|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kárpótlási Hivatal közleménye
"Felmérés céljából adatlapok készültek
azok részére, akik - a 34/1990 (III. 28.) sz. Országgyűlési
Határozatban foglaltak szerint - az 1938 és 1945 közötti időszakban
faji, vagy nemzetiségi hovatartozásuk, nácizmus elleni magatartásuk
miatt szenvedtek sérelmet. Az érdekeltek az adatlapot a Kárpótlási
Hivatal ügyfélszolgálatánál (Budapest, VII. Kürt u. 6.), a Magyar
Izraeliták Országos Képviselete (Budapest, VII. Síp u. 12. sz.
alatti) székházának portáján, a Nácizmus Üldözöttei Bizottságánál
(Budapest, V. Szabadság tér 16.), továbbá a Munkaszolgálatosok
Országos Egyesületének Szombathelyen, Kaposváron, Szegeden,
Debrecenben, Miskolcon, Salgótarjánban, Pécsen és Nyíregyházán
működő tagozatainál vehetik át.
"
Amerika Hangja, Esti Világhíradó:
Interjú Teller Edével
"1990 egy
egészen különös év volt sok meglepetéssel, sok kihívással, sok
nehézséggel és lehetőséggel. Ami talán a figyelmet most eltereli
Magyarországról, vagy Kelet-Európáról Amerikában az legalább annyira
az orosz helyzet, mint a helyzet Irakban.
Ami Oroszországban történik, az egy nagy változás, ami a lehető
legközvetlenebb formában befolyásolja Amerika jövőjét és a világ
jövőjét. Egy óriási birodalom feloszlásban van. Talán egy teljesen
mélyreható változásban van, talán visszaesik valamilyen formájú
diktatúrába. Hogy az emberek zömének - például Amerikában - ez jár
az eszében, az egész világos.
"
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Teller Edével
|
---------------------
Washington, 1990. december 4. (Amerika Hangja, Esti Világhíradó) - Kedves hallgatóink Kapcsoljuk Magyarországot, ahonnan exluzív interjút hallanak, amelyet Zelei László készített a Magyarországra látogató dr. Teller Ede, magyar származású amerikai tudóssal. Az interjút a Magyar Rádió szombaton tűzi műsorra, és hogy mi előbb közvetíthetjük, azért köszönet Zelei Lászlónak.
- Professzor Úr Ön, amikor megérkezett Budapestre azzal a bevallott céllal jött, hogy meglátogatta a paksi erőművet és megismerkedjék Magyarország atomenergia helyzetével - ha szabad így fogalmaznom. Nem kerülhető meg azonban az a kérdés, hogy az atomenergia esetleges továbbfejlesztése, milyen társadalmi közhangulatban, milyen körülmények között valósul meg. Az utóbbi időben egyre gyakrabban von a sajtó és a közgondolkodás is párhuzamot mégpedig így: ötvenhatban Szuez miatt Amerika és a Nyugat cserbenhagyta Magyarországot, most az Öböl-válság miatt ugyanez történik, nem törödnek velünk igazán, nem figyelnek ránk.
- Kérem, én ezt értem, de nem egészen értek vele egyet. 1990 egy egészen különös év volt sok meglepetéssel, sok kihívással, sok nehézséggel és lehetőséggel. Ami talán a figyelmet most eltereli Magyarországról, vagy Kelet-Európáról Amerikában az legalább annyira az orosz helyzet, mint a helyzet Irakban.
Ami Oroszországban történik, az egy nagy változás, ami a lehető legközvetlenebb formában befolyásolja Amerika jövőjét és a világ jövőjét. Egy óriási birodalom feloszlásban van. Talán egy teljesen mélyreható változásban van, talán visszaesik valamilyen formájú diktatúrába. Hogy az emberek zömének - például Amerikában - ez jár az eszében, az egész világos.
Én magam azt hiszem (...) szempont. Ez valószínűleg egy fontosabb kérdés, mint akármelyik más. Azt hiszem, hogy ezek a változások alkalmat adnak reménységre, egy jobb jövőre, talán. A népek összefogása a Közel-Keleten további ok a reménységre, habár a Közel-Keleten világos, hogy nagyok a veszélyek is.
(folyt.)
1990. december 4., kedd
|
Vissza »
|
|
- Interjú Teller Edével - 1. folyt.
|
Pesten születtem, most ide látogatok és minden gondolkodástól eltekintve azt látom, hogy Pest szebb, mint valaha volt. Nekem, ami itt történt az első számú esemény, az világos -, de nem lehetek vak, meg kell hogy értsem és meg kell hogy valamennyien értsük, hogy 1990 vagy egy fordulópont a világtörténelemben, vagy legalábbis egy fordulópont lehet és a fordulóponttal a világon minden fordul. Nem hiszem, hogy akárkinek is joga van azt mondani: engem elhanyagolnak. A világ forog és hogy mi lesz vele majd a legközelebbi napfölkeltekor, azt mi nem tudjuk. De azt tudjuk, hogy alkalom van, itthon, Magyarországon, alkalom van sok más helyen, és azt hiszem, hogy sokkal többet nem lehet kérni, mint azt, hogy alkalom és lehetőség legyen.
