Rendszerváltás és az MTI

	Magyar-szovjet gazdasági tárgyalások a Szovjetunióban - Bod Péter Ákos nyilatkozata (2. rész)
Az világos, hogy folyik egyfajta alkuldozás a központi és a helyi szervezetek, vállalatok, régiók között. Szeretnénk azonban e folyamat mechanizmusát megérteni. Márcsak azért is, mert vannak ígéretes vállalatközi kapcsolatfelvételek éppen a jövőbeni barterüzletek létrehozására. A tárgyalásokon részt vesz néhány nagyipari vállalat és tröszt képviselője is, nem titkoltan azért, mert van néhány olyan magyar gépipari cikk, amely iránt nagy a kereslet a Szovjetunióban. Jó lehetőségünk van a magyar elektronikai cikkek értékesítésére is, ám a kiépített magyar kapacitások jelentős részére a korábbi partnerek nem tartanak igényt, így új lehetőségeket kell kitapogatni. A legfontosabb kérdés e témában: megállapodni a feltételekről, vagyis, a mi exportunk ellentételezéséről. Erre egyébként remélhetően sor kerül a vállalatok között a külkereskedelmi szervezetek hathatós támogatásával. Az ipari miniszter elutazását megelőzően rövid tárgyalást folytatott Ivan Aboimovval, a Szovjetunió budapesti nagykövetével. Ezzel kapcsolatban Bod Péter Ákos elmondotta: a két ország közötti együttműködés új formája, a kölcsönös koncessziók adása merült fel, ennek lehetőségeiről folytatott rövid megbeszélést a diplomatával. A Szovjetunió területén vannak föl nem tárt, vagy föltárt, de művelésbe még nem vett olajmezők. E területeken lehetőség nyílik külföldi, így magyar vállalkozók számára - ez hazánk esetében az OKGT -, hogy olajat termeljenek ki, és annak egy részét megtartsák. Ugyanakkor a szovjet fél érdeklődik a magyarországi olajkincsek iránt is. Van ugyanis olyan technológiájuk, amelyet nálunk még nem alkalmaznak, ilyen például az úgynevezett vízszintes fúrás. Emellett felmerült a harmadik piacon való közös megjelenés gondolata is. Ahhoz, hogy a koncessziók kölcsönösen segítsék a két ország gazdaságát, előzőleg - természetesen - tisztázni kell a jogi kereteket. Mint ismeretes hazánkban a koncessziós törvényt még nem fogadta el a Parlament és a Szovjetunióban sincs erre kidolgozott jogszabály. Így tehát ezen együttműködési forma a jövő év közepénél előbb nem várható. Mivel azonban mindkét félben megvan a kölcsönös érdekeltség, feltételezhetően ez is gazdagítja a jövőben a magyar-szovjet gazdasági együttműködést - mondotta végezetül az ipari és kereskedelmi miniszter. (MTI) 1990. november 25., vasárnap 10:28
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »