Rendszerváltás és az MTI

	Románia nemzeti ünnepe (3.rész)
Ion Iliescu megbékélésre szólító, többszöri felhívása nem talált meghallgatásra a résztvevők körében. Az ünnepi rendezvény során ugyanis több alkalommal is kiütköztek a pártközi, etnikumközi ellentétek, feszültségek. A Keresztény és Demokrata Nemzeti Parasztpárt elnökének, Corneliu Coposunak a beszédét például végig füttykoncerttel kísérte a tömeg annak ellenére, hogy mind az államfő, mind pedig Petre Roman miniszterelnök kérte, az egyetértés szellemében mindenkit hallgassanak végig. De nem maradt el a fütty, a közbekiáltás az RMDSZ főtitkára, Szőcs Géza felszólalása alkalmával sem. A szenátor mindenekelőtt leszögezte: ,,E szűkebb tartomány, Gyulafehérvár és szomszédsága arról nevezetes, hogy a történelem folyamán örök érvényű példái születtek itt a politikai és kormányzati bölcsességnek és toleranciának.,, Ezt követően az 1918-as gyulafehérvári határozat demokratizmusát méltatta, kiemelve: a dokumentum például biztosította a teljes nemzeti szabadságot valamennyi együttélő népnek, leszögezve: minden nép iskoláztatása, közigazgatása és törvénykezése a saját nyelvén történik, ,,kebeléből származó egyének által,,, továbbá minden nép ,,képviseleti jogot nyer a törvényhozó testületekben és az ország kormányzásában, az őt alkotó egyének számával arányosan,,. Szőcs Géza hangsúlyozta: mindezekben az eszmékben Románia magyar ajkú állampolgárai olyan alapvető értékeket ismernek fel, mint az önálló kollektív történelmi, politikai és jogi személyiségüknek az elismerése, a szülőföldhöz való jog szavatolása, a szomszéd népekkel való jó viszony biztosítéka. Mindezért az RMDSZ úgy véli, ,,e határozatnak kell képeznie az új román alkotmány alapját, annál is inkább, mert a nemzeti kisebbségek védelmének elve, amelyet a gyulafehérvári határozat előirányoz, megalapozást nyert és kifejlődött nemzetközi vetületeiben is,,. Az RMDSZ főtitkára párhuzamot vont 1918 és 1990 között. Szerinte a két időszak hasonlatosságai szembeötlőek, hiszen a tét például mindkét esetben a demokratikus jogállam megteremtése volt. 72 évvel ezelőtt azonban a tisztánlátó politikusok még igen kevesen voltak, s így nem sikerült érvényt szerezniük a határozat alapeszméjének, annak a felismerésnek, hogy a román állam csakis a modern demokrácia elvei alapján fejlődhet és prosperálhat. Aminthogy most sem szabad csodálkoznunk azon, hogy a demokratkus kibontakozás folyamatát fékezni kívánó erők megkísérlik részben vagy éppenséggel teljes mértékben tagadni a dokumentum tartalmát. (folyt.) 1990. december 2., vasárnap 12:24
Vissza » Folytatásokkal »