|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kárpótlási Hivatal közleménye
"Felmérés céljából adatlapok készültek
azok részére, akik - a 34/1990 (III. 28.) sz. Országgyűlési
Határozatban foglaltak szerint - az 1938 és 1945 közötti időszakban
faji, vagy nemzetiségi hovatartozásuk, nácizmus elleni magatartásuk
miatt szenvedtek sérelmet. Az érdekeltek az adatlapot a Kárpótlási
Hivatal ügyfélszolgálatánál (Budapest, VII. Kürt u. 6.), a Magyar
Izraeliták Országos Képviselete (Budapest, VII. Síp u. 12. sz.
alatti) székházának portáján, a Nácizmus Üldözöttei Bizottságánál
(Budapest, V. Szabadság tér 16.), továbbá a Munkaszolgálatosok
Országos Egyesületének Szombathelyen, Kaposváron, Szegeden,
Debrecenben, Miskolcon, Salgótarjánban, Pécsen és Nyíregyházán
működő tagozatainál vehetik át.
"
Amerika Hangja, Esti Világhíradó:
Interjú Teller Edével
"1990 egy
egészen különös év volt sok meglepetéssel, sok kihívással, sok
nehézséggel és lehetőséggel. Ami talán a figyelmet most eltereli
Magyarországról, vagy Kelet-Európáról Amerikában az legalább annyira
az orosz helyzet, mint a helyzet Irakban.
Ami Oroszországban történik, az egy nagy változás, ami a lehető
legközvetlenebb formában befolyásolja Amerika jövőjét és a világ
jövőjét. Egy óriási birodalom feloszlásban van. Talán egy teljesen
mélyreható változásban van, talán visszaesik valamilyen formájú
diktatúrába. Hogy az emberek zömének - például Amerikában - ez jár
az eszében, az egész világos.
"
|
|
|
|
|
|
|
Megszületett a kárpótlási törvényjavaslat (1. rész)
|
1990. december 4., kedd - Előreláthatólag hosszas politikai,
gazdaságpolitikai csatározások végére tesz pontot az a hétfőn
parlament elé terjesztett törvényjavaslat, amely az állampolgárok
tulajdonában igazságtalanul okozott károk orvoslásáról intézkedik. A
nagy érdeklődéssel várt jogszabály-javaslatot kedden, a kormány
hétfői rendkívüli ülését követő szóvivői sajtóértekezleten
ismertette Balsai István igazságügyminiszter.
Az igazságügyi tárca vezetője kiemelte, hogy a koalíciós kormány törvényjavaslata - az Alkotmánybíróság egy korábbi állásfoglalása nyomán - egységes kárpótlási rendszert fogalmaz meg a földtulajdont és a magántulajdon egyéb formáit ért sérelmek eseteire. Ezzel gyakorlatilag lezárul Magyarországon az a vita amelyben az állami tulajdon reprivatizálásának, illetve ,,egyszerű,, privatizációjának hívei csaptak össze.
A most beterjesztett törvényjavaslat - amelyet az igazságügyminiszter reményei szerint még az idén elfogad az Országgyűlés - mindazokra a természetes személyekre kiterjed, akinek tulajdonát 1949 június 8-a, a diktatórikus alapokon szerveződött Parlament összeülése után érte sérelem. A törvényjavaslat melléklete tételesen felsorolja azt a - 1949-től 1971-ig bezárólag megalkotott - 16 jogszabályt, amelynek alkalmazása a tulajdoni sérelmek forrása lett. A sérelmek orvoslásának módja az állami tulajdon privatizációját ösztönző kárpótlás.
Ennek lényege, hogy a sérelmet szenvedett tulajdonosoknak - akik kárukról megfelelő dokumentumokat, bizonyítékokat kötelesek szolgáltatni - úgynevezett kárpótlási jegyet állítanak ki egy meglehetősen bonyolult, a sávos degresszivitás elvére épülő számítási rend alapján. (A kárpótlás mértékének felső határa tulajdoni tárgyanként és személyenként 5 millió forint.) A kárpótlási jegy valójában egy bemutatóra szóló, átruházható, a kárpótlás összegének megfelelő, az állammal szemben fennálló követelést névértéken megtestesítő értékpapír. Ezt a speciális értékpapírt a tulajdonos az állami tulajdon privatizációja során értékesítendő vagyontárgyak, részvények, üzletrészek megvásárlására használhatja.
A törvényjavaslat megpróbálja kezelni azt az eshetőséget is, hogy a nagy tömegben megjelenő értékpapírok elértéktelenedhetnek. Ezért fékeket épít forgalmazásukba. Így például a kormány - az Állami Vagyonügynökség javaslatára - jogot kapna arra, hogy a kibocsátást követő öt éven belül évente legfeljebb 6 hónapra felfüggessze a jegyek vásárlási célú felhasználását. (folyt.köv.)
1990. december 4., kedd 11:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megszületett a kárpótlási törvényjavaslat (2. rész)
|
Az Országgyűlés ezzel párhuzamosan évente, a vagyonpolitikai irányelvek keretében meghatározza az értékesítendő állami vagyon értékének azon legkisebb és legnagyobb hányadát, amelyért ellenértékként kárpótlási jegy elfogadható.
A termőföld esetében a kártérítés számítás-kulcsának alapja az úgynevezett aranykorona érték. A jogszabály-javaslat szerint a föld után járó kárpótlás összegéből le kell vonni azokat a térítéseket - például a megváltási árat -, amelyben az egykori tulajdonos részesült termőföldje után. Egyéb vonatkozásban gyakorlatilag nincs különbség az egyes tulajdonformák után járó kárpótlás rendjében. Fontos intézkedése a törvényjavaslatnak, hogy az egyes tulajdonformák kárpótlása konvertálható: a földért kapott értékpapírok az ipar privatizációjában is felhasználhatóak, és viszont.
A kárpótlási eljárás tervezett rendje erőteljesen érinti a termelőszövetkezeteket is. A törvényjavaslat szerint ugyanis a kárpótlásra jogusult földek után járó térítés összegét az érintett termelőszövetkezetre, illetve jogutódjára terhelik. A szövetkezet a ráterhelt összeg után a jegybanki alapkamatlábnak megfelelő kamatot fizet, és a ráterhelt összeget legfeljebb öt év alatt köteles megfizetni. (Ugyanakkor a szövetkezetek a birtokukba jutott kárpótlási jegyekkel is törleszthetik ezen adósságaikat.) Ezzel együtt a föld utáni kárpótlás naturális formája is lehetséges lesz. A törvényjavaslat ugyanis kimondja: ha a szövetkezet közös használatában állami tulajdonban lévő föld van, akkor legfeljebb az állami tulajdoni részarány mértékéig, a kárpótlási jegy ellenében, köteles a feltüntetett aranykorona értéknek megfelelő termőföldet a kárpótlást ilyen módon igénylők tulajdonába adni.
A törvényjavaslat - a kormány elképzelése szerint - 1991. január 1-jén lépne hatályba. Az igénylők ettől számítva három hónapon belül jelenthetnék be kárpótlási igényeiket; jogosultságukat e határidő után elvesztenék. (MTI)
1990. december 4., kedd 12:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|