|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Október Párt felhívása az Országgyűléshez
"A 131 halálos áldozatot követelő
1956. december 8-i salgótarjáni karhatalmista sortűz szomorú
évfordulójának közeledtével felkérjük Önöket, hogy alkossanak olyan
törvényt, amely lehetővé teszi azoknak az ávós és karhatalmista
gyilkosoknak, illetőleg felbujtóiknak bírósági felelősségre vonását,
akik az 1956-os forradalom és szabadságharc idején Budapesten,
Mosonmagyaróvárott, Egerben, Miskolcon, Salgótarjánban és másutt a
magyar hazafiak százainak életét oltották ki.
"
BBC, Késő esti panoráma:
A magyar kormány
"... mint kiderült,
Rabár Ferenc pénzügyminiszter nem most, az elmúlt héten mondott le,
hanem már október 10-ikén, tehát a taxissztrájkot megelőzően
benyújtotta lemondását Antall Józsefnek, aki azonban erről nem vett
tudomást.
Az események utána annyira felgyorsultak, hogy úgy gondolom,
hogy ez a lemondás a feledésbe merült, vagy fontosabb dolgok
történtek ezekután, mintsem ezzel törődött volna.
"
|
|
|
|
|
|
|
Németországi választások: győzött a CDU/CSU, Kohl kancellár 1.
|
Sarkadi Kovács Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1990. december 3. hétfő (MTI-tud.) - A második
világháború utáni első Bundestag-választásokat vasárnap a német
kereszténypártok - CDU/CSU - nyerték meg: a német televíziós
állomásokon éjféltájben közölt előrejelzés szerint körülbelül 44
százalékkal. Kohl kancellár ezt a legjobb eredménynek nevezte egy
párt számára azóta, hogy Németországban szabad és titkos választások
vannak. Fennállása óta egyik legjobb eredményét érte el a
Szabaddemokrata Párt (FDP - 11 százalék körül), így ismét a
CDU/CSU/FDP koalíció kormányozhat négy évig, immár a Rajna és az
Odera között, a régi kancellár, Helmut Kohl vezetésével. A német
pártok hétfőn megvonják a választások mérlegét, és délután már meg
is kezdődnek a koalíciós tárgyalások.
A 656 tagú 12. Bundestag alakuló ülését december 20-án tartják meg az egységes Berlinben, ahol a vasárnapi, az össznémet parlamenti választások mellett tartott tartományi választásokon szintén a CDU győzött: győzelme azonban nem abszolút, iíy a nagykoalíció sem kizárt abban a városban, melynek keleti felében a CDU és az SPD eddig is együtt kormányzott, míg nyugati felében egészen a közelmúltig az SPD a nyugat-berlini zöldekkel, az Alternatív Listával.
Országos szinten a legfájóbb vereséget a zöldek szenvedték el. A nyugati zöld párt, amely csak eztán készül összeolvadni a keletivel, az ARD televízió szerint nem jutott be a Bundestagba, a nyugati területen nem érte el a képviselőküldéshez szükséges öt százalékos szavazati arányt, miközben a legutóbbi nyugatnémet parlamenti választásokon 8,3 százalékos eredményt mutathatott fel. (Az ARD-ben 4,2 százalék szavazati arányt, a ZDF-ben kereken öt százalékot jeleztek, ami ugyanakkor elegendő lenne a bekerüléshez.) Az össznémet Bundestagban képviselve lesz viszont a Bundnis 90-el (Szövetség 9O-nel), a keleti polgárjogi tömörüléssel közösen indult keleti zöld párt.
(Csupán hét képviselővel, szemben a nyugati zöldek eddigi erős, 51 fős csoportjával.) Az ok abban a sajátosságban keresendő, hogy kivételes esetként, az esélyegyenlőség nevében, Németországot 1990-ben két választói területre osztották, a kisebb keleti pártoknak csak a volt NDK-ban kellett atugorniuk az ötszázalékos küszöböt. Ebből a szabályból húzott hasznot az NSZEP utódpártjaként emlegett Demokratikus Szocializmus Pártja (DSZP) is, amely szintén jelen lesz az össznémet parlamentben. (folyt.)
1990. december 3., hétfő 06:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|