 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Dél-dunántúli MDF-küldöttek politikai nyilatkozata
"A kereszténydemokrácia, a népi-nemzeti liberalizmus elemei
egymást kiegészítve sajátjai a Magyar Demokrata Fórumnak. A
tanácskozás résztvevői kimondják: a politikai akarat most az lehet -
meghagyva a szellemi műhelyek szabadságát -, a párt eddigi hármas
tagozódásu politikai arculatát kell megerősíteni. Amikor a helyzet
válságos, akkor nem a szellemi-politikai műhelyek egymást kioltó
versengése a cél, hanem összefogásuk eszköz a válságos időszakon
túljutni."
SZER, Világhíradó:
Bethlen István az SZDSZ-gyűlésről
"Örömmel látom, hogy az
a váltás, ami a parlamentben már megtörtént, úgy látszik, az egész
szabaddemokrata mozgalmon átmegy, tehát egy nagyon erős, sokszor
túlságosan is támadó ellenzéki politikából egy nagyon konstruktív,
nem kevésbé kemény, de igenis konstruktív ellenzéki politika
körvonalai bontakoznak ki. "
|
|
|
|
|
|
 |
- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
|
Az Egyesült Államok ajánlata, hogy az Öböl-válságról közvetlenül
hajlandó tárgyalni Irakkal, nem jelent politika váltást. Az alelnök
egy tévé-intrjúban azt mondta, hogy a tervezett amerikai-iraki
találkozó központi témáját azok az ENSZ-határozatok képezik majd,
elyek követelik Irak kivonulását Kuvaitból, és ezt nem fogják más
közel-keleti kérdésektől függővé tenni. Az alelnök kifejtette, hogy
nem lesznek tárgyalások, hanem utolsó felhívást adnak át Szaddam
Huszein elnöknek. Irak forradalmi tanácsa előzőleg elfogadta mint
tárgyalási ajánlatot, de továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy az
arab-izraeli viszályt is vitassák meg. Bagdad válaszát megelőzően
irakiak tízezrei tiltakozó tömeggyűléseken vettek részt tüntetve az
ENSZ-határozat ellen, mely engedélyezi a katonai erő alkalmazását
Irak ellen, ha január 15-ig nem vonul ki Kuvaitból.
A három szovjet balti köztársaság Litvánia, Lettország és
Észtország újabb felhívást adott ki, melyben kérik a külföldi
kormányokat, hogy vessék latba befolyásukat Moszkvában, hogy
tárgyalások kezdődhessenek függetlenségi követelésükről. Egy
vilniusi értekezletet követően Landsbergis litván vezető azt mondta,
Moszkva gazdasági, politikai és katonai fenyegetődzése a balti
államok ellen sérti azokat a helsinki alapelveket, melyeket a
legutóbbi párizsi európai biztonsági értekezleten is megerősítettek.
Landsbergis követelte a szovjet hadsereg kivonását a balti
köztársaaságból, melynek jelenlétét a szovjet agresszió emlékének
mondta. Kijelentette, hogy a balti köztársaságok most már nem tudják
garantálni a szovjet erők társadalmi és anyagi szükségleteinek
kielégítését.
A Moldovai népfont a szovjet csapatok kivonását követelte
Moldova területéről. Előzőleg Gorbacsov elnök a szovjet hadsereg
intéseire reagálva rendeletben tiltotta meg a lázadó
köztársaságoknak, hogy saját hasereget állítsanak fel. Közölte, hogy
gyakorlati intézkedések fognak történni, ha a szovjet honvédelmi
törvényeket továbbra is megsértik.
A szovjet külügyminisztérium egy vezető illetékese alaptalannak
minősítette azokat az aggodalmakat, melyek szerint a gazdasági
nehézségek elől menekülők tömege nyugatra fog vándorolni, ha a
terveknek megfelelően a jövő évben enyhítik a szovjet kiutazási
korlátozásokat. (folyt.)
1990. december 2., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|