- Magyarországon a demokráciáról úgy beszéltünk a választások előtt, mint mindent megoldó csodaszerről. Ma viszont mindent rákenünk - a gazdasági helyzet romlását, a növekvő bűnözést, munkanélküliséget, a taxissztrájkot, az inflációt és saját türelmetlenségünket is. Az Ön véleménye szerint és amerikai ismeretei szerint - ahol 200 éves a demokrácia - ez a helyzet a dolgok természetes folyásából adódik vagy természetellenes?
- Azt hiszem, a világon majdnem minden természetes - természetesen természetes. Ami itt van, az szabadság, de ami a szabadságot és a demokráciát magyarázza, az az: szabadság azt jelenti, hogy szabad a saját hibáinkat elkövetni, amíg más mondja meg nekünk, mit kell csinálni, addig csak elégedetlenkedünk, haragszunk és mindez semmire sem vezet.
Ha szabadok vagyunk, ha a saját hibáinkat követjük el, akkor meg van a lehetősége hibákat nemcsak elkövetni, hanem kijavítani és talán más hibákat elkövetni. Egy egész biztos: amikor a világ változik, mint ahogy most változik, ha rosszabbra fordul, az gyorsan mehet, ha jobbra akarjuk, hogy forduljon, az csak lassan mehet. (folyt.)
1990. december 4., kedd
|
Vissza »
|
|
- Interjú Teller Edével - 1/2. folyt.
|
A szétzúzás egy pillanat műve, a növekvés, az építés az nem egy nap, nem egy hét, nem is egy év, az egy emberöltő és ez sokkal többet követel, mint türelmet, ez az alkotásnak a szükségessége, ez egy nagy kihívás. De egyet mondhatok: amit itt az utolsó - hogy pontos legyek az utolsó - 30 órában láttam, az nagyrészt jó is volt. Láttam az alkotásnak, a készségnek az alkotása - ennek a jeleit látom és lehetséges, hogy Magyarországnak lesz egy jobb jövője. Ennek elsősorban belülről kell jönnie és onnan is jön, de azt hiszem, hogy ahogy és amint Magyarország nő, amint erősödik vagy nehézségei vannak, itt és ott segítség is lesz. Ez nem az egyetlen problémája a világnak, de az új alkalmakat a magyarok is ki tudják és ki fogják használni.
- Remélem, hogy így lesz Professzor úr Most pár perce jött meg Paksról. Milyennek látta Ön Paksot és milyennek az atomenergia jövőjét Magyarországon?
- Az atomenergia jövője általában elkerülhetetlen. Innen is, onnan is lehet valami energiát kapni. Annyi energiát - és talán ez sok embert meg fog lepni, hogy ezt mondon - ilyen biztonságos és ilyen nem szennyező energiát, mint az atomenergia most nincs a világon és egy-két évtizedig, s talán később is, nem is lesz .
Ha jól meggondolják, eddig két baleset volt. Az egyik Amerikában, ami több ezer millió dollárba került, de egyetlen élő embernek nem ártott. A másik Oroszországban, ugyancsak nagy, és ott bizonyos még nagyobb volt, körülbelül akkora amekkora egyáltalában lehet.
De most, hogy Paksra feleljek két dolgot szeretnék mondani. Magenergia, az egy bizonyos mértékig az én dolgom, de én nem mehetek valahová és ránézek és azt mondom: nagyszerű, illetve ránézek és azt mondom: nem jó. Hát ezt az utóbbit biztosan nem mondom. Nekem úgy látszik rövid látogatás után, hogy bizony nagyon jó. Talán tévedek és sokkal jobban meg fogom nézni, mert fontos dolog. (folyt.)
1990. december 4., kedd
|
Vissza »
|
|
- Interjú Teller Edével - 1/3. folyt.
|
De egyet most mondhatok: az emberek, akik a paksi erőművön dolgoznak: elsőrangúak. Pontosan tudják, hogy mit csinálnak, minden kérdésre világosan, egyértelműen, habozás nélkül válaszolnak. Én azt mondhatom, hogy az ilyesmit azt hiszem még sehol sem láttam. És azt mondhatom, hogy az ottani munkások komoly szorgalommal dolgoznak egy jobb jövőn.
- Milyen benyomásokkal távozik Pestről és mikor látjuk legközelebb?
- Nem tudom, milyen a benyomásom annyit látok. El vagyok árasztva, alig tudom, hogy mit gondoljak. De azt tudom, hogy rövidesen vissza szeretnék jönni és azt hiszem, hogy rövidesen kevesebb sietséggel vissza is fogok jönni.
- Köszönöm az interjút, Teller Ede professzor úrnak. +++
1990. december 4., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|