap (2. rés
|
Országgyűlés - hétfői munkanap (2. rész)
Kijelentette: a koalíciós pártok mindent megtettek azért, hogy az
ország jövőjét egyedül biztosító privatizációt összhangba hozzák az
igazságtétel igényeivel. Leszögezte: az MDF nem állítja, hogy a
beterjesztett törvényjavaslat a legmegfelelőbb megoldás, de a
koalíciós megállapodások, egyeztető tárgyalások után, az
Alkotmánybíróság döntését, a realitásokat és az ország érdekeit
figyelembe véve kiindulópontnak tekinthető. Az MDF nevében annak a
reményének adott hangot: az FKgP továbbra is együttműködik annak a
közös törekvésnek a megvalósítása érdekében, hogy az ország érdekeit
és a milliónyi igazságtalanság orvoslását összeegyeztessék.
Soós Károly Attila, a Szabad Demokraták Szövetségének
képviselője e megnyilatkozásokat hallva visszautasította, hogy a
kormányzó pártok az elmulasztott egyeztetést a napirend előtti
felszólalásokkal pótolva rabolják a plénum idejét éppen akkor,
amikor rendkívül fontos törvényjavaslatok megtárgyalása vár a
képviselőházra.
Torgyán József nem hagyhatta szó nélkül e megszólalást, főként,
hogy az elnöklő Szabad György is hasonló véleményének hangot adva
megjegyezte: a törvényjavaslat általános vitája még nem kezdődött
meg. A kisgazdapárti frakcióvezető úgy ítélte meg: eddig napirend
előtt véleményt nem nyilvánító képviselőcsoportja nevében elvárja,
hogy kellő tiszteletben tartsák megszólalási jogát, s politikai
ellenfelei legalább meghallgassák nyilatkozatát.
E parázs vita után kapott szót Rajkai Zsolt, aki a
bős-nagymarosi építkezés vizsgálatára létrehozott különleges szakmai
bizottság munkájáról tájékoztatta a plénumot. Beszámolójából új
elemként emelhető ki, hogy ennek az építkezésnek a megkezdéséről már
1958-ban MSZMP KB határozat született, amely szerint 15 év alatt
kellett volna megvalósítani, akkor is, ha ez hazánk számára
hátránnyal jár. A határozat aláírói között szerepel például Apró
Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kádár János, Fock Jenő, Komócsin
Zoltán, Nemes Dezső neve.
E beszámoló után kért szót Áder János (Fidesz), annak az
aggodalmának adva hangot: mindkét napirend előtti felszólalás a
Parlament munkáját hátráltató veszélyes tendenciát tükröz. Torgyán
Józsefé azért, mert politikai gyűlésre szánt felszólalás
főpróbájának tekinti a plénumot, Rajkai Zsolté azért, mert egy
interpellációra adandó, s a megszabott időbe bele nem férő válasz
egy része.
Ezt a vádat mindkét felszólaló visszautasította. Végezetül
Horváth Aladár (SZDSZ) bejelentette: megalakult a Magyarországi Roma
Parlament, a cigány kisebbség érdekképviseleti és érdekegyeztető
fóruma. (folyt.köv.)
1990. december 10., hétfő 18:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|