Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › december 04.
1989  1990
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
1990. december
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Kárpótlási Hivatal közleménye

"Felmérés céljából adatlapok készültek azok részére, akik - a 34/1990 (III. 28.) sz. Országgyűlési Határozatban foglaltak szerint - az 1938 és 1945 közötti időszakban faji, vagy nemzetiségi hovatartozásuk, nácizmus elleni magatartásuk miatt szenvedtek sérelmet. Az érdekeltek az adatlapot a Kárpótlási Hivatal ügyfélszolgálatánál (Budapest, VII. Kürt u. 6.), a Magyar Izraeliták Országos Képviselete (Budapest, VII. Síp u. 12. sz. alatti) székházának portáján, a Nácizmus Üldözöttei Bizottságánál (Budapest, V. Szabadság tér 16.), továbbá a Munkaszolgálatosok Országos Egyesületének Szombathelyen, Kaposváron, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Salgótarjánban, Pécsen és Nyíregyházán működő tagozatainál vehetik át. "
Amerika Hangja, Esti Világhíradó:

Interjú Teller Edével

"1990 egy egészen különös év volt sok meglepetéssel, sok kihívással, sok nehézséggel és lehetőséggel. Ami talán a figyelmet most eltereli Magyarországról, vagy Kelet-Európáról Amerikában az legalább annyira az orosz helyzet, mint a helyzet Irakban. Ami Oroszországban történik, az egy nagy változás, ami a lehető legközvetlenebb formában befolyásolja Amerika jövőjét és a világ jövőjét. Egy óriási birodalom feloszlásban van. Talán egy teljesen mélyreható változásban van, talán visszaesik valamilyen formájú diktatúrába. Hogy az emberek zömének - például Amerikában - ez jár az eszében, az egész világos. "

Interjú Teller Edével


---------------------


Washington, 1990. december 4. (Amerika Hangja, Esti Világhíradó)
- Kedves hallgatóink
Kapcsoljuk Magyarországot, ahonnan exluzív
interjút hallanak, amelyet Zelei László készített a Magyarországra
látogató dr. Teller Ede, magyar származású amerikai tudóssal. Az
interjút a Magyar Rádió szombaton tűzi műsorra, és hogy mi előbb
közvetíthetjük, azért köszönet Zelei Lászlónak.

    - Professzor Úr
Ön, amikor megérkezett Budapestre azzal a
bevallott céllal jött, hogy meglátogatta a paksi erőművet és
megismerkedjék Magyarország atomenergia helyzetével - ha szabad így
fogalmaznom. Nem kerülhető meg azonban az a kérdés, hogy az
atomenergia esetleges továbbfejlesztése, milyen társadalmi
közhangulatban, milyen körülmények között valósul meg. Az utóbbi
időben egyre gyakrabban von a sajtó és a közgondolkodás is
párhuzamot mégpedig így: ötvenhatban Szuez miatt Amerika és a Nyugat
cserbenhagyta Magyarországot, most az Öböl-válság miatt ugyanez
történik, nem törödnek velünk igazán, nem figyelnek ránk.

    - Kérem, én ezt értem, de nem egészen értek vele egyet. 1990 egy
egészen különös év volt sok meglepetéssel, sok kihívással, sok
nehézséggel és lehetőséggel. Ami talán a figyelmet most eltereli
Magyarországról, vagy Kelet-Európáról Amerikában az legalább annyira
az orosz helyzet, mint a helyzet Irakban.

    Ami Oroszországban történik, az egy nagy változás, ami a lehető
legközvetlenebb formában befolyásolja Amerika jövőjét és a világ
jövőjét. Egy óriási birodalom feloszlásban van. Talán egy teljesen
mélyreható változásban van, talán visszaesik valamilyen formájú
diktatúrába. Hogy az emberek zömének - például Amerikában - ez jár
az eszében, az egész világos.

    Én magam azt hiszem (...) szempont. Ez valószínűleg egy
fontosabb kérdés, mint akármelyik más. Azt hiszem, hogy ezek a
változások alkalmat adnak reménységre, egy jobb jövőre, talán. A
népek összefogása a Közel-Keleten további ok a reménységre, habár a
Közel-Keleten világos, hogy nagyok a veszélyek is.

(folyt.)



1990. december 4., kedd


Vissza »


- Interjú Teller Edével - 1. folyt.


Pesten születtem, most ide látogatok és minden gondolkodástól
eltekintve azt látom, hogy Pest szebb, mint valaha volt. Nekem, ami
itt történt az első számú esemény, az világos -, de nem lehetek vak,
meg kell hogy értsem és meg kell hogy valamennyien értsük, hogy 1990
vagy egy fordulópont a világtörténelemben, vagy legalábbis egy
fordulópont lehet és a fordulóponttal a világon minden fordul. Nem
hiszem, hogy akárkinek is joga van azt mondani: engem elhanyagolnak.
A világ forog és hogy mi lesz vele majd a legközelebbi
napfölkeltekor, azt mi nem tudjuk. De azt tudjuk, hogy alkalom van,
itthon, Magyarországon, alkalom van sok más helyen, és azt hiszem,
hogy sokkal többet nem lehet kérni, mint azt, hogy alkalom és
lehetőség legyen.

