Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › december 04.
1989  1990
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
1990. december
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Kárpótlási Hivatal közleménye

"Felmérés céljából adatlapok készültek azok részére, akik - a 34/1990 (III. 28.) sz. Országgyűlési Határozatban foglaltak szerint - az 1938 és 1945 közötti időszakban faji, vagy nemzetiségi hovatartozásuk, nácizmus elleni magatartásuk miatt szenvedtek sérelmet. Az érdekeltek az adatlapot a Kárpótlási Hivatal ügyfélszolgálatánál (Budapest, VII. Kürt u. 6.), a Magyar Izraeliták Országos Képviselete (Budapest, VII. Síp u. 12. sz. alatti) székházának portáján, a Nácizmus Üldözöttei Bizottságánál (Budapest, V. Szabadság tér 16.), továbbá a Munkaszolgálatosok Országos Egyesületének Szombathelyen, Kaposváron, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Salgótarjánban, Pécsen és Nyíregyházán működő tagozatainál vehetik át. "
Amerika Hangja, Esti Világhíradó:

Interjú Teller Edével

"1990 egy egészen különös év volt sok meglepetéssel, sok kihívással, sok nehézséggel és lehetőséggel. Ami talán a figyelmet most eltereli Magyarországról, vagy Kelet-Európáról Amerikában az legalább annyira az orosz helyzet, mint a helyzet Irakban. Ami Oroszországban történik, az egy nagy változás, ami a lehető legközvetlenebb formában befolyásolja Amerika jövőjét és a világ jövőjét. Egy óriási birodalom feloszlásban van. Talán egy teljesen mélyreható változásban van, talán visszaesik valamilyen formájú diktatúrába. Hogy az emberek zömének - például Amerikában - ez jár az eszében, az egész világos. "

Az Országgyűlés keddi munkanapja (1. rész)

1990. december 4., kedd - Az Országgyűlés keddi munkanapján a kormány három újabb törvényjavaslatot nyújtott be - sürgős tárgyalást kérve - a Parlamentnek. A plénum az érdemi viták megkezdése előtt, a határozatképesség határán (56 százalékos részvétellel) úgy döntött, hogy ezeket az előterjesztéseket - a családi pótlékról szóló törvény módosítását, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló törvényjavaslatot, illetve a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal létesítéséről és egyes hatáskört megállapító jogszabályi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslatot - sürgősséggel napirendjére tűzi. Szabad György bejelentette, hogy a kormány benyujtotta az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvényjavaslatot is, ennek azonban nem kérte sürgős tárgyalását. Közölte azt is, hogy az Országgyűléshez megérkezett a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója az 1991. évi pénz- és hitelpolitikai irányelvekről.


Ezt követően - az elfogadott napirendnek megfelelően - a
képviselőház folytatta a hétfőn este félbeszakadt vitát a Központi
Műszaki Fejlesztési Alap módosítására vonatkozó törvényjavaslatról.
Az általános vitában mindössze ketten kértek szót. Békesi László
(MSZP) egyebek között azt kifogásolta, hogy a képviselők immár a
kormány két javaslatát is ismerik, s nem tudni, melyik mellett tart
ki. A szocialista párti frakció véleményét tolmácsolva kijelentette:
az alapok megszokott működtetésére egy esztendeig még nyilvánvalóan
szükség lesz. Amennyiben oldódik az állami vállalatok és az állami
tulajdon dominanciája, az egész konstrukció megváltoztatására
lehetőség nyílik. Csépe Béla (KDNP) annak a véleményének adott
hangot, hogy az ilyen és ehhez hasonló alapok felhasználása elég
pazarló, ezért ,,oda kell figyelni,,, hogy a pénzek valóban a jövőt
szolgálják. Az elnöklő Szabad György az általános vitát - több
jelentkező nem lévén - lezárta. A plénum a részletes vitát későbbi
ülésén folytatja.

    A képviselők ezután - a Házbizottság javaslatát megszívlelve -
úgy döntöttek, hogy a vállalkozási nyereségadóról, az általános
forgalmiadóról, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló
törvényjavaslat általános vitáját együttesen folytatják le. A már
korábban kialakított munkarend szerint, először az egyes pártok
képviselőcsoportjainak vezérszónokai kapták meg a lehetőséget, hogy
kifejtsék véleményüket az adónemekről. (folyt.köv.)



1990. december 4., kedd 12:55


Vissza »


Az Országgyűlés keddi munkanapja (2. rész)


A kormányzópárt nevében Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője arra
kérte a képviselőket, hogy csak megvalósítható, átgondolt
javaslatokkal pontosítsák a beterjesztett törvénytervezeteket, hogy
azokról minél hamarabb, még az év vége előtt dönthessen a plénum.
Ezt nyilvánvalóan azért bocsátotta előre, mert utóbb megfogalmazott
véleménye szerint az adótörvények tárgyalása csábító lehetőséget
kínál olyan népszerű javaslatok előterjesztésére, amelyek csupán
egy-egy réteg érdekeit képviselik, s további társadalmi
konfliktusokat idéznének elő. A képviselő a jelenlegi adórendszer
kritikáját megfogalmazva, azt alkalmatlannak tartotta arra, hogy egy
fejlett gazdaság működését szabályozza. Az MDF programjára utalva
emlékeztetett: a demokrata fórum az adórendszer gyökeres
átalakítását szorgalmazza a szociális piacgazdaság megteremtésével.
Ez utóbbi során az MDF figyelemmel kíván lenni a társadalom
tűrőképességére, nem sokkhatásokkal akarja előídézni a változást. Az
adórendszer átalakítása, összhangba hozásaa modern gazdasággal,
tehát elengedhetetlen, ám csak akkor lehet ezt megtenni, ha
világosan látni minden lépés következményét.

    Kónya Imre elképzelhetőnek tartotta a gazdaság élénkítését az
adóterhek csökkentésével, a gyökeres átalakítással azonban még várni
kell. Az adószerkezeten belül is lehetséges a változás, de csak
hároméves távlatban - fűzte hozzá. A frakcióvezető végezetül arra
kérte a képviselőket, hogy ne megvalósíthatatlan kérésekkel lépjenek
fel, hanem tökéletesítsék a kormány elképzelését.

    A legnagyobb ellenzéki párt, a szabaddemokraták képviseletében,
Soós Károly Attila a beterjesztett törvényjavaslatokat rendkívül
rossznak minősítette, hozzátéve, hogy azok semmi lényeges változást
nem tartalmaznak. Példaként említette, hogy fennmaradna az
adókedvezmények indokolatlanul széles köre. A kormányzati körökből
nyilvánosságra került - Matolcsy-Palotás féle - alternatív
javaslatot szemfényvesztésnek minősítette. Természetesen a
privatizálás és a magánvállalkozás ösztönzése helyes elképzelés, ám
a javaslatból olyan hurráoptimizmus sugárzik, amely érthetetlen a
szakemberek számára. Az SZDSZ-es képviselő szerint a jelentős
gazdasági növekedés feltételei egyszerűen nem adottak a következő
két-három évben. A párt konkrét elképzeléseit megemlítve elmondta:
az SZDSZ javasolja a személyi jövedelemadó-táblájának korrigálását,
elsősorban az alacsony és a közepes jövedelműek adójának
csökkentésére. Ugyancsak szorgalmazza, háromévre szólóan, egyéni
vállalkozóknál - meghatározott árbevételig - az átalányadózás
bevezetését. Az SZDSZ javasolja a kisebb vállalkozások
nyereségadójának csökkentését is. (folyt.köv.)



1990. december 4., kedd 13:27


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés keddi munkanapja (3. rész)


A kisgazdapárt vezérszónokaként Torgyán József frakcióvezető
olyan javaslatok megtételére kérte a képviselőket, amelyek valóban
kivezetik az országot a jelenlegi gazdasági helyzetből. Megítélése
szerint - eltérően az MDF-től és az SZDSZ-től - a gazdasági bajokból
úgy lehet kilábolni, ha a kormány a gazdasági erőket a mezőgazdasági
és az élelmiszeripari exportra összpontosítja. Ez lehet a kitörési
pont, amely igen gyors és látványos eredményekkel kecsegtet. Ennek
az elképzelésnek a megvalósításához a kisgazda földprogram
végrehajtása kiváló lehetőségeket kínál - mondta. Torgyán József a
továbbiakban az adókulcsok változtatása mellett érvelt, az adó- és
hitelpolitika összhangba hozását szorgalmazta. Ezt annak kapcsán
említette fel, hogy szerinte a mezőgazdaságban vállalkozni ma
egyenlő az öngyilkossággal. Üdvözítő megoldásként ajánlotta az ötévi
adómentességet a mezőgazdasági vállalkozók számára, akiket egyúttal
rá kellene szorítani arra, hogy a szovjet piac felé orientálódjanak,
mert barter üzletekkel és más kereskedelmi megállapodásokkal jó
piacot lehetne találni keleti szomszédunknál. Egyúttal arra is
rámutatott, hogy csupán a mezőgazdaságnak van esélye az erőteljes
exportra; a hazai iparnak nincs lehetősége betörni a nyugati piacra.
A képviselő szerint helyes kezdeményezés lenne, ha az adórendszer
kérdéseit a költségvetés egészén belül vizsgálná meg a plénum, mert
csak ezzel a módszerrel lehet a helyes adónemeket kialakítani. Így
lehet az országot a jelenlegi katasztrófális gazdasági helyzetből
kivezetni.

    Az MSZP frakciójának álláspontját ismertetve Békesi László
veszélyesnek nevezte, hogy a képviselők nem ismerik a kormány
gazdaságpolitikai programját, enélkül azonban esély sincs megítélni
a kilátásokat, s csak feltételezésekre épülhet minden javaslat. A
képviselő kijelentette: a sokat bírált adórendszer gyökeres
átalakítására 1991-ben nincs lehetőség. Illúzió azt hinni, hogy egy
gazdaság dinamikájának növekedéséhez az első és legfontosabb lépés
az adórendszer terheinek csökkentése. A növekedés valóban fékezi a
gazdaságot, ám az ellenkezője sem igaz: az adóterhek csökkentése
önmagában képtelen arra, hogy a gazdaságot dinamizálja. Békesi
László emlékeztetett: a Németh-kormány annak idején hat konkrét
adórendszerbeli változtatást dolgozott ki és kívánt bevezetni
1991-ben. Ezeket hiánytalanul valóban nem lehetett volna megtenni,
hiszen végrehajtásuk 40-45 milliárd forinttal csökkentette volna a
jövedelemcentralizációt. Néhányat azonban közülük vállalhatott volna a
mostani kormányzat, ám ezek az elemek nem fedezhetők fel javaslataiban.
Éles kritikaként fogalmazta meg, hogy a kormány a gazdasági krízis
minden terhét azzal a lakossággal akarja megfizettetni, amely már
eddig is viselte a nem könnyű terheket. (folyt.köv.)



1990. december 4., kedd 13:47


Vissza »


Az Országgyűlés keddi munkanapja (4. rész)


Kiemelte azt is, hogy a kormány adóelképzelései legjobban a bérből
és fizetésből élőket sújtják, míg az állami nagyvállalatok és
szövetkezetek adóterhei szinten maradnak, a nagyjövedelmű
nagyvállalkozók pozíciói pedig nemkívánatos módon javulnak. A
szabaddemokraták átalányadózási ötletét rossz elképzelésnek
minősítette, mert az bujtatott jövedelmek képződését idézné elő.

    Kemény pillanat az, amikor egy pártnak szembesülnie kell
választási ígéreteivel. A képviselők elé került törvénymódosítások
azonban egyik párt programjában sem szerepeltek: változatlan
adótörvényeket ugyanis egyik párt sem ígért - mondotta Varga Mihály,
a Fidesz vezérszónoka. Álláspontját kifejtve hangsúlyozta: semmi nem
indokolja azt, hogy a már korábban megkezdett vagy meghirdetett
változtatásokat a kormány a nehézségekre való hivatkozással
félbehagyja, szüneteltesse. Több kérdést fogalmazott meg ezzel
kapcsolatban. Mi az oka annak, hogy a gyakorlatilag csekély
változtatást tartalmazó adótörvények csak most kerültek a Ház elé?
Mivel magyarázható az, hogy a Nemzeti Megújhodás programjában
szereplő adóreformok egyikét sem dolgozták ki? Nem fogadható el a
pénzügyminiszter azon védekezése, hogy csak jövőre készül el az
adóreform - mondotta. A Fidesz frakciója ezért arra tesz kísérletet,
hogy módosító indítványaival ösztönözze a kormányt: meghirdetett
programja kivitelezhető részének megvalósítására. Így javaslatot
tesznek egyebek között a személyi jövedelemadó rendszer eddigi öt
adósávjának négyre csökkentésére, továbbá az erősen progresszív
kulcsok mérséklésére. Egyidejűleg javasolják a ,,0,,-kulcs
megszüntetését, az első sávba eső bérek bruttósítását. Békesi László
gondolatához kapcsolódva, amely az adócsökkentés kérdését taglalta,
hozzátette: az adócsökkentés önmagában valóban nem járul hozzá a
gazdaság élénkítéséhez, ám az európai mértékhez viszonyítva magas
adószintek igenis bénítólag hatnak a gazdaság más szféráira.

    Csépe Béla (KDNP) megítélése szerint a törvényhozási munka egyik
legkritikusabb pontjához érkezett az adótörvények megvitatásával. A
kérdés most az, miként tud a magyar gazdaság - gúzsba kötötten -
előrelépni, s a pártok meg tudnak-e felelni a választóknak tett
ígéreteiknek. Hangoztatta: a nemzet érdeke, hogy a kényszerítő
körülmények között is, még az idén legyen költségvetése az
országnak, s szülessenek meg a hozzá kapcsolódó adótörvények is. Az
idő szorításában, ha másképp nem megy, az Országgyűlés hosszabbítsa
meg a plenáris ülések időtartamát vagy a hét végén is ülésezzenek a
képviselők - javasolta. Az ország jövőbeni felemelkedése érdekében a
hatpárti konszenzus elegendhetetlen - tette hozzá.
(folyt.köv.)



1990. december 4., kedd 13:58


Vissza »


Az Országgyűlés keddi munkanapja (5. rész)


Szólt arról is, hogy az oly annyira kívánt áttörést a három
adónemben nyilvánvalóan nem lehet egyidejűleg elérni. Szükségesnek
tartotta azonban minél gyorsabban meghatározni a rendszerjellegű
változtatások irányát. Véleménye szerint a jelenlegi nyereségadózási
rendszer lebontását haladéktalanul meg kell kezdeni. Megoldási
módként a nyugat-európai gyakorlatnak megfelelő társasági adózás
szisztémáját ajánlotta.

    A független képviselők csoportjának véleményét Kállay Kristóf
tolmácsolta. Leszögezte: a kormány által benyújtott törvényjavaslat
alkalmatlan arra, hogy részleteiben javítsák. Indokolt ezért, hogy
az Országgyűlés nyilvánítsa hibásnak az előterjesztést, állapítsa
meg a kormány felelősségét és kötelezze a kormányt arra:
márciusig készítsen el egy adatokkal alátámasztott
adótörvény-javaslatot, amit 1992-re be lehet vezetni.

    A képviselő hiányolta a törvényjavaslatok alapjául szolgáló
konkrét felméréseket. Sorra vette az előterjesztés hiányosságait,
furcsaságait, amelyek - ha változatlanul benne maradnak a törvényben
- mindjobban elmélyítik a szakadékot az egyre szegényedő és az egyre
gazdagodó rétegek között. Hangsúlyozta: a kormánynak tudnia kellene,
hogy a költségvetési egyensúly, az adóbevételek nagysága elsősorban
a gazdaság működésének hatékonyságától függ. Ezzel szemben az egész
törvényjavaslat még abban a szellemben készült, mintha az
adórendszernek semmiféle hatása nem volna a termelésre, a
termelésnek pedig az adóbevételek nagyságára. Kijelentette:
képmutatás és a társadalom félrevezetése az, hogy a kormány nem
mondja meg, a személyi jövedelemadó sávok változatlansága gyors
sávcsökkentést jelent, vagyis 30 százalékos infláció mellett 30
százalékos emelkedéssel marad változatlan. (folyt.köv.)



1990. december 4., kedd 14:16


Vissza »


Az Országgyűlés keddi munkanapja (6. rész)


A vezérszónokok után - a szándékoktól némiképp eltérően -
képviselők sokasága jelentkezett hozzászólásra a vitában. Mindazok,
akik az ebédszünetig szót kaptak, vagy a törvényjavaslatok egy-egy
elemével foglalkoztak, vagy pedig arra hívták fel a figyelmet: a
törvényhozók ne egy-egy választókerület, egy-egy szűk réteg számára
próbáljanak kedvezményeket, könnyítéseket ,,kicsikarni,,, hanem az
ország egészében, 10 millió lakosban gondolkodjanak.

    A felszólalók közül kiemelkedett Palotás János (MDF) mondandója,
aki arra világított rá: van kiút és megoldás. Annak érdekében pedig,
hogy az egyébként elviselhetetlenül rossz alaptörvényjavaslat ne
újabb konfliktusok, társadalmi feszültségek forrásává váljék, hanem
a gazdasági rendszerváltást, a hatékonyság növelését is szolgálja,
egy képviselőtársával közösen mintegy 30 módosító indítványt
nyújtott be. Kifejtette: az ország ugyan mindeddig képes volt eleget
tenni fizetési kötelezettségeinek, de ezt eddig úgy tudta megtenni a
kormány, hogy ,,levetkőztette,, a társadalmat, és elvette, amit még
el tudott venni. De tudja-e a kormány, hogy mit tesz majd, ha ez a
helyzet megváltozik és nagyobb lesz a kötelezettség, mint a
levetkőztetett társadalom összes vagyona? Számolt-e azzal, hogy ha
jövő év közepén - esetleges társadalmi konfliktusok közepette - már
komolytalan érv lesz a korábban leköszönt kormány felelősségére
hivatkozni? - sorakoztatta kérdéseit a képviselő. Válaszként
hangsúlyozta: ha mindez bekövetkezik, ha a kormány nem tud majd mást
tenni, mint tehetetlenül ,,széttárni karját,, és azt mondani, hogy
nincs megoldás, akkor azonnal adja át helyét, mert nincs joga a
bukásához bizalmat kérni. Ám ha tudja a megoldást, akkor ennek
megfelelően cselekedjék.

    Palotás János szerint alapvető szemléletváltásra van szükség,
amelynek az adótörvényekben is tükröződnie kell. Annak a
meggyőződésének adott hangot, hogy nevesíteni kell a gazdaság
szereplőinek azt a mintegy 10 százalékos körét, amelybe pénzt
fektetve már akár egy éven belül is megerősödhet, hatékonyabbá
válhat a magyar gazdaság.

    A képviselő kormányt bíráló megjegyzéseit éles hangnemben
utasította vissza Botos Katalin pénzügyminisztériumi politikai
államtitkár, helyenként rendre utasítva a Parlamentet. Erre a
kirohanásra az elnöklő Szűrös Mátyás csak annyit jegyzett meg, hogy
a kormány a Parlamentnek felelős. (folyt. köv.)



1990. december 4., kedd 15:15


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés keddi munkanapja (7. rész)


A szokásoknak megfelelően délután 2 órától interpellációkat és
kérdéseket tárgyalt az Országgyűlés. Az elsőként felszólaló Szűrös
Mátyás (MSZP) választókerülete tapasztalata alapján országos
jelentőségű gondra hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy a
kistermelők, gazdák körében nagy elkeseredés tapasztalható a
sertés-, szarvasmarha- és tejfelvásárlási árak alakulása miatt. Az
állattartás ráfordításaival ugyanis ma már nem tart lépést a
felvásárlási árak növekedése. A képviselő érdeklődött a
földművelésügyi minisztertől, milyen intézkedésekkel kívánják
visszaszerezni a gazdák megrendült bizalmát, miként szavatolják az
ország biztonságos élelmiszerellátását.

    Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter elismerte az
interpellációban felvetett gondok súlyát. Az előidéző okok közé
sorolta, hogy az aszály következtében emelkedtek a takarmányárak.
Megjelent a spekuláció, illetve az ezt kísérő hiánypszichózis. Az
árak emelkedése miatt csökkent a hazai vásárlóerő, ami visszavetette
az állati termékek iránti keresletet. A KGST-piacok összeomlása
tovább fokozta a bizonytalanságot. A kormány látva a feszültségeket,
az elmúlt héten megvitatta, milyen intézkedésekkel orvosolhatná a
gondokat. A mezőgazdaság többlettermékeinek értékesítésében
mindenekelőtt az export növelését szorgalmazza a kormányzat. Az
operatív intézkedések sorában jelentősebb importtal megtörik az
irreálisan magas takarmányárakat. A termelés biztonsága érdekében
jövőre továbbra is hatóságiáras marad a tej felvásárlási ára. Az
árat jövőre legalább 30 százalékkal indokolt emelni. A költségvetés
nehézségei ellenére jövőre változatlanul fennmarad a tej és egyes
tejtermékek mintegy 4,5 milliárd forintos fogyasztóiár-kiegészítése.
Az agrárpiaci rendtartás részeként jövőre a legfontosabb állati
termékekre úgynevezett legalacsonyabb árat vezetnek be. Ez a
rendszer megakadályozza, hogy piaci zavarok esetén az ár a
megállapított szint alá csökkenjen. A tárca törekvései közé tartozik
még a felvásárló és feldolgozó szervezetek monopóliumának megtörése
is.

    Az interpellációra adott választ a képviselő és az Országgyűlés
egyaránt elfogadta.

    Palkovics Imre (MDF) a szabad szervezkedési jog biztosítása
címmel foglalta össze az igazságügy-miniszterhez intézett
interpellációját. A képviselő hangoztatta, hogy a munkavállalók az
elmúlt évtizedekben a pártállam által irányított érdekképviseleti
szervek közreműködésével kiszolgáltatott helyzetbe kerültek.
Sajnálatos módon ez a helyzet napjainkban sem változott meg
alapvetően. (folyt.köv.)



1990. december 4., kedd 16:26


Vissza »


Az Országgyűlés keddi munkanapja (8. rész)


Továbbra is helyükön maradtak a korábbi vezetők, akiknek jó része
lábbal tiporja a munkavállalók ,,szervezkedési jogát,,, megalázza a
demokráciát, elnyomja a társadalom önszervező erejét. A régi
vállalati vezetők az átszervezés, leépítés címén leszámolnak azokkal
a dolgozókkal, akik szót emelnek egyesülési joguk védelmében. A
képviselő azt kérdezte az igazságügy-minisztertől, milyen
intézkedéseket tesznek az egyesülési jog, illetve a Magyarországon
is érvényes nemzetközi egyezmények előírásának érvényesítéséért.

    Balsai István igazságügy-miniszter válaszában előrebocsátotta,
hogy a felvetett probléma nagyobb részt politikai kérdéseket érint,
így a visszaélések orvoslása is jó részt politikai kezelést igényel.
Ami a felvetett gondok jogi részét illeti, való igaz, hogy az
egyesülési jog bármiféle korlátozása nem egyszerűen egy a
jogszabályszegések sorából, hanem a demokrácia alapvető korlátozása.
Alapvető szabadságjog lévén az egyesülési és a gyülekezési jog ezért
büntetőjogi védelemben részesül. Ebből a szempontból fontos
tudnivaló, hogy e jogok korlátozásában már a kilátásba helyezett
fenyegetés is bűntettnek számít. Az átszervezés, létszámleépítés
címén elkövetett visszaélések ellen a munkajog nyújt garanciákat, ám
ezek érvényesítése a különféle hatalmi tényezők közös felelőssége.

    Az interpelláló képviselő és az Országgyűlés elfogadta Balsai
István válaszát. (folyt.köv.)



1990. december 4., kedd 16:30


Vissza »


Az Országgyűlés keddi munkanapja (9. rész)


Schiffer János (MSZP) a belügyminiszterhez intézett kérdésében a
lakitelki önkormányzati apparátus elbocsájtásának okait tudakolta,
illetve a nagy vihart kavart intézkedés törvényes voltát feszegette.
Horváth Balázs belügyminiszter azonban arra való hivatkozással, hogy
az elbocsájtott önkormányzati tiszviselők peres eljárát
kezdeményeztek, kitért a válasz elől, mondván: nem akar a bírósági
döntés elébe menni.

    A rendőrség technikai felszereltségéről, e felszereltség és az
eszközállomány színvonalának emeléséről érdeklődött ugyancsak a
belügyminiszterhez címzett kérdésében Petronyák László (MDF).
Horváth Balázs válaszában egyértelművé tette: a költségvetés a jövő
évben nem tudja biztosítani a rendőrség számára az ideális és
zökkenőmentes működéshez szükséges anyagi fedezetet. Nem hagyta
ugyanakkor említés nélkül azokat a területeket, ahol esély és
lehetőség van a fejlesztésre: így például a rendőrségi gépkocsipark,
amelyre nemzetközi pályázatot írtak ki, hogy majd ezután döntsenek a
megrendelésről a legelőnyösebb ajánlat alapján. A belügyminiszter
ugyanakkor szólt a napokban elkészült rendőrségi törvény
tervezetéről is, amelytől - mint mondotta - remélhető a rendőri
szolgálat jellegének, rendőrség és állampolgárok kapcsolatának
átfogó szabályozása.

    Egy másik törvénytervezetre - nevezetesen a földtulajdonnnal
kapcsolatosra - kérdezett rá Kozma Huba, MDF-es képviselő. Nagy
Ferenc József földművelésügyi miniszter tájékoztatásul elmondta: a
földkérdésben kompromisszumos megállapodással zárult kiskunmajsai
tanácskozást követően november 22-én a kormány is ismételten
foglalkozott a földtulajdon ügyével. A miniszter ezzel kapcsolatban
hangsúlyozta: a kormány azon az állásponton van, hogy egységes,
törvényben kell rendezni a tulajdonjogi, kártalanítási kérdéseket,
és nem csupán a földtulajdon vonatkozásában. Hozzátette: az
elképzelések szerint a rehabilitáció helyett egységesen
értékpapírban történne a kárpótlás az egykor elkobzott vagy
államosított tulajdonért. (folyt. köv.)



1990. december 4., kedd 16:46


Vissza »


Az Országgyűlés keddi munkanapja (10. rész) - Antall József beszéde


A délutáni szünet után lépett a mikrofonhoz Antall József
miniszterelnök.

    Elöljáróban részvétét fejezte ki az autóbaleset következtében
elhunyt Deák Sándor képviselő halála miatt.Ezt követően rámutatott:
- Ez a Ház nemcsak egyszerűen törvényhozó hely, nemcsak vitafórum,
ahol jó és rossz döntéseket hozunk. Mi, egy születő magyar
demokrácia harcosaiként, nemcsak megvívtuk - bármelyik oldalon - a
múlt rendszerének lebontását, az újnak a megalapozását, hanem eggyek
kell, hogy legyünk abban, hogy kivezetjük az országot e súlyos
válságból. Megkíséreljük mindazt megtenni, amit lehetővé tesznek
számunkra az eszközeink, és a külvilág.

    - Arra törekszem, hogy politikai, gazdasági kérdésekről őszintén
szólva megnyerjük a nemzet bizalmát. Úgy érzem, hogy hazánk most
válaszút elé érkezik. Recseg, ropog körülöttünk a világ, és az
ébredés napjait, az ébredés óráit nemcsak itt, nemcsak a
szomszédságban, hanem Nyugaton is most élik. Az elmúlt időszakban
sokszor elmondtuk a világnak, a vezető kormányoknak, hogy ha
Kelet-Közép-Európában nem tudjuk megoldani a gazdasági
felemelkedést, ha nem tudjuk megállítani a zuhanást, akkor olyan
szociális feszültségek, összeütközések lesznek, amelyek a sokszor és
sokfelől ünnepelt politikai demokráciát, a megszületett
parlamentarizmust veszélyeztetik.

    A válaszút itt van, s a kérdés az: merre megyünk, merre halad ez
a térség.

    Azok, akik az ellenzék padsoraiban vagy a kormányban ülnek és
nem olyan rég - még ellenzéki vagy amatőr politikusként -
találkoztak vezető államférfiakkal, tudják, hogy mennyire nem
hitték, nem gondolták, hogy ilyen gyorsan fog összeomlani a szovjet
birodalom egész belső rendszere, a világkommunizmus, az a politikai
struktúra, amely hét évtizeddel ezelőtt, illetve a második
világháborút követő esztendőkben kialakult. Mondjuk ki azt, hogy sem
ezeknek az országoknak a népe, sem a nyugati világ, sem a
kormányférfiak nem voltak felkészülve arra, hogy ilyen gyors lesz a
politikai átalakulás, a gazdasági összeomlás, a struktúrák
megszűnése. Egy-másfél esztendővel ezelőtt nem hittek a demokrácia
gyors megszületésében, a parlamentarizmus megteremtésében. Nem
gondolták azonban azt sem, hogy milyen belső nehézségek,
áthatolhatatlan őskorba illő, megmerevedett struktúrák vannak. Nem
számoltak azzal, hogy milyen mélyen gyökeredznek reflexek, milyen
mélyen élnek az emberekben olyan tulajdonságok, amelyek nem
alakulhatnak át egyik napról a másikra. (folyt.köv.)



1990. december 4., kedd 19:26


Vissza »


Az Országgyűlés keddi munkanapja (11. rész) - Antall József beszéde


A továbbiakban az egységessé vált Németország példáját említve
rámutatott: még a jómód és a gazdagság, a hatalmas gazdasági
potenciál mellett is titáni feladatokat jelent a keleti
tartományoknak a talpraállítása, működőképessé tétele, a
tulajdonviszonyok rendezése, a beruházások finanszírozása, a nem
működő intézményrendszereknek, infrastruktúráknak az átalakítása. Ez
a hatalmas gazdasági erő Kelet-Közép-Európa minden más térségében
hiányzik. S abban a Németországban, amelyik azt is megteheti, hogy
gyorssegélyben részesíti az éhező szovjet népet, még ott is nagyok a
megpróbáltatások. Akkor mit mondjunk mi?

    - Én azt hiszem: a válaszúthoz érkezve fel kell tenni azt az
alapkérdést, hogy van-e más, jobb megoldás? A válaszadásnál azonban
figyelembe kell venni: nem a jelszavak idejét éljük. Mindenre lehet
igényeket bejelenteni. Nincs olyan magyar társadalmi réteg, nincs
olyan foglalkozási ág, amelyik ne mondhatná azt, hogy többet kíván;
legyen az kisnyugdíjas, sokgyermekes, tovább lépni kívánó
vállalkozó, bérből és fizetésből élő. De megemlíthetők egyes
ágazatai is az országnak.

    Kínos keservek közepette szülte meg nemcsak a
Pénzügyminisztérium, hanem a kormányzat is azt a költségvetést,
amelyet az Önök asztalára letett, és amelyet bizonyára rossznak
fognak tartani, és kemény szavakkal bírálnak majd. A kormány nevében
szeretnék néhány szót szólni a költségvetésről. Valamilyen
értelemben minden ágazat, minden tárca stratégiai jelentőségű.
Nyugodtan mondhatja például az érintett tárca tulajdonosa, hogy
közbiztonságot kíván az ország. A közbiztonsághoz jól felszerelt,
működőképes rendőrség kell, jó közigazgatás szükséges. Elmondhatja
ugyanezt az igazságszolgáltatás is, ahol ugyancsak csődről lehet már
beszélni, elhúzódó perekről, amelyek már az állam működőképességét
érintik. A honvédelem is jogos igényekkel léphet fel akkor, amikor
teljesen új katonapolitikai helyzet állt elő, amikor kivonulóban a
szovjet hadsereg, amikor a magyar honvédség felszerelése elavult,
vagy elavulóban van. Hasonló igényeket nyújthat be a közoktatásügy,
több egyetem, a Tudományos Akadémia, az ipar, a foglalkoztatás
gazdája, soroljam tovább? Van-e egyetlen olyan ágazat, ahol ne lenne
jogos a többletkívánság? Mindenkinek igaza van, aki többet kíván,
aki újabb és újabb igényekkel áll elő. Legyen az akár sport,
művészet, exporttámogatás vagy bármi. Én mégis úgy gondolom, hogy
néhány dolgot most ezzel kapcsolatban újra el kell mondani.
(folyt.köv.)



1990. december 4., kedd 19:27


Vissza »


Az Országgyűlés keddi munkanapja (12. rész) - Antall József beszéde


Beszélni kell örökségünkről. Nem azért, hogy hivatkozzunk a múlt
bűneire, s nem azért, hogy most bűnbakokat keressünk, vagy a
tisztelt Ház egyes politikai csoportjait vagy pártjait kívánnám
ezzel minősíteni. A tények azonban tények maradnak, és ezt az
örökséget ennek az országnak kell vállalnia, mert nincs más, aki
vállalja helyettünk.

    Hosszú idő szükséges, mire egyensúlyba kerülünk. Hacsak a jövő
esztendőt vizsgálom: a jelenlegi 21 milliárd dolláros adósságunkból
1991-ben 2,4 milliárd dollár törlesztés, illetve 1,7 milliárd dollár
kamatfizetés terhel bennünket. Önmagában ez a tény 1991-ben óriási
tehertétel. A 21 milliárd dollár adósságunkból körülbelül 4
milliárdot valamivel meghaladó az az összeg, amelyet közvetlen
beruházásra használtunk fel; a négyötödét kamatfizetés
finanszírozására fordítottuk, és ezt pörgetjük magunk előtt.

    De szólhatnék közelebbi kérdésekről is - folytatta a
miniszterelnök. - Májusban 700-800 millió dolláros tartaléka volt az
országnak, most ez az összeg 1200-1300 millió dollár közötti. Van,
aki igazolhatja azt, hogy milyen kritikus állapotok voltak április
végén. Most tehát 300-400 millió dollárral állunk jobban e
tartalékok tekintetében. De amikor az adósságról beszélünk, és az
ország gazdasági helyzetéről, akkor szólni kell arról is, hogy a
magyar ipar termelékenysége körülbelül a harmada a fejlett nyugati
országok iparának. Magyarország két-háromszor annyi energiát
használ, mint a fejlett országok. Ebben benne van elmaradt
technológiánk, korszerűtlen gépkocsiparkunk, iparunk. Az illetékes
tárca felmérése szerint az infrastruktúra fejlesztésében 250
milliárd forintos elmaradásunk van. Ennyire lenne szükség a
vasúthálózat, az utak, a hírközlés fejlesztésére, de mivel nincs meg
ez az összeg, évente ez 80-100 milliárd kárt okoz az országnak. Ha
ehhez hozzáveszem természeti környezetünket, nemcsak azt, amit a
kivonuló szovjet csapatok hagynak, akkor is 100 milliárdos tétel az,
amire az országnak szüksége lenne. A súlyos gondokról szólva
beszélnem kell arról is, hogy az összeomlott, illetve összeomlóban
lévő KGST súlyosan deformálta a magyar gazdasági életet, éppúgy,
mint a többi kelet-közép-európai országét, hiszen ez állami
cserekereskedelmet jelentett. (folyt.köv.)



1990. december 4., kedd 19:41


Vissza »


Az Országgyűlés keddi munkanapja - Délutáni összefoglaló (1. rész)

1990. december 4., kedd - Az ország politikai, társadalmi, gazdasági helyzetét elemezte Antall József miniszterelnök a parlamenti pártok és a közvélemény által nagy várakozással fogadott beszédében, az Országgyűlés keddi ülésnapján. A miniszterelnök előrebocsátotta: őszintén kíván szólni az ország belső gondjairól, a külkapcsolatok alakulásáról, hogy a nemzet bizalmát megnyerje, s hogy azt a hitet valódi hitté és bizalommá tegye, amit a külföld hazánk iránt érez.


Antall József kendőzetlennek szánt beszédében kijelentette:
hazánk ezen a télen válaszút elé érkezik. Ha nem tudjuk megoldani a
felemelkedést, megállítani a zuhanást, itt olyan szociális
feszültségek lesznek, amelyek a sokszor és sokfelől ünnepelt
politikai demokrácia létét, a megszületett parlamentarizmust
veszélyeztetik. A miniszterelnök elmondta: az ország adósságállomány
a 21 milliárd dollár, ebből jövőre 2,4 milliárd dollár törlesztés és
1,7 milliárd dollár kamatfizetés terhel bennünket. Figyelmeztetett
arra is, hogy a gazdasági átalakulás súlyos szociális problémákat
vet fel, ezért a szociálpolitikában, a munkaerőgazdálkodás területén
átütő lépéseket kell tenni. Hazánkban a munkanélküliek száma
jelenleg 61 ezer, becslések szerint ez a szám jövőre kétszeresére,
esetleg háromszorosára is növekedhet. Összességében tehát 1991-et
súlyos megpróbáltatások jellemzik majd, ám ez az ára annak, hogy
1992-től megindulhasson a lassú felemelkedés. A stabilitás, a
bizalom s az áldozatvállalás alapkérdés, e három tényező együttes
megléte biztosítja az egyensúlyt - hangoztatta. Beszéde végén
bejelentette: a korábban általa jelzett kormányátalakítás részleges
és fokozatos lesz, a jövő héten kezdődik, s nemcsak minisztereket,
hanem államtitkárokat is érint majd.

    Az Országgyűlés keddi munkanapjának kezdetén a kormány három
újabb törvényjavaslatot nyújtott be - sürgős tárgyalást kérve - a
Parlamentnek. A családi pótlékról szóló törvény módosítását, az
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló
törvényjavaslatot, illetve a megyei ( fővárosi ) földművelésügyi
hivatal létesítésével foglalkozó tervezetet a képviselők is
indokoltnak tartották sürgősséggel tárgyalni.

    Ezután befejezték a Központi Műszaki Fejlesztési Alap
módosítására vonatkozó törvényjavaslat általános vitáját, majd
együttesen tárgyaltak a három adótörvény módosításáról.(folyt. köv.)



1990. december 4., kedd 19:47


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés keddi munkanapja - Délutáni összefoglaló (2. rész)


Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője arra kérte a képviselőket,
hogy csak megvalósítható javaslatokkal pontosítsák a beterjesztett
törvényjavaslatokat, hogy azokról minél hamarabb, még az év vége
előtt dönthessen a plénum. Soós Károly Attila az SZDSZ gazdasági
szakértője a törvényjavaslatokat rendkívül rossznak minősítette,
hozzátéve, hogy azok semmi lényeges változást nem tartalmaznak. Az
SZDSZ-es képviselő szerint a gazdasági növekedés feltételei
egyszerűen nem adottak a következő két-három évben. A kisgazdapárt
vezérszónokaként Torgyán József olyan javaslatok megtételére kérte a
képviselőket, amelyek valóban kivezetik az országot a jelenlegi
helyzetből. Szerinte az ország úgy lábalhatna ki a bajokból, ha a
gazdasági erőket a mezőgazdasági és az élelmiszeripari exportra
összpontosítaná. Békesi László az MSZP frakció álláspontját
ismertetve veszélyesnek nevezte, hogy a képviselők nem ismerik a
kormány gazdaságpolitikai programját, enélkül viszont csak
feltételezésekre épülhet minden javaslat. Varga Mihály a Fidesz
frakció nevében a személyi jövedelemadó rendszer öt adósávjának
négyre csökkentését javasolta. Csépe Béla (KDNP) szerint a nemzet
érdeke, hogy a költségvetés még az idén megszülessen, s az idő
szorításában, ha másképp nem megy, az Országgyűlés hosszabbítsa mneg
a plenáris ülések időtartamát, vagy a hét végén is ülésezzenek a
képviselők. A független képviselők csoportjának véleményét
tolmácsolva Kállay Kristóf leszögezte: a kormány által benyújtott
tervezet alkalmatlan arra, hogy részleteiben javítgassák.
Indokoltnak tartotta, hogy az Országgyűlés nyilvánítsa hibásnak az
előterjesztést, állapítsa meg a kormány felelősségét, és kötelezze:
márciusig készítsen el egy adatokkal alátámasztott
adótörvény-javaslatot, amit 1992-re be lehet vezetni. A
vezérszónokok után képviselők sokasága jelentkezett hozzászólásra az
általános vitában.

    A hétfői ülésnapon mentelmi ügyekben is határozott a Ház. Három
képviselő - Torgyán József (FKGP), Mádai péter (SZDSZ), Kávássy
Sándor (FKGP) - ellen ekezdeményeztek magánvádas eljárást, mindhárom
esetben rágalmazás címén. A honatyák azonban - megismerve a
részleteket - úgy döntöttek, hogy egyik képviselőtársuk mentelmi
jogát sem függesztik fel, jóllehet két esetben is, Kávássy és Mádai
ügyében ezt javasolta az illetékes parlamenti bizottság (MTI)



1990. december 4., kedd 19:50


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés keddi munkanapja (14. rész) - Antall József beszéde


Arra kell törekedni, hogy az ország gazdasági életének
fellendítése érdekében megtörténjék az ár-, bér-, külkereskedelmi és
devizaliberalizálás. Csak ezzel érhetünk el eredményt, és ezzel
tudunk bizalmat ébreszteni. Akkor is, ha ennek természetesen
megvannak a veszélyei, és ezért a biztosítékokat kell beiktatni.

    Természetesen mindezek kulcskérdések, hiszen a vállalkozás a
gazdaság élénkítését, új munkahelyek teremtését is jelenti,
impulzusokat ad elavult iparunknak, gazdasági rendszerünknek is.
Ezért a vállalkozások folyó műveleteinek a konvertibilitását is
biztosítani kell.

    A költségvetési deficit a másik alapvető kérdés. Köztudott, hogy
ez a jelenlegi költségvetési előterjesztésben 78 milliárd forint. Jó
lenne, ha mindenki tiszában lenne azzal, hogy nemcsak a Nemzetközi
Valutaalap ,,kegyetlen,, követelése miatt nem léphetjük túl a 78
milliárdos deficitet. Ha ugyanis ezt túllépjük, akkor elszabadul az
infláció és a magyar gazdasági élet tönkremegy. Ugyanoda jutnánk,
ahová számos más környező ország jutott vagy amerre elindult. Éppen
ezért a költségvetési deficitet a fedezet nélküli pénzkibocsátás
elkerülhetetlensége érdekében korlátozzuk.

    A gazdasági élet fejlesztése elképzelhetetlen az infrastruktúra
fejlesztése nélkül. Erre a közlekedéstől kezdve sorolhatnánk a
példákat. Ezt nem most találták ki, hiszen Széchenyi István és a
reformkor nagy nemzedéke éppen úgy tudta, hogy a közlekedés, a
vízszabályozás előfeltétele a magyar gazdasági élet fellendítésének.
Éppen ezért ezek a beruházások a gazdaság alapkérdését jelentik.
Mivel nincs rá kellő mértékben költségvetési fedezet, nem tudunk
mást tenni, mint a külföldi tőkével hozzálátni az infrastruktúra
fejlesztéséhez, s segíteni ezt a koncessziós jogszabályi
rendelkezésekkel és megállapodásokkal is.

    Amikor a magyar gazdasági élet fejlesztéséről beszélünk, akkor
méltányolnunk kell az előző kormányzat idején már elkezdett és
elindított tárgyalásokat és eredményeket a Közös Piaccal, az európai
integráció más szervezeteivel. Az együttműködést továbbfejlesztettük
és a jövőre is minden ígérettel rendelkezünk, ahhoz, hogy a
nyugat-európai és más külföldi piacok megnyílnak áruink előtt.
(folyt.köv.)



1990. december 4., kedd 20:18


Vissza »


Az Országgyűlés keddi munkanapja (13. rész) - Antall József beszéde


A költségvetés túlzott tehervállalása mind-mind ebből a
struktúrából következik. Szólni kell azokról a csapásokról és
kihívásokról, amelyek most és a következő évben sújtanak bennünket.
Mindenki tudja, hogy mit jelentett az aszály, mit jelent a
kuvaiti-iraki krízis, az esetleges öböl-háború veszélye, a KGST-piac
összeszűkülése. 1991-ben tehát súlyos kihívások, súlyos csapások
várnak ránk. Hosszú távon a magyar gazdasági életre jótékonyan hat a
konvertibilis elszámolás a Szovjetunióval és más kelet-közép-európai
országokkal. De jelenleg a konvertibilis elszámolásra való átállás,
az olajár-emelkedés, az aszálykár következményei 1991-ben újabb két
milliárd dolláros veszteséget jelenthetnek a magyar gazdaságnak. Ez
- a közgazdászok számítása szerint - a lakossági fogyasztás 10
százalékával egyenlő. Ha mindezeket a számokat valaki figyelemmel
kíséri, 1991 a súlyos megpróbáltatások esztendeje lesz. A tisztelt
Háznak, a kormánypártnak, az ellenzéknek, a függetleneknek össze
kell fogniuk a gondok orvoslására, mert itt többről van szó.
Megismétlem: a parlamentarizmusról és a parlamenti kormányzásról,
amit célul tűztünk magunk elé. Ha a célkitűzésekről beszélünk, akkor
természetesen arról is szólni kell, amiben egyetértés van.
Egyetértünk abban, hogy szükséges a vállalkozásélénkítés, mert
enélkül nem jutunk előre. S rendkívül fontos cél a pénzügyi fegyelem
megtartása, a takarékossági intézkedések megtétele is, kinek-kinek a
saját területén. Mi valamennyien a piacgazdaság mellett köteleztük
el magunkat, ezt tartottuk egyetlen járható útnak, egyetértettünk
ennek társadalmi, össztársadalmi érdekrendszerbe való illesztésével.
Nincs vita abban sem, hogy a magántulajdonnak kell dominálnia a
magyar gazdasági életben. Ehhez privatizáció szükséges, a
befektetések segítése, a külföldi tőke, a működőtőke, az itthon
felhalmozott, az egyes polgároknál lévő pénzösszegek aktivizálása.
Rendezni szükséges a tulajdonviszonyokat is, mert senki nem fektet
be bizonytalanba. Nekünk garanciát kell nyújtanunk arra, hogy aki
itt befektet, az hosszú vagy rövidebb távon ezt nyereség reményében
teheti. Rendezetlen tulajdonviszonyok mellett mindez lehetetlen. A
kormányzat a privatizáció érdekében a tulajdoni kárpótlás elvét
vallja. Mindezt a kistulajdonos javára, degresszív jelleggel és úgy,
hogy ne legyen inflációgerjesztő. Erre vonatkozó javaslatunkat is az
Országgyűlés elé terjesztettük. (folyt.köv.)



1990. december 4., kedd 20:22


Vissza »


Az Országgyűlés keddi munkanapja (15. rész) - Antall József beszéde


Antall József leszögezte, hogy a gazdasági növekedés forrása
nyilvánvalóan csak a liberalizált magángazdaság rohamos fejlődése
lehet. A továbbiakban arról beszélt, hogy 20-25 százalékkal csökkent
kivitelünk a Szovjetunióba és a KGST-országokba. Egyes becslések
szerint jövőre további, ugyanilyen mértékű csökkenéssel
számolhatunk. - Mi mindent elkövetünk annak érdekében, hogy ezt
folyamatosan mérsékeljük és megkíséreljük új utak keresését. Amikor
erről beszélünk, akkor azt is ki kell mondanunk; a magyar nép, a
magyar gazdaság élni akarását jelenti és biztató jel az, hogy
ugyanakkor a külkereskedelmi mérlegünk eredményes volt. Ilyen
gazdasági csőd és a szomszéd országoknak, a Szovjetunió gazdaságának
ilyen összeomlása és a felvevő piac összeszűkülése mellett a magyar
gazdaság képes volt nyugati exporttal - a kapott kedvezményekkel
élve - a kiesett kivitelt részben kiegyenlíteni és ily módon
pozicióját javítani. Ez természetesen nem állíthatta meg az ország
lakossága egészének életszínvonal-csökkenését, de megállította a
magyar gazdaság összeomlását és megállított olyan kedvezőtlen
folyamatokat, amelyek a szomszéd országokban bekövetkeztek és
jellemzővé váltak. Természetesen ez az átalakulás, a gazdasági
helyzet súlyos szociális problémákat vet fel. Emiatt - és erről majd
a költségvetésben is szó lesz - s szociálpolitikai, a szociális
védőhálóra vonatkozó intézkedéseket kell hozni, s ugyancsak lépni
szükséges a munkaerőgazdálkodás, átképzés kérdéseiben is. Még így is
komoly megpróbáltatások elé kerülünk.

    Októberben a munkanélküliek száma Magyarországon 61 ezerre nőtt.
A jelenlegi munkanélküliség - bár nagyon nehéz jósolni -, de az
előzetes számítások szerint akár a kétszeresére, pesszimistábbak
szerint háromszorosára is növekedhet 1991-ben. Ennek elkerülése
érdekében is mindent meg kell tenni. A legjobb szociálpolitika
mindig a gazdaságpolitika, de amikor a gazdaságpolitika nem képes
valamit kezelni, akkor elkerülhetetlenek a szociálpolitikai
intézkedések.

    Ha arról beszélünk, hogy a súlyos válság közepette van remény,
akkor a remények közé feltételenül oda kell sorolnunk azt a bizonyos
egymilliárd dolláros aktívumot a külkereskedelmünkben és
külkereskedelmi alkalmazkodó képességünket. Oda kell sorolni a
magánszektor dinamikus növekedését és a vállalkozói jövedelmek,
valamint befektetések növekedési lehetőségét. (folyt.köv.)



1990. december 4., kedd 20:54


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés keddi munkanapja (16. rész) - Antall József beszéde


Ode kell sorolni azt is, hogy a volt szocialista táborba, tehát ebbe
a kelet-közép-európai térségbe eddig beáramló - egymilliárd dollár
körüli - nyugati tőke kétharmada Magyarországra érkezett az idén.

    Csak az lehet a célunk, hogy a privatizációt minél gyorsabb
ütemben folytassuk. Eddig 23 milliárd forint értékű privatizációt
hagytak jóvá. Ebből már 11 milliárd forintnyi érték gazdára talált.
Az aktív privatizációs programban meghírdetett 110 milliárd forintra
800 jelentkező van már. Pozitívum az is, hogy a piacgazdaság
intézményei kialakultak és kialakulóban vannak. Még nem elég
alkalmazkodó ehhez bankrendszerünk és nem elég alkalmazkodó
gazdasági életünk egésze, de az alapok megvannak. Mindehhez
hozzáteszem azt, hogy minden belső válság, minden belső vita
ellenére a demokrácia intézményrendszere - összehasonlítva bármely
kelet-európai országgal - Magyarországon a legszilárdabb.

    A jogállamiság, a többpárti Parlament kiépítésében - nem kell
ehhez dicsérni magunkat, talán nincs is okunk rá - az
összehasonlítást vállalhatjuk bármely újonnan megválasztott
Parlamenttel. Beszélhetünk arról is, hogy felálltak az
önkormányzatok.

    Ha politikai kérdésekről szólunk, beszélni kell arról, hogy a
politikai nézetkülönbségek mellett szociális feszültségek
jelentkeznek, munkaadók és munkavállalók között. Ez részben az
állami struktúrából, annak örökségéből következik. Ha viszont ezt
összehasonlítjuk azokkal a feszültségekkel, amelyek más országokban
vannak, például nemzetiségi, etnikai, kisebbségi, vagy egyéb
kérdésekben, akkor hazánk még mindig a nyugodt országok közé
tartozik.

    Ha arról szólunk, hogy milyen esélyünk van, akkor érdemes
megemlíteni azt is: bármelyik nyugati megfigyelő még mindig
Magyarországot tartja a legesélyesebbnek arra - nem számítva
természetesen az egyesített Németországot -, hogy sikerüljön az
átalakulás. Ez egy olyan úttörő szerep, amire történelmi példa, ,
előkép nincs, hozzánk hasonló utat még senki nem járt meg. A nyugati
támogatásokkal kapcsolatban természetesen helyes, ha nem légvárakra
építünk. Tisztában vagyunk azzal; nagyon sok nyugati politikus és
gazdasági szakember inkább azt mondja, hogy ,,ikább szeretnének
megtanítani bennünket halat fogni, nem pedig halat akarnak adni
nekünk,,.(folyt.köv.)



1990. december 4., kedd 21:05


Vissza »


Az Országgyűlés keddi munkanapja (17. rész) - Antall József beszéde


A vissza nem térítendő támogatások összege elsősorban különböző
tervekre, segélyekre, programokra épül. S biztosítani kell áruink
részére - amelyek, tudjuk, nem a legjobb minőségűek - a piacokat; de
a nyugati piac kemény piac, ahová megfelelő hitelfeltételeket kell
teremteni, és ennek érdekében meg kell állapodnunk abban, hogy
elfogadható költségvetésünk is legyen és a fizetőképességünket is
fenntarthassuk.

    Reális esélyünk van 1991-ben másfél milliárd dollár hitelre a
nemzetközi pénzügyi intézményektől; ezzel megőrizhetejük az ország
hitelképességét. A legfejlettebb 24 országtól további hitelt kértünk
a jövő év biztonságos finanszírozásához, és arra az esetre, ha
váratlan események mély válságot teremtenek ebben a térségben vagy a
világgazdaságban.

    Nem mondhatok mást, mint azt, hogy az ország gazdasági állapota
rendkívül súlyos, az emberek elégedetlensége, felfokozott és jogos.
De tudunk-e alternatívát biztosítani? Lehet, hogy van, aki azt
mondja, hogy tud, de nem hiszem, hogy a fő kérdésekben képes lenne
erre bármely politikai csoport, bármely politikai párt
Magyarországon. Ezért csak üdvözölni tudom mindazokat - akár bármely
kormánypártban, akár az ellenzék bármely pártjában -, akik annak
adnak, adtak hangot, hogy egészében nem rendelkeznek alternatív
programmal, és hogy a fő kérdésekben nem tudnak jobb megoldást, mint
ez a sokat szidalmazott kormány, amely a bírálatokból bizonyára
sokat meg is érdemel. De tény, hogy az elmúlt hat hónapban
körülbelül nyolcvan törvényjavaslatot terjesztettünk be, 40-nél
többet fogadott el az Országgyűlés, s ez önmagában véve jogalkotói
bravúr, hiszen még válságos időkben, újrakezdéseknél - a kiegyezés
után, 1919 után, vagy 1945 után - s nem alkotott hasonló mennyiségű
törvényt a Parlament. S a kormány, ha hibás, ha javítandó
javaslatokkal is, de ezeket előkészítette. (folyt.köv.)



1990. december 4., kedd 21:43


Vissza »


Az Országgyűlés keddi munkanapja (18. rész) - Antall József beszéde


Antall József a továbbiakban kijelentette: - Úgy gondolom, hogy
a súlyos megpróbáltatások, amelyek a 91-es esztendőt fogják
jellemezni, s amelyeket nyíltan meg kell mondanunk, 1992 folyamán
reményt nyújtanak majd arra, hogy megállítsuk ezt a folyamatot és
elinduljunk a lassú emelkedés útján. Az átállás nehézségei nem
kerülhetők ki. Ezt a legjobban az jelzi, hogy a fő kérdésekben
egyetértünk. Mi lehetne az alternatíva, ha nem azzal a felelősséggel
végeznénk a munkánkat, mint amit a kormány megalakulásakor ígértem?
Anarchia, szélsőséges ideológiák, demagóg személyiségek előtérbe
kerülése, vagy, ha úgy tetszik, a csodavárás
Nem kívánok megnevezni
sem térségeket, sem országokat, sem személyeket, de tudjuk azt, hogy
amikor a szegénység eluralkodik, amikor a válság megjelenik, akkor
feltűnnek a sarlatánok, a mindentudók és feltűnnek a csodavárók
vámszedői. Óvakodjunk a hamis prófétáktól
És hiszem, hogy bár ebben
a házban politikai ellenfelek ülnek, de egyek abban, hogy jót
akarnak ennek az országnak.

    Azt kérem: a tisztelt Ház és az ország minden lakosa gondoljon
arra, hogy a stabilitás az egyik, a bizalom a másik és az
áldozatvállalás a harmadik alapkérdés. Stabilitás, bizalom és
áldozatvállalás az, ami biztosítja a hazai és a külföldi
beruházásokat és az egyensúlyt. És kérem mindazokat, akik nagy
vagyonnal rendelkeznek, s vállalkozásra bíztatjuk őket a terheket
érzékelve, próbáljanak arra is gondolni, hogy 1848-ban az akkori
magyar nemesség képes volt lemondani előjogairól, vagyoni
előnyeiről, mert megértette az idők és kor szavát. Ezt a példát
szeretném figyelmükbe ajánlani.

    Politikai megegyezésre van szükség és hatékony együttműködésre,
érdekegyeztetésre. Ha volt a taxis blokádnak nevezett eseménysornak
valami eredménye, akkor az, hogy munkaadók, munkavállalók, akik
korábban egymás legitimátását is kétségbe vonták, egymás mellett
ültek, közös platformot formáltak, akkor is, ha bizonyos kérdésekben
nem értettek egyet. (folyt.köv.)



1990. december 4., kedd 21:45


Vissza »


Az Országgyűlés keddi munkanapja (19. rész) - Antall József beszéde


Azt hiszem el kell jutnunk addig, hogy mind a munkaadói, mind a
munkavállalói érdekvédelmi szervezetek, természetes módon
szerveződjenek, fejtsék ki álláspontjukat. Mindig pozitív irányú
lesz a működésük akkor, ha az összhangban áll az alkotmánnyal és ha
a részérdekeket az érdekegyeztetés szolgálatában, valamilyen
kompromisszum eléréséért képviselik. Ezért bármelyik oldalon ülnek
azok, akik ennek érdekében munkálkodnak, köszönetet érdemelnek.
Szereptévesztés lenne viszont az, ha arra gondolnának, hogy azért,
mert Magyarországon állami és köztulajdonban van a termelőeszközök
egy jelentékeny része, emiatt állam és kormány azonosak egymással.
Vannak állami tulajdonban lévő gyárak, vállalatok és bankok nyugati
országokban is, de attól még az érdekegyeztetésnél az állami
vállalatok, a munkaadók körébe tartoznak, a dolgozók szervezetei a
munkavállalók, a kormány pedig a harmadik fél. Azt hiszem, hogy
nincs más választásunk, mint az együttműködés, és mi együttműködést
ajánlunk az érdekegyeztetés keretében a munkaadóknak és
munkavállalóknak egyaránt. Azzal a kéréssel fordultam írásban az
Országgyűlés elnökéhez, hogy a törvényjavaslatok előterjesztése
előtt legyenek a függetlenek képviselőinek bevonásával hatpárti
egyeztetések. Bízom benne, hogy erre pozitív választ kap a kormány,
s így meg tudjuk gyorsítani a törvényhozás munkáját. Ugyanígy
javaslatot tettem a parlamenti pártok vezetőinek arra is, hogy
együttesen vizsgáljuk meg a gazdasági teendőket, gazdaságpolitikai
lépéseinket nemcsak a parlamenti képviselőkkel, hanem gazdasági
szakértőkkel is. Nem azért, hogy a felelősséget a kormány áthárítsa,
hanem azért, hogy módjukban legyen gazdasági szemléletüket,
tényleges gazdasági szaktudásukat érvényesíteni, és hogy előzetesen
tudjuk mindezeket a kérdéseket megvitatni. Remélem, hogy erre is
igenlő választ fogok kapni valamennyi parlamenti párt frakciójától.
(folyt.köv.)



1990. december 4., kedd 21:45


Vissza »


Az Országgyűlés keddi munkanapja (20. rész) - Antall József beszéde


Készek vagyunk arra, hogy amikor az ország válaszút és súlyos
megpróbáltatások előtt áll, akkor a megválasztott Országgyűléssel,
az érdekegyeztetésben részt vevő szervezetekkel, az ország népe
érdekében együttesen munkálkodjunk. Semmit nem érhetünk el, semmit
nem tehetünk akkor, ha nem tudjuk majd összeegyeztetni a
részérdekeket. Soha nem volt a kormányzás, a politika más, mint az
érdekegyeztetés művészete. Nekünk az érdekeket össze kell egyeztetni
a kormányon belül is, mert minden tárca tulajdonosa a saját tárcája
ágazata érdekeiért küzd. Ugyanígy vannak ezzel az egyes politikai
pártok és a demokrácia működőképességének éppen ez az egyik
feltétele.

    Szeretnék arra is kitérni, hogy a magyar külpolitika a többi
ágazathoz viszonyítva eredményesen működött már korábban is. Ha
összegezi valaki ennek a fél esztendőnek a külpolitikai eredményeit,
akkor minden elhangzott vádaskodással, jogos vagy jogtalan
kritikával szemben megállapíthatja, hogy ma Magyarország
külpolitikai kapcsolatrendszere, hazánk külpolitikai elfogadottsága,
- Észak-Amerikától Nyugat-Európáig - nemcsak az elmúlt négy évtizedben
nem volt a mostanihoz hasonló, de nyugodtan mondhatom, évszázadok
óta nem volt ilyen kiegyensúlyozott, elismert. A külpolitika sem
öncél. A külpolitika egyben bizalomébresztő, egy ország külpolitikai
elismertsége, külpolitikai kapcsolatrendszere része annak a
bizalomrendszernek, amelyre egész gazdaságpolitikánkat is
ráépíthetjük és amelyik egyben presztizsünket jelenti a világban.

    Azt szerettem volna, hogy ebből a felszólalásból is érezze a
tisztelt Ház és az ország népe: a megpróbáltatások éve lesz az
1991-es esztendő. (folyt.köv.)



1990. december 4., kedd 21:46


Vissza »


Az Országgyűlés keddi munkanapja (21. rész) - Antall József beszéde


De igenis van kivezető út
Ehhez azonban nem áshatjuk alá saját
hitünket, akaratunkat, hanem csak szolidaritással és
együttműködéssel, az egész ország együttes akaratából
cselekedhetünk. Ameddig a kapott bizalom tart , addig kérjük ehhez a
támogatást.

    Azt is szeretném bejelenteni - miután sokféle várakozás, sokféle
hír elhangzott -, hogy a kormány részleges átalakítására a megadott
időn belül igenis sor kerül. De nem valamiféle második kormány
alakul, hanem cserékre, leváltásokra, kerül sor az elkövetkezendő
időszakban. Figyelembe kell vennünk több szempontot is; az
átalakítás nemcsak minisztereket érinthet, hanem érinthet
államtitkárokat - vannak üres helyek is - és érint politikai
eseményeket is az elkövetkezendő időben. Úgy gondolom, hogy az első
ilyen átalakítási intézkedésekre a jövő héttől folyamatosan sor
kerülhet. Mindez annak érdekében, hogy sikeres programot
hajthassunk végre. Itt és most - a kormánykoalíció
megszilárdításának szükségessége mellett - felajánlom a korrekt,
becsületes együttműködést a politikai ellenzékkel a különböző
szinteken, az ország rendbetétele érdekében. Bízom abban, hogy ebben
elnyerjük annyi megpróbáltatás után annak a magyar népnek a
bizalmát, amelyik már oly sokat szenvedett és amelyik képes volt
mindíg újra és újra kezdeni és feltámadni a romokból, mindabból, ami
eddig benünket sújtott - mondotta végezetül a miniszterelnök.
(folyt.köv.)



1990. december 4., kedd 21:48


Vissza »


Az Országgyűlés keddi munkanapja (22. rész)


A kormányfő beszédét köveően a képviselők folytatták az
adótörvények felett délelőtt megkezdett általános vitát. A
hozzászólások - az ellenzék köréből elhangzottak éppúgy, mint a
kormánypárti frakciók tagjai által elmondottak - elsősorban a
beterjesztett tervezetek visszásságaira, hibáira hívták fel a
figyelmet. Volt aki úgy ítélte: az ország tényleges gazdasági
helyzete továbbra sem ismert a nyilvánosság előtt, így érdemben nem
lehet tárgyalni az adózás mikéntjét sem. Kifejezetten a nyereséget,
a többletjövedelmet kell megadóztatni, hiszen a jelenlegi adófizetők
- bérből, fizetésből, szociális juttatásokból élők - valójában nem
is lehetnének adóalanyok - hangzott egy másik érvelés.

    Fekete Gyula (MDF) ugyanakkor azt tette szóvá: jelenleg még az
államé a legnagyobb tulajdonhányad az országban. Nem lehet ennek az
állami tulajdonnak a hanyag kezeléséből származó károkat és
veszteségeket az állampolgárokra hárítani adók formájában. Ugyancsak
az MDF-es képviselő érvelt a gyermekes családok adóterheinek
csökkentése mellett, hangsúlyozva: világszerte példátlan az a mód,
hogy az eltartottak számát nem veszik figyelembe a személyi
jövedelemadó fizetésénél.

    Az adótörvények általános vitáját félbeszakítva mentelmi
ügyekben hozott határozatokat a Ház. Három képviselő - Torgyán
József (FKGP), Mádai Péter (SZDSZ), Kávássy Sándor (FKgP) - ellen
kezdeményeztek magánvádas peres eljárást, mindegyikük esetében
rágalmazás címén. A honatyák azonban - megismerve a részleteket -
úgy döntöttek, hogy egyik képviselőtársuk mentelmi jogát sem
függesztik fel, jóllehet Mádai és Kávássy esetében a mentelmi jog
megvonását javasolta az illetékes bizottság.

    Személyi ügyekben is döntöttek a képviselők: a nemzetbiztonsági
bizottság Demszky Gábor távozásával megüresedett elnöki posztjára
Kövér Lászlót (Fidesz), míg a költségvetési bizottságba - Palotás
János (MDF) helyére - Sápi Józsefet (MDF) választották meg. (folyt.
köv.)



1990. december 4., kedd 21:49


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés keddi munkanapja (23. rész)


A mentelmi ügyek és a személyi kérdések eldöntése után a plénum
folytatta az adótörvények általános vitáját. A hozzászólók jobbára
Palotás János elgondolásait vitatták, mondván: nem lenne szerencsés
egymással szembefordítani a két legnagyobb társadalmi réteget, a
bérből és fizetésből élőket, illetve a vállalkozókat. Mások annak a
véleményüknek adtak hangot, hogy a kormánytól az eddigi - és a
benyújtott törvényjavaslatokban is tükröződő - adófilozófia helyett
másfaja koncepció megvalósítását várják. Magyarán: szemléletváltást
sürgettek. Több képviselő politikai vitába bocsátkozott, a
kormánypártok szándékait és az ellenzék szerepét minősítve. Néhány
vállalkozó - a szabaddemokraták elképzelését támogatva - az
átalányadó bevezetését tartotta jó megoldásnak.

    Az általános vitát - több felszólaló nem lévén - este nyolc óra
előtt néhány perccel sikerült lezárni. Ezután a törvényhozók
egyetértettek azzal, hogy a három adótörvény módosítást külön-külön
részletes vitára bocsássák, erre várhatóan a jövő héten kerül sor.

    Az elnöklő Dornbach Alajos bejelentette, hogy a kormány a
társadalombiztosításról szóló, valamint a társadalombiztosítással
kapcsolatos törvények módosításának sürgős tárgyalását kérte a
plénumtól. A képviselőház ezeket az előterjesztéseket is
napirendjére tűzte. E döntések után este 8 órakor a keddi plenáris
ülés véget ért. (MTI)



1990. december 4., kedd 21:50


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD