Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › december 08.
1989  1990
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
1990. december
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Nyitott szemmel:

A Kádár-korszak megítélése

"A két kérdés és témacsoport összefügg egymással: hiszen ha valaki Kádárról azt tartotta, hogy a szovjetek által megszabott helyzetből megpróbálta a magyarság számára kihozni a lehető legtöbb előnyt és elhárítani számos hátrányt, akkor szinte logikusan következik ebből, hogy nem látott abban semmi elvetemültséget ha becsatlakozik a rendszer hasonló szándékú építői közé. A Kádár-rendszer megítélése összefonódik a személyes részvétel és az egyéni sors alakulásával. Ebben a században legalább ötször volt lehetősége a magyarnak rossz oldalra állni. Mellőzve a részleteket, sorsdöntő kihívást és döntési kényszert jelentett 1919-ben a Tanácsköztársaság, majd az ellenforradalom, és a két világháború közötti idő végén a hitleri borzalom."

A lakitelki ügyről - jogi érvekkel (1. rész) (OS)


1990. december 5., szerda - Az 1971. évi I. törvény szerint a
tanácsok, azok végrehajtó bizottságai és a végrehajtó bizottságok
szakigazgatási szervei - mint a tanácsi szervek - önálló jogi
személyek. Ez azt jelenti, hogy szerződéseket és így
munkaszerződéseket is a közszolgálati dolgozókkal e szervek
köthettek, munkáltatónak munkajogi szempontóbl tehát e szervek
minősültek.

    Az 1990. évi LXV. törvény 103. és 105. paragrafusa kimondja,
hogy a tanácsok az önkormányzati képviselőtestületek megalakulásával
megszünnek. E törvény I. paragrafusa (5) bekezdésének a; pontja
szerint a helyi önkormányzat a törvény keretei között önállóan
alakíthatja szervezetét. A törvényes kereteket a szervezetre nézve a
törvény 9. paragrafusának (2) bekezdése tartalmazza, amely szerint
az önkormányzati feladatokat a képviselőtestület és szervei - a
polgármester, a képviselőtestület bizottságai, a képviselőtestület
hivatala (polgármesteri hivatal) - végzik.

    Az előbbi citátumokból az következik, hogy az önkormányzatok
szervezete nem azonos a tanácsok megszünt szervezetével, azzal még
párhuzamba sem állítható. Még feltünőbb a különbség, ha összevetjük
a tanácsi szerveknek az 1971. évi I. törvényben meghatározott
feladatait és kapcsolatrendszerét az önkormányzatoknak az 1990. évi
LXV. törvényben meghatározott feladatkörével és
kapcsolatrendszerével.

    Következik az előbbiekből továbbá az is, hogy a korábbi
munkaszerződéseket megkötő munkáltatók megszüntek, s így a
munkaszerződések is megszüntek volna, ha az önkormányzati törvény
nem rendelkezett volna a jogutódlásról. Az önkormányzati törvénynek
a jogutódlásról rendelkező passzusa azonban azt jelenti, hogy e
munkaszerződések érvényben maradtak, s így a lakitelki
képviselőtestület döntését a munkajog szempontjából kell megítélni.

    Az önkormányzati törvény (a már többször említett 1990. évi LXV.
törvény) 35. paragrafusa (2) bekezdésének e; pontja szerint a
polgármester ,,... kinevezi a hivatal dolgozóit és gyakorolja a
munkáltatói jogokat...,,. Ebből az is következik, hogy az
önkormányzati testület határozatának visszavonása vagy
megsemmisítése ellenére is hatályos marad a felmondás, mert az a
polgármester jogkörébe tartozik. A képviselőtestület csak
kezdeményező volt, a felmondás mint munkáltatói döntés a
polgármester döntése. Más kérdés, hogy a polgármester a
képviselőtestület határozatát köteles végrehajtani, a határozat
esetleges hatálytalanítása azonban nem fogja automatikusan
hatálytalanítani a felmondásokat. (folyt. köv.)



1990. december 5., szerda 15:20


Vissza »


A lakitelki ügyről - jogi érvekkel (2. rész) (OS)


A felmondásokra tehát a lakitelki polgármesternek törvényes
hatásköre volt és van. A felmondás indoka, nevezetesen az, hogy a
régi tanácsi szervezet megszünt és az új önkormányzat új szervezetet
épít ki, az idézett törvényi rendelkezésekből is láthatóan valós.

    A felmondási ok egyeben alapos is. A munkaügyi bíráskodás
gyakorlata szerint még az ennél a szervezeti váltásnál csekélyebb
belső átszervezés is alapos felmondási oknak minősül, olyannyira,
hogy például ezért nem minősítette senki törvényellenesnek Horváth
Ede eljárását, amikor jogutódként százszámra bocsátotta el a
megszünt budapesti gyár munkásait.