    - Magyarországon a demokráciáról úgy beszéltünk a választások
előtt, mint mindent megoldó csodaszerről. Ma viszont mindent
rákenünk - a gazdasági helyzet romlását, a növekvő bűnözést,
munkanélküliséget, a taxissztrájkot, az inflációt és saját
türelmetlenségünket is. Az Ön véleménye szerint és amerikai
ismeretei szerint - ahol 200 éves a demokrácia - ez a helyzet a
dolgok természetes folyásából adódik vagy természetellenes?

    - Azt hiszem, a világon majdnem minden természetes -
természetesen természetes. Ami itt van, az szabadság, de ami a
szabadságot és a demokráciát magyarázza, az az: szabadság azt
jelenti, hogy szabad a saját hibáinkat elkövetni, amíg más mondja
meg nekünk, mit kell csinálni, addig csak elégedetlenkedünk,
haragszunk és mindez semmire sem vezet.

    Ha szabadok vagyunk, ha a saját hibáinkat követjük el, akkor meg
van a lehetősége hibákat nemcsak elkövetni, hanem kijavítani és
talán más hibákat elkövetni. Egy egész biztos: amikor a világ
változik, mint ahogy most változik, ha rosszabbra fordul, az gyorsan
mehet, ha jobbra akarjuk, hogy forduljon, az csak lassan mehet.
(folyt.)



1990. december 4., kedd


Vissza »


- Interjú Teller Edével - 1/2. folyt.


A szétzúzás egy pillanat műve, a növekvés, az építés az nem egy
nap, nem egy hét, nem is egy év, az egy emberöltő és ez sokkal
többet követel, mint türelmet, ez az alkotásnak a szükségessége, ez
egy nagy kihívás. De egyet mondhatok: amit itt az utolsó - hogy
pontos legyek az utolsó - 30 órában láttam, az nagyrészt jó is volt.
Láttam az alkotásnak, a készségnek az alkotása - ennek a jeleit
látom és lehetséges, hogy Magyarországnak lesz egy jobb jövője.
Ennek elsősorban belülről kell jönnie és onnan is jön, de azt
hiszem, hogy ahogy és amint Magyarország nő, amint erősödik vagy
nehézségei vannak, itt és ott segítség is lesz. Ez nem az egyetlen
problémája a világnak, de az új alkalmakat a magyarok is ki tudják
és ki fogják használni.

    - Remélem, hogy így lesz
Professzor úr
Most pár perce jött meg
Paksról. Milyennek látta Ön Paksot és milyennek az atomenergia
jövőjét Magyarországon?

    - Az atomenergia jövője általában elkerülhetetlen. Innen is,
onnan is lehet valami energiát kapni. Annyi energiát - és talán ez
sok embert meg fog lepni, hogy ezt mondon - ilyen biztonságos és
ilyen nem szennyező energiát, mint az atomenergia most nincs a
világon és egy-két évtizedig, s talán később is, nem is lesz .

    Ha jól meggondolják, eddig két baleset volt. Az egyik
Amerikában, ami több ezer millió dollárba került, de egyetlen élő
embernek nem ártott. A másik Oroszországban, ugyancsak nagy, és ott
bizonyos még nagyobb volt, körülbelül akkora amekkora egyáltalában
lehet.

    De most, hogy Paksra feleljek két dolgot szeretnék mondani.
Magenergia, az egy bizonyos mértékig az én dolgom, de én nem mehetek
valahová és ránézek és azt mondom: nagyszerű, illetve ránézek és azt
mondom: nem jó. Hát ezt az utóbbit biztosan nem mondom. Nekem úgy
látszik rövid látogatás után, hogy bizony nagyon jó. Talán tévedek
és sokkal jobban meg fogom nézni, mert fontos dolog. (folyt.)



1990. december 4., kedd


Vissza »


- Interjú Teller Edével - 1/3. folyt.


De egyet most mondhatok: az emberek, akik a paksi erőművön
dolgoznak: elsőrangúak. Pontosan tudják, hogy mit csinálnak, minden
kérdésre világosan, egyértelműen, habozás nélkül válaszolnak. Én azt
mondhatom, hogy az ilyesmit azt hiszem még sehol sem láttam. És azt
mondhatom, hogy az ottani munkások komoly szorgalommal dolgoznak egy
jobb jövőn.

    - Milyen benyomásokkal távozik Pestről és mikor látjuk
legközelebb?

    - Nem tudom, milyen a benyomásom annyit látok. El vagyok
árasztva, alig tudom, hogy mit gondoljak. De azt tudom, hogy
rövidesen vissza szeretnék jönni és azt hiszem, hogy rövidesen
kevesebb sietséggel vissza is fogok jönni.

- Köszönöm az interjút, Teller Ede professzor úrnak. +++



1990. december 4., kedd


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD