|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kárpótlási Hivatal közleménye
"Felmérés céljából adatlapok készültek
azok részére, akik - a 34/1990 (III. 28.) sz. Országgyűlési
Határozatban foglaltak szerint - az 1938 és 1945 közötti időszakban
faji, vagy nemzetiségi hovatartozásuk, nácizmus elleni magatartásuk
miatt szenvedtek sérelmet. Az érdekeltek az adatlapot a Kárpótlási
Hivatal ügyfélszolgálatánál (Budapest, VII. Kürt u. 6.), a Magyar
Izraeliták Országos Képviselete (Budapest, VII. Síp u. 12. sz.
alatti) székházának portáján, a Nácizmus Üldözöttei Bizottságánál
(Budapest, V. Szabadság tér 16.), továbbá a Munkaszolgálatosok
Országos Egyesületének Szombathelyen, Kaposváron, Szegeden,
Debrecenben, Miskolcon, Salgótarjánban, Pécsen és Nyíregyházán
működő tagozatainál vehetik át.
"
Amerika Hangja, Esti Világhíradó:
Interjú Teller Edével
"1990 egy
egészen különös év volt sok meglepetéssel, sok kihívással, sok
nehézséggel és lehetőséggel. Ami talán a figyelmet most eltereli
Magyarországról, vagy Kelet-Európáról Amerikában az legalább annyira
az orosz helyzet, mint a helyzet Irakban.
Ami Oroszországban történik, az egy nagy változás, ami a lehető
legközvetlenebb formában befolyásolja Amerika jövőjét és a világ
jövőjét. Egy óriási birodalom feloszlásban van. Talán egy teljesen
mélyreható változásban van, talán visszaesik valamilyen formájú
diktatúrába. Hogy az emberek zömének - például Amerikában - ez jár
az eszében, az egész világos.
"
|
|
|
|
|
|
|
Ki az illetékes TV-ügyben?
|
--------------------------
München, 1990. november 16. (SZER, Magyar híradó) - Kulin Ferenc, az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke a Magyar Televíziós Kamara elnökének, Rózsa Péternek hozzá intézett levelére válaszolva tájékoztatást kért Hankiss Elemértől, a televízió elnökétől, hogy a Televíziós Kamara, vagy pedig a Televíziós Műsorkészítők Szövetsége képviseli-e a televíziós dolgozók többségét. Ennek eldöntése azért fontos, mert nem mindegy, hogy csak az egyik szervezettel tárgyal az Országgyűlés kulturális bizottsága és a másik szervezetet pedig mellőzi, pedig esetleg pont az képviseli a televíziós dolgozók többségét.
A különleges levélváltásról és indítékairól a két szerző, Kulin Ferenc és Rózsa Péter adott interjút Baráth Edinának:
- Kulin Ferenc, a parlament kulturális bizottságának elnöke tegnap levelet írt Hankiss Elemérnek, a Magyar Televízió elnökének. Ebben tulajdonképpen reagál a Magyar Televíziós Kamara állásfoglalására. Kulin Ferenctől azt kérdezem, hogy miért van ez a furcsa aláírás a levélen? Ez volt-e a hivatalos módja, hogy ezt a kulturális bizottságban megoldják, illetve megbeszéljék?
- Nos hát ez egy jellegzetesen félhivatalos módja volt. Ezt nem volt célszerű hivatalos formában megtenni. Ez akkor lehetett volna így, ha éltem volna azzal a lehetőséggel, hogy a kulturális bizottság tagságának, vagy tagjainak több, mint a fele támogatta a levelemet és íly módon ez bizottsági állásfoglalásnak minősülhetett volna. Én ezt azért nem akartam, mert ellentmondott volna annak a meggyőződésemnek - és a levélben is kifejtett álláspontomnak - miszerint ez az ügy nem a kulturális bizottság hatáskörébe tartozó ügy. Ugyanakkor az a levél, amit én Rózsa Pétertől kaptam, az nem engedte meg azt, hogy én ezt teljesen magánjellegű levélnek vegyem, hiszen mint a bizottság elnökét szólított meg és a bizottság magatartásáról faggatózott, hogy milyen módon tudjuk elkerülni azt a veszélyt, hogy egy korábban létrejött parlamenti konszenzust megvédjünk. (folyt.)
1990. november 16., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Ki az illetékes TV-ügyben? - 1. folyt.
|
- A feltételes mód azt hiszem nem véletlen, mert most, hogy most itt elkezdtünk beszélgetni, 3 perccel ezelőtt, tehát pénteken délután fél 5 után 10 perccel kaptam meg Kulin Ferenc levelét, de természetesen már az újságokban olvastuk. Annyit fűzök ehhez, hogy számomra furcsa, hogy Kulin úr levele jóval azután kerül a Kamarához, miután már a sajtóban is napvilágot látott. Itt egy testületi álláspontról volt szó, ahol a Televízós Kamara egy rendkívüli közgyűlésen értékelte a taxis tüntetéssel kapcsolatos televíziós közvetítésnek azt a részét, amelyik az 1-es programon ment és a Híradó rendkívüli kiadás-sorozatában volt látható. Úgy gondoltuk, hogy a szakmának egy meghatározó egyik része a Kamarában ha így vélekedik, akkor ezt tudomására hozza a kulturális bizottságnak, Hankiss Elemérnek és mindazoknak a televíziósoknak, akik valamilyen módon érintve voltak ebben. Mi ezt tehát megtettük és egy kérdést tettünk fel, amely úgy szólt, hogy a Magyar Televíziós Kamara tájékoztatást szeretne kapni arról, mit tesz a bizottság annak érdekében, hogy az a parlamenti konszenzus fennmaradjon, amely szavatolta már korábban is, hogy a sajtóban pártbeavatkozás, pártirányítás nem érvényesül.
Mi feltettünk egy kérdést. A kérdésre nem kaptunk választ. Meg lehet kérdőjelezni a társadalmi szervezetnek a létjogosultságát, a kompetenciáját bármilyen szakmai kérdésben. Erre én csak azt tudom mondani, hogy kár.
- Az önök által kiadott állásfoglalás a taxisblokád idején a tévé 1-es csatornájának programját vizsgálta. Mi az oka, hogy a 2-es csatornáét nem vizsgálta, holott ott is volt szó a taxisblokádról? (folyt.)
1990. november 16., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|