 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél a nyilvánossághoz - a Katalizátor Iroda tiltakozása
"... tiltakozik a polgármesteri hivatalok, korábban a
kerületi tanácsok pártállami időket idéző gyakorlata ellen, amellyel
a közterülethasználati kérelmeinket elutasítják, illetve tiltakozunk
a Közterületfelügyelőség tervezett akciója ellen, amely
megakadályozná árusító standjainkat a további működésben.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Válságban a magyar politikai pártok
"Mécs, aki az ötvenhatosokat képviselő, már csaknem egyedül a
vezetésben, meglehetősen diktatórikusnak tartja a párt irányítását,
amelybe a tagságnak alig van beleszólása. Úgy véli, a vezetést annak
idején alapvetően három kör adta: a volt illegális Beszélő című lap
szerkesztői, az ötvenhatosok, akik tehát mára már lemorzsolódtak, és
a független értelmiségiek, akik nem feltétlenül azonosak a korábbi
demokratikus ellenzékkel.
Mécs Imre azt érzékelteti, hogy a vezetés gyakorlatilag két
ember kezébe csúszott, Magyar Bálintéba és Kis János filozófuséba,
aki a párt elnöke. "
|
|
|
|
|
|
 |
- Szomszédországi ünnepnapok - 1. folyt.
|
Megerősítette ugyan a nemzetiségek jogegyenlőségét, de e jog
érvényesítéséhez szükséges kollektív kisebbségi jogokat megtagadta.
Ez vezetett el ahhoz, hogy még 1918-ban 116 magyar tannyelvű
középiskola volt Erdélyben, addig 1989. decemberére már egyetlen
magyar tannyelvű középiskola sem volt.
A Ceausescu-diktatúra bukásával mintegy 25 középiskolában ismét
magyar lett az oktatási nyelv, de Marosvásárhelyen, ahol most is 80
ezer magyar él, még mindig nincs egyetlen egy magyar tannyelvű
középiskola sem.
Azok, akik elfogadták a gyulafehérvári nyilatkozatot, maguk is
ismervén a kisebbségi sorsot, még nem úgy gondolták, hogy Erdély
román fennhatóságának megteremtése minden egyes román személyes
fennhatóságát jelenti minden egyes kisebbségivel szemben. A
gyulafehérváriak még nem úgy gondolták, hogy Erdély egyesítése
Romániával automatikusan a román nyelv és a román kultúra
fennhatóságát jelenti a kisebbségi nyelvekkel és kultúrákkal
szemben.
Amikor Erdélyt egyesítették az ott élő magyar és németajkú
lakosság megkérdezése nélkül, nemcsak az önrendelkezési jog elvét,
hanem a történelmi elvet és az etnikai határok elvét is figyelmen
kívül hagyták. Az azóta eltelt idő bebizonyította, hogy a
kisebbségek nyelvi, kulturális, gazdasági és politikai jogait csak a
kisebbségek kollektív jogainak megadásával lehet biztosítani. Ha a
többség rendelkezik kizárólag a központi és a helyi államhatalommal,
akkor a többség önzésével szemben a kisebbség egyénileg nem tudja
megvédeni jogait csak úgy, ha közigazgatási és kulturális
autonomiával rendelkezik. Ezt a gyulafehérvári határozat megígérte a
magyaroknak és a németeknek, de ez az ígéret még mindig arra vár,
hogy valósággá váljék. +++
1990. november 30., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|