|
|
|
|
Szóvivői tájékoztató
|
1990. december 7., péntek - Önmagában csak lakótelek vásárlására továbbra sem nyújtható szociálpolitikai támogatás. A lakásépítésre fordítható - a gyermekek után járó - szociális kedvezmény természetszerűleg ,,megjelenik,, a telek vásárlásakor, hiszen a telek ára az építési költség része. Ezt a Pénzügyminisztérium illetékese közölte az MTI munkatársával annak kapcsán, hogy a kormány csütörtöki ülését követően félreérthető nyilatkozatok hangzottak el a lakáscélú támogatások változásával összefüggésben.
A kételyeket a szokásos pénteki kormányszóvivői sajtótájékoztatón sem sikerült eloszlatni, s maga László Balázs javasolta az újságíróknak: járjanak utána e kérdésnek. A kormányrendelet módosítását értelmezve ugyanakkor bizonyossá tette, hogy akik gyermekeik után korábban szociálpolitikai kedvezményt vettek igénybe, azok újabb lakásépítés vagy -vásárlás esetén az időközben megemelkedett és a régebbi összeg különbözetét megkaphatják. A rendelet szerint a jövőben a sorkatonai szolgálatot teljesítő adósok is részesülhetnek törlesztési kedvezményben. Az üresen álló családi házak értékesítésénél megszűnik viszont a helyi önkormányzat által kijelölt vevőket eddig megillető szociálpolitikai kedvezmény. Ugyancsak megszűnik január 1-jétől az első lakáshoz jutó fiatal házasok 150 ezer forintos állami támogatása, részükre az önkormányzatok nyújtanak támogatást. A költségvetés az e célra eddig rendelkezésre álló összeget az önkormányzatok állami támogatásába beépítette. A tájékoztatón Juhász Judit, a Népjóléti Minisztérium szóvivője közölte, hogy minisztere javaslatára a kormány elfogadta: szociálpolitikai kedvezményt kaphat az a család is, amely lakása bővítésére vállalkozik.
László Balázs beszámolt arról, hogy a kormány döntött a nukleáris biztonsággal kapcsolatos hatósági szerepkörök átrendezéséről. A jövőben az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyett az Atomenergia Bizottság felel e kérdésért. (MTI) -ri/jó-oé
1990. december 7., péntek 12:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató (1. rész)
|
1990. december 7., péntek - Önmagában csak lakótelek
vásárlására továbbra sem nyújtható szociálpolitikai támogatás. A
lakásépítésre fordítható - a gyermekek után járó - szociális
kedvezmény természetszerűleg ,,megjelenik,, a telek vásárlásakor,
hiszen a telek ára az építési költség része. Ezt a
Pénzügyminisztérium illetékese, Cseh Pál közölte az MTI
munkatársával annak kapcsán, hogy a kormány csütörtöki ülését
követően félreérthető információk láttak napvilágot a lakáscélú
támogatások változásával összefüggésben.
A kételyeket a szokásos pénteki kormányszóvivői sajtótájékoztatón sem sikerült eloszlatni, s maga László Balázs javasolta az újságíróknak: járjanak utána e kérdésnek. A kormányrendelet módosítását értelmezve ugyanakkor bizonyossá tette, hogy akik gyermekeik után korábban szociálpolitikai kedvezményt vettek igénybe, azok újabb lakásépítés vagy -vásárlás esetén az időközben megemelkedett és a régebbi összeg különbözetét megkaphatják. A rendelet szerint a jövőben a sorkatonai szolgálatot teljesítő adósok is részesülhetnek törlesztési kedvezményben. Ennek indoka: a sorkatonák, ellentétben a munkanélküliekkel, nem rendelkeznek jövedelemmel, ezért - a honvédelmi szempontokat is figyelembe véve - kívánatos a szolgálati időre szóló kedvezmény. Az önkormányzatok megalakulásával összefüggésben megszűnik az üresen álló családi házak értékesítésének kedvezményrendszere. Az első lakáshoz jutó fiatal házasok részére az önkormányzatok nyújthatnak támogatást. A költségvetés az e célra eddig rendelkezésre álló összeget ugyanis az önkormányzatok állami támogatásába beépítette. A tájékoztatón Juhász Judit, a Népjóléti Minisztérium szóvivője közölte, hogy minisztere javaslatára a kormány elfogadta: szociálpolitikai kedvezményt kaphat az a család is, amely lakása bővítésére vállalkozik.
László Balázs beszámolt arról, hogy a kormány döntött a nukleáris biztonsággal kapcsolatos hatósági szerepkörök átrendezéséről. A jövőben e kérdésért az Atomenergia Bizottság felel az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyett. E lépés megtételét egyrészt társadalmi igény sürgette, a lakosság ugyanis olyan hatóságban bízik, amelyik garantálja számára a nukleáris energia hasznosításának biztonságát, amely független, s probléma esetén nincs tekintettel a különböző tárcák gazdasági, illetve az energiaellátás érdekeire. (folyt. köv.)
1990. december 7., péntek 15:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató (2. rész)
|
A tájékoztatón jelenlévő Vajda György, az Országos Atomenergia Bizottság elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy a kormány döntése egybecseng a Nemzetközi Atomenergiaügynökség ajánlásával is, amely ugyancsak független szervezetek létrehozását ösztönzi. Nincs szó új hivatal létrehozásáról. A szervezet az atomenergia bizottság, az ipari minisztérium, illetve a minisztérium felügyelete alá tartozó energiafelügyelet apparátusából áll össze. Hozzáfűzte azt is, hogy a bizottság kapcsolódni fog egy sor olyan nemzetközi szervezethez, amelyekben eddig különböző okokból nem vett részt hazánk.
Vajda György kérdésekre válaszolva elmondta: az energetikai elképzelések formálása alapvetően az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium feladata marad, az atomenergai bizottság tanácsadó, értéklő szerepet tölt be. Véleménye szerint hazánkban az erőforrásokat és a lehetőségeket figyelembe véve atomenergia hasznosítása nélkül nem oldhatók meg az energiaproblémák. A hazai energiatermelésnek jelenleg mintegy harmada származik nukleáris energiából - tette hozzá. Az atomhulladék-elhelyezés kérdését érintve közölte: most folynak vizsgálatok, hogy a felhagyandó mecseki bányában van-e olyan térség, ahol biztonságosan, a környezettől elszigetelve elhelyezhetők ezek az anyagok. A csernobili balesettel kapcsolatban annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar polgári védelem, a közlekedés és a mezőgazdaság ellenőrző apparátusa elég gyorsan felismerte a helyzetet, s képes volt a szükséges tennivalók elvégzésére.
Juhász Judit a tájékoztatón részletesebben szólt a szociális érdekegyeztető tanács létrehozásának szándékáról, amelyet a kormány a növekvő szociális feszültségek miatt tart szükségesnek felállítani. E tanács munkáját az érdekelt minisztériumok bevonásával a Népjóléti Minisztérium államtitkára fogja irányítani. A testület valamennyi társadalmi szervezettel felveszi a kapcsolatot december közepéig, s a tanács várhatóan ez év végéig megalakul.
László Balázs bejelentette: a kormány felhatalmazta Kádár Bélát, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterét, hogy aláírja a magyar-albán, a magyar-mongol és a magyar-lengyel egyezményt az új kereskedelmi és fizetési rendszerre való áttérésről, a transzferábilis elszámolások lezárásáról. Ez azt jelenti, hogy ezen országokkal január 1-jétől áttérünk a konvertibilis valutában történő elszámolásra. (folyt. köv.)
1990. december 7., péntek 15:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató (3. rész)
|
A szóvivő megerősítette, hogy a kormány elfogadta a szövetkezeti törvénnyel kapcsolatos téziseket. Az átfogó, keretjellegű törvény kimondja: a szövetkezeti tulajdon magántulajdon, megilletik tehát az e státusszal járó jogi lehetőségek. Fontos változás az is, hogy a javaslat szerint a jövőben a szövetkezeteknek nemcsak természetes, hanem jogi személyek is tagjai lehetnek. A kormány határozott arról is, hogy az év végéig megszünteti a Tejipari Vállalatok Trösztjét. A privatizáció kidolgozásával a földművelésügyi minisztert és az Állami Vagyonügynökséget bízták meg.
László Balázs végezetül a műsorszórás lehetőségeiről szólt. Mint mondta: a frekvenciamoratórium addig marad érvényben, amíg az ezzel kapcsolatos új törvény meg nem születik. A kormány a törvényjavaslat megalkotására tárcaközi bizottságot hozott létre Siklós Csaba, közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter vezetésével. A testület munkájában részt vesz a Művelődési és Közoktatási, a Honvédelmi, az Ipari és Kereskedelmi, az Igazságügyi és a Pénzügyminisztérium, valamint a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnöke is. A szóvivő emlékeztetett arra a közismert tényre, hogy Magyarországon a rádió- és televízió-adás lehetőségei még nincsenek kihasználva, s a jelenlegi pénzügyi helyzetben és keretek között e médiák erre nem is képesek. Ezzel összefüggésben arra is rámutatott: nem cél, hogy a monopolisztikus állami rádiózás és televíziózás rendszere 100 százalékosan megmaradjon. A kiaknázatlan lehetőségeket a kormány nem a két meglévő állami, illetve közszolgálati adó révén tervezi kihasználni, s a ,,terepet,, meg kívánja nyitni a vállalkozók előtt. Ami a televíziózást illeti: öt, televízióműsor sugárzásra alkalmas csatorna létesítésére van lehetőség, de csak műholdas műsorszórással. László Balázs tudomása szerint hagyományos földi műsorszórásra három országos kiterjedésű csatorna létesíthető. Elmondta azt is, hogy különböző közületek, kisebb-nagyobb közösségek részéről rádióállomás működtetésére hatvanan nyújtották be igényüket. A Szabad Európa Rádió és a BBC is szeretne magyar adást magyar területen, lehetőleg középhullámon, s ha másként nem megy, URH-adón kívánna sugározni. Országos, illetve helyi, regionális televíziócsatorna létesítésére - a magánszemélyekkel együtt - ötven kérvényt tartanak nyilván. (MTI)
1990. december 7., péntek 15:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|