|
|
|
|
NATO védelmi miniszterek - Stoltenberg (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1990. december 6. csütörtök (MTI-tud.) - Csütörtök
délelőtt kezdődik a NATO védelmi minisztereinek kétnapos év végi
tanácskozása, amelyen legalább akkora hangsúlyt kap a szövetség
hosszú távú katonai stratégiájának átalakítása, mint az Öböl-válság,
illetve a szövetség illetékességi körzetén kívül kialakult
konfrontáció kapcsán a szövetségesi szolidaritás megerősítése.
A két témakör egyaránt szóba került már szerdán, az úgynevezett eurócsoporthoz tartozó 12 védelmi miniszter brüsszeli tanácskozásán. Az eurocsoportnak 12 európai NATO-ország a tagja, csak az integrált katonai szervezettől távol maradt Franciaország, illetve a hadsereggel nem rendelkező Izland a kivétel.
Az eurocsoport tanácskozásáról kiadott közlemény erőteljesen hangsúlyozza azt a hozzájárulást, amelyet a szövetség európai tagjai tettek a nemzetközi erőfeszítéshez, hogy Irakot rábírják a Kuvaitból való visszavonulásra. Ezt a megfigyelők mintegy előzetes válasznak tekintik a Richard Cheney amerikai védelmi miniszter által csütörtökön előterjesztendő kérésre, amelyben Washington a szövetségesek fokozottabb hozzájárulását kéri az Öbölbe vezényelt óriási amerikai fegyveres erő utánpótlásához - szállítási kapacitásban, hajókban és szállítógépekben.
Az Atlanti Szövetség európai tagállamai közül Anglia és Franciaország küldött szárazföldi erőket is az Öbölbe, más NATO-tagállamok - a Nyugat-Európai Unió égisze alatt - hadihajókat irányítottak a térségbe. Úgy tűnik azonban, a szövetségesek nem fogadják egyöntetü lelkesedéssel a részvételük növelésére irányuló sürgetést.
A hosszú távú stratégia kérdéseit érintette Gerhard Stoltenberg, az NSZK védelmi minsztere szerdai brüsszeli sajtóértekezletén, amikor felelevenítette a ,,harmadik zéró opció,, - vagyis a szárazföldi bázisú nukleáris fegyverek nélküli Európa gondolatát.
A rövid hatótávolságú nukleáris fegyverek felszámolásáról hamarosan esedékes szovjet-amerikai tárgyalások távlatairól szólva kijelentette: tekintettel arra, hogy a szovjet hadsereg ezeket a fegyvereket mindenképpen magával viszi, amikor kivonul Közép-Európa országaiból, nincs értelme az atomtüzérség megtartásának sem. (folyt.)
1990. december 6., csütörtök 08:12
|
Vissza »
|
|
NATO védelmi miniszterek - Stoltenberg (2.rész)
|
A júliusi NATO-csúcsértekezlet úgy határozott, hogy a Szovjetunióval óhajának megfelelően tárgyalások kezdődhetnek a rövid hatótávolságú atomfegyverzet felszámolásáról, miután létrejött az európai hagyományos fegyverzet csökkentéséről szóló megállapodás (ez november 19-én megtörtént), de nem volt szó ,,harmadik zéró opcióról,,.(Az első és a második ,,zéró opció,, a közepes hatótávolságú rakétákra vonatkozó egyezményben érintett rakétafegyverek felszámolását jelölte a katonai zsargonban).
Stoltenberg szerint ezek a tárgyalások ,,nagyon hamar,, megkezdődhetnek. A miniszter ugyanakkor állást foglalt a NATO atomfegyvereinek megőrzése mellett a béke védelmére - ezzel a megfigyelők szerint az amerikaiak által jelenleg kifejlesztés alatt álló, repülőgépről indítható nukleáris rakétára utalt. ,,Ellenezzük Európa atomfegyvermentesítését,, - mondotta a miniszter.
A Tasm - a repülőgépről indítható nukleáris rakéta - repülőgéphordozókról vagy a brit szigetekről rajtoló gépek fegyverzete is lehet.
Egy magas rangú amerikai tisztségviselő a rövid hatótávolságú rakétakkal kapcsolatos küszöbön álló tárgyalásokkal kapcsolatban elmondta, hogy azokon nem lehet szó a brit és a francia atomfegyverzetről, illetve az európai szárazföldön kívül állomásozó fegyverekről. Az sem engedhető meg, hogy minden rövid hatótávolságú atomfegyverről szóljon a tárgyalás - mondotta az amerikai illetékes: csak az Európában állomásozó fegyverek képezhetik témáját.+++
1990. december 6., csütörtök 08:14
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|