|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TIB felhívása
"1990 októberében megalakult
Miskolcon az 1956-os Munkástanácstagok Baráti Társasága azzal a
céllal, hogy őrizze és ápolja a forradalom örökségét, és ellássa
tagjai érdekvédelmét. E tevékenységét a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága keretében a Munkástanács 56 tagozataként kívánja
folytatni.
Javasolja, hogy alakuljon meg a TIB alapszabályát elismerve az
egész országra kiterjedő Munkástanács 56 - Tagozat és annak központi
ideiglenes választmánya. "
SZER, Magyar híradó:
Antall-nyilatkozat a februári magyar-szovjet találkozóról
"Most egy olyan új politikai megállapodásról
van szó, amelyik teljesen új alapokra, szuverén államok közötti
megállapodásnak megfelelő kapcsolatot létesít a két ország között.
Gorbacsov elnök úrnak a meghívása Moszkvába, az hivatalos
meghívásként érkezett és ennek nyilvánvalóan a párizsi találkozónk
az előzménye, ahol annak idején felvetettem, hogy szükségesnek
tartanám a két ország között egy olyan politikai megállapodást és
egy olyan politikai együttműködési megállapodás megkötését, ami
teljesen különbözik az előzményektől..."
|
|
|
|
|
|
|
- Lengyel-magyar megállapodás - 1. folyt.
|
Ez ugyanis azt jelenti, hogy a szállításokat dollárban, vagy más keményvalutában kell számlázni és elszámolni és elvben valutában is kell a szállításokat kifizetni éppen úgy, mint a nyugati partnerekkel lebonyolított forgalomban. Tehát nem lehet többé mesterséges eszközökkel kikényszeríteni olyan gazdasági kapcsolatokat, amelyekre máskülönben nem kerülne sor. Ilyen értelemben indokolt azt mondani, hogy a KGST január elsején tulajdonképpen megszűnik.
- Az elmúlt hosszú évek során tehát hozzászokhattunk ahhoz a megállapításhoz, amely szerint Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnere a Szovjetunió. Világos, hogy a Szovjetunió ezután is fontos piac maarad Magyarország számára, és az is biztos, hogy Magyarországnak ezentúl is sok mindent a Szovjetunióból kell beszereznie. Az azonban még a laikus, hozzá nem értő megfigyelő számára is nehezen képzelhető el, hogy a Szovjetunióval hirtelen egycsapásra át lehetne térni a dollárelszámolásra. Tehát hogy most húzunk egy vonalat és mától kezdve minden másként történik a két ország közötti áruforgalomban, mint eddig. Milyen feladatok várnak megoldásra a szovjet-magyar árucserében?
- Szerintem abból kell kiindulni, hogy itt egy lényeges változás következik be január elseje után. Az, hogy Magyarország jobban rászorul a szovjet szállításokra, a nyersanyagokra, enerigahordozókra, mint a Szovjetunió a magyar szállításokra - tehát a gépekre, iparcikkekre. Ez a forgalom hagyományos áruszerkezetéből adódik, s azért van így, mert a szovjet nyersanyagokban, energiahordozókban nincs emberi feldolgozás, ami világszínvonalú. Ezek nyugaton is, a világpiacon is eladhatók, versenyképesek, míg a magyar gépek és iparcikkek - és ezt mondjuk ki - másodrendűek, azaz nem versenyképesek Nyugaton: nem automatikusan eladhatók. Ez lényeges különbség, amiből jelentős cserearány-veszteség adódik Magyarország számára a szovjet forgalomban január elseje után: a cserearányok nagymértékű romlása, pénzveszteség, deficit. (folyt.)
1990. december 10., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|