    Az 1967. évi II. törvény (a Munka Törvénykönyve) 26.
paragrafusának (1) bekezdése így szól: ,,A határozatlan időre
létesített munkaviszonyt felmondással mind a munkáltató, mind a
dolgozó bármikor megszüntetheti.,, A felmondást a (2) bekezdés
szerint írásban kell közölni és abból a felmondás okának világosan
ki kell tünnie. E rendelkezéseket a lakitelki polgármester
betartotta.

    Alaptalan a Bács-Kiskun Megyei Tanács szakértőjének álláspontja.
Az általa említett 38/1973. (XII.27.) MT. számú rendelet nem
vonatkozik az önkormányzatokra. A rendelet 2. paragrafusának (1)
bekezdése ugyanis így szól: ,,E rendelet hatálya kiterjed... a
fővárosi, a megyei, a helyi tanácsok és ezek végrehajtó
bizottságainak szakigazgatási szervei... dolgozóira.,,

    Valótlan az az állítás, hogy e rendelet szerint ,,a felmondásról
a szakszervezettel egyetértésben lehet csak dönteni.,, A rendelet 3.
paragrafusa mindössze azt írja elő, hogy az államigazgatási szerv
szakszervezeti szerve titkárának, illetve vezető beosztásu dolgozó
esetében a munkahelyi demokrácia állásfoglalásra jogosult fórumának
véleményét ki kell kérni. A vélemény azonban a döntéshozót nem köti.
A szakszervezeti véleményezési és egyetértési jogkör összetévesztése
munkajogi vizsgákon többnyire súlyos következményekkel járt a
joghallgatók számára.

    Miután az önkormányzatoknál a törvény szerint a rendeletben
megjelölt szervek nem léteznek, így e szervek véleményének kikérése
eleve lehetetlen is volna. A pártállami tanácsrendszerre vonatkozó
rendeletek nem ültethetők át az önkormányzati rendszerre, ez sértené
az önkormányzati elvet, de magát az alkotmányt és az önkormányzati
törvényt is. Megjegyzendő azonban, hogy még e rendelet II.
paragrafusa (1) bekezdésének a/ pontja is kiemelt felmondási okként
jelöli meg az államigazgatási szerv megszünését. Azt az esetet,
amiről Lakitelken is szó van. (folyt. köv.)



1990. december 5., szerda 15:25


Vissza »


A lakitelki ügyről - jogérvekkel (3. rész) (OS)


Alaptalan az 1990. november 22-én kihírdetett 1990. évi LXXXIII.
törvényre történő hivatkozás is. Ez a törvény a lakitelki döntés
meghozatalának idején, 1990. november 19-én nem volt hatályban, mert
a törvény 14. paragrafusának (1) bekezdése úgy rendelkezett, hogy
,,Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba.

    Ugyanakkor ez a törvény csak a vb. titkárok tekintetében
tartalmaz - és csak az új hatáskörök törvényes megállapításáig
terjedő átmeneti időre - munkajogilag is értékelhető
rendelkezéseket, összhangban az önkormányzati törvénnyel.

    A döntőbizottság és a bíróság a felmondások miatt esetleg
meginduló munkaügyi vitákban mindössze azt vizsgálhatja, hogy a
felmondási ok valós és alapos ok volt-e. Az előbbiekbők látható,
hogy a felmondási ok e két követelménynek megfelel. A bíróság tehát
nem tehet mást, mint szentesíti a lakitelki döntést, kivéve ha az az
MT. V. 22. paragrafusában meghatározott időbeli korlátokba ütközött.
Ám erre eddig adat nem merült fel.

    Az itt leírtak a lakitelki döntés jogszerűségét bizonyítják a
tételes jog alapján. Azok akik a lakitelki képviselőtestületet
sértve törvényellenességről beszéltek, mindeddig nem jelölték meg
tételesen, melyik törvény, melyik szakaszába ütközik a döntés. Nem
is tehették, mert nincs ilyen.

    Az MDF jogi bizottságának állásfoglalása e gondolatmeneten
alapszik. Az állásfoglalás november 23-án az MDF elnöksége számára
készült, a bizottságot senki nem befolyásolta véleménye
kialakításában. Ezt - kollégáim nevében is kijelenthetem - vissza is
utasítottuk volna. Az állásfoglalást magunk kezdeményeztük, reagálva
a nyilvánosságot kapott ügyre. A lakitelki döntés időszerűségével és
politikumával bizottságunk nem foglalkozott, az kompetenciánkon
kívül esett.

     Dr. Tallós Emil
     az MDF jogi bizottságának ügyvivője



(OS)



1990. december 5., szerda 15:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD