Rendszerváltás és az MTI

	Szóvivői tájékoztató (4. rész)
A kormány foglalkozott azokkal a követelésekkel, illetve javaslatokkal is, amelyek az Érdekegyeztető Tanács legutóbbi ülésén hangzottak el a munkavállalók, illetve a munkáltatók részéről. A kormány ezen javaslatok közül elfogadta, hogy 5600 forintról 5800-ra emelkedjenek a minimálbérek, még az idén. Az intézkedés a költségvetést mintegy 20 millió forinttal terhelné az idén; a mezőgazdasági üzemek terhei 30 millióval, az iparvállalatoké pedig mintegy 50 millió forinttal növekednének. A minimálbér emelkedésének jövő évi hatásai mintegy 1,2 milliárd forintra rúgnának, amiből a költségvetést 240 millió terhelné. A kormány elfogadhatónak találta a családi pótlék emelésére tett javaslatot is. Eszerint - ugyancsak még az idei évre előrehozott intézkedésként - a három éven felüli gyermekek után 100 forinttal emelkedne a családi pótlék összege. Az intézkedéshez azonban várhatóan országgyűlési felhatalmazás kell, mivel érinti a társadalombiztosítás költségvetését. A kormány csütörtöki ülésén áttekintette és jóváhagyta az új koncessziós törvényjavaslatot. A jogszabály-tervezetet - a Házbizottság ütemezéséhez igazodva - a kormány a Parlament elé terjeszti. A törvényjavaslat rögzíti a koncesszió fogalmát, aminek lényege, hogy az állam, illetve az önkormányzat bizonyos meghatározott tevékenységek gyakorlási jogát időlegesen átengedi belföldi, vagy külföldi pályázóknak, akik ezáltal teljes vagy részleges piaci monopóliumra tesznek szert. A törvényjavaslat nyilvános pályáztatást ír elő, amelynek elbírálása minden esetben az ágazati miniszter jogköre; önkormányzatok esetében a képviselő-testület joga a pályázat kiírása, illetve a szerződés megkötése. A kül- és belföldi pályázók teljesen azonos feltételekkel vehetnek részt a koncessziókért folyó versengésben. A törvényjavaslat a koncessziók időtartamával kapcsolatban 5-től 35 évig terjedő határokat említ. A javaslat felsoroljaa koncessziós szerződésben átengedhető kizárólagos állami tulajdon, illetve tevékenység főbb ágait. Ezek szerint idetartozik a közút, vasút, csatorna, repülőtér hasznosítása; a távközlési hálózat, a villamos távvezeték fejlesztése; a bányászati kutatás- és kitermelés, a csővezetékes szállítás, a szerencsejátékok szervezése és a postai alapszolgáltatások köre is. Az esetleges vitákat belföldi koncesszionárius esetében a polgári bíróságok döntik el, míg külföldiek esetében a felek maguk állapodhatnak meg a választott bíróságról. (folyt.köv.) 1990. november 16., péntek 13:27
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »