 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kárpótlási Hivatal közleménye
"Felmérés céljából adatlapok készültek
azok részére, akik - a 34/1990 (III. 28.) sz. Országgyűlési
Határozatban foglaltak szerint - az 1938 és 1945 közötti időszakban
faji, vagy nemzetiségi hovatartozásuk, nácizmus elleni magatartásuk
miatt szenvedtek sérelmet. Az érdekeltek az adatlapot a Kárpótlási
Hivatal ügyfélszolgálatánál (Budapest, VII. Kürt u. 6.), a Magyar
Izraeliták Országos Képviselete (Budapest, VII. Síp u. 12. sz.
alatti) székházának portáján, a Nácizmus Üldözöttei Bizottságánál
(Budapest, V. Szabadság tér 16.), továbbá a Munkaszolgálatosok
Országos Egyesületének Szombathelyen, Kaposváron, Szegeden,
Debrecenben, Miskolcon, Salgótarjánban, Pécsen és Nyíregyházán
működő tagozatainál vehetik át.
"
Amerika Hangja, Esti Világhíradó:
Interjú Teller Edével
"1990 egy
egészen különös év volt sok meglepetéssel, sok kihívással, sok
nehézséggel és lehetőséggel. Ami talán a figyelmet most eltereli
Magyarországról, vagy Kelet-Európáról Amerikában az legalább annyira
az orosz helyzet, mint a helyzet Irakban.
Ami Oroszországban történik, az egy nagy változás, ami a lehető
legközvetlenebb formában befolyásolja Amerika jövőjét és a világ
jövőjét. Egy óriási birodalom feloszlásban van. Talán egy teljesen
mélyreható változásban van, talán visszaesik valamilyen formájú
diktatúrába. Hogy az emberek zömének - például Amerikában - ez jár
az eszében, az egész világos.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Román menekültek drámája Ausztriában
|
------------------------------------
München, 1990. december 4. (Román nyelvű SZER) - A
magyar-osztrák határon mindennaposak a menekülő románok drámái,
mivel Ausztria lett egyik célja sokezer románnak, akik nekivágnak a
világnak egy jobb élet reményében. Ami ebben sajnálatos az az, hogy
ezek a románok fiatal munkások, akik meggyőződtek arról, hogy
hazájuk nem tud biztos jövőt garantálni nekik. Így legtöbben közülük
reményeiket az Egyesült Államokban, Németországban látják
teljesíthetőknek. Sajnos nagyon kevesen közülük felelnek meg az
immigrációs követelményeknek: sokan egyszerű gyári munkások,
szakképzettség nélkül, és nem beszélnek idegen nyelveket sem, ami
komoly hátrányt jelent.
Tehát igen kevesen vannak azok, akik meg tudják győzni a
bukaresti osztrák vagy magyar konzulátust, hogy belépővízumot adjon
nekik, így illegálisan próbálnak bejutni e két országba. Igaz, mások
is a zold határt vólasztják, mint például a törökök, a bolgárok, az
afrikaiak vagy a Srí Lanka-iak. De a románok messze vezetnek az
illegális belépések listáján Ausztriában: 60 százaléka az összes
határon elfogott menekülteknek Romániából érkezett. Jelentős
"segítséget" kap az osztrák rendőrség és határőrség a lakosság
részéről, akik kevés szimpátiát mutatnak a határsértők iránt, s
mindjárt jelentik a hatóságoknak, ha észlelnek ilyeneket.
Ausztriában hosszú ideje heves vita zajlik egyes román
menekültek státusáról. A mostan kibontakozó leghevesebbnek igérkező
vita, mely a kormányon belül is két táborra osztotta a pro és kontra
érvelőket, viharos disputákat eredményezett a pártokban, a
szakszervezetekben, az emberi jogi szervezetekben, az egyházban és
az üzletemeberek között, 7500 román menekült sorsát érinti. Ezeket
az osztrák kormány ki akarja utasítani Romániába.
Ezek a román menekültek vagy illegálisan tartózkodtak
Ausztriában, vagy elutasították menekült státus iránti kérelmüket,
mivel nem tudták bizonyítani, hogy Romániában üldöztetésnek voltak
kitéve politikai vagy vallási meggyőződésük miatt. (folyt.)
1990. december 4., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|