 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kárpótlási Hivatal közleménye
"Felmérés céljából adatlapok készültek
azok részére, akik - a 34/1990 (III. 28.) sz. Országgyűlési
Határozatban foglaltak szerint - az 1938 és 1945 közötti időszakban
faji, vagy nemzetiségi hovatartozásuk, nácizmus elleni magatartásuk
miatt szenvedtek sérelmet. Az érdekeltek az adatlapot a Kárpótlási
Hivatal ügyfélszolgálatánál (Budapest, VII. Kürt u. 6.), a Magyar
Izraeliták Országos Képviselete (Budapest, VII. Síp u. 12. sz.
alatti) székházának portáján, a Nácizmus Üldözöttei Bizottságánál
(Budapest, V. Szabadság tér 16.), továbbá a Munkaszolgálatosok
Országos Egyesületének Szombathelyen, Kaposváron, Szegeden,
Debrecenben, Miskolcon, Salgótarjánban, Pécsen és Nyíregyházán
működő tagozatainál vehetik át.
"
Amerika Hangja, Esti Világhíradó:
Interjú Teller Edével
"1990 egy
egészen különös év volt sok meglepetéssel, sok kihívással, sok
nehézséggel és lehetőséggel. Ami talán a figyelmet most eltereli
Magyarországról, vagy Kelet-Európáról Amerikában az legalább annyira
az orosz helyzet, mint a helyzet Irakban.
Ami Oroszországban történik, az egy nagy változás, ami a lehető
legközvetlenebb formában befolyásolja Amerika jövőjét és a világ
jövőjét. Egy óriási birodalom feloszlásban van. Talán egy teljesen
mélyreható változásban van, talán visszaesik valamilyen formájú
diktatúrába. Hogy az emberek zömének - például Amerikában - ez jár
az eszében, az egész világos.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - Hétfői munkanap (3. rész)
|
Következő napirendi pontként a családi pótlékról szóló törvény
módosításával foglalkoztak a képviselők. A Surján László népjóléti
miniszter által körvonalazott módosítás értelmében a nevelőszülőnél
elhelyezett gyermek után a nevelőszülő, az intézetben nevelt vagy
állami gondozott gyermek után az intézet vezetője, a
javítóintézetben lévő gyermek vagy a jogerős szabadságvesztés
büntetést töltő személy esetében a büntetésvégrehajtási intézet
igazgatója jogosult a családi pótlék felvételére.
A törvénymódosításról nem született döntés a plénumon, mivel a
módosító indítványokat még véleményezniük kell az illetékes
bizottságoknak.
Döntött viszont a Parlament a társadalombiztosításról szóló
törvény módosításáról. A nagy többséggel elfogadott módosítás
értelmében eltörölték a társadalombiztosításról szóló törvénynek azt
a paragrafusát, amely szerint nem kaphatnak nyugdíjat azok, akik -
bár rendelkeznek a szükséges húszéves szolgálati idővel -
munkaviszonyukat öt évnél hosszabb időre megszakították.
A munkanap bezárása előtt a törvényhozók belefogtak az
illetékekről szóló törvényjavaslat megtárgyalásába. Botos Katalin
pénzügyminisztériumi államtitkár az előterjesztést összefoglalva
megállapította: az illetékek szerkezete nem változik a jövőben sem,
hiszen továbbra is a vagyonszerzéshez kapcsolódó, illetőleg eljárási
illetéket kell fizetniük az állampolgároknak. Hozzátette azonban,
hogy mérsékelték az illetékek összegét, főként az adás-vételek
esetében. Így például a személygépkocsi vásárlásakor eddig szokásos
köbcentiméter szerint megállapított illeték helyett egységesen 500
forintot kell befizetni. További példákat sorolva az államtitkár
utalt arra is, hogy illetékmentességet élveznek a közüzemi
létesítések, valamint az értékpapírok. Végezetül azt is elmondta,
hogy a jelentős kedvezmények ellenére várhatóan nem csökken az
illetékekből származó bevétel, amelynek egyharmada az
önkormányzatoké, míg a fennmaradó hányad a költségvetésé lesz.
A törvényjavaslat általános vitájában Remport Katalin, a
Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság előadója, majd a
továbbiakban több hozzászóló is nehezményezte, hogy a javaslat nem
tesz különbséget örökléskor, illetve ajéndékozáskor az illetékek
mértékében, holott más-más jogviszonyról van szó. Békesi László
(MSZP) ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az illeték
vagyonadóztatási szerepet is betölt, s éppen ezért figyelni kell
arra, hogy alkalmazásával elkerüljék a kétszeres adóztatást.
(folyt.köv.)
1990. november 12., hétfő 19:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|