|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél a nyilvánossághoz - a Katalizátor Iroda tiltakozása
"... tiltakozik a polgármesteri hivatalok, korábban a
kerületi tanácsok pártállami időket idéző gyakorlata ellen, amellyel
a közterülethasználati kérelmeinket elutasítják, illetve tiltakozunk
a Közterületfelügyelőség tervezett akciója ellen, amely
megakadályozná árusító standjainkat a további működésben.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Válságban a magyar politikai pártok
"Mécs, aki az ötvenhatosokat képviselő, már csaknem egyedül a
vezetésben, meglehetősen diktatórikusnak tartja a párt irányítását,
amelybe a tagságnak alig van beleszólása. Úgy véli, a vezetést annak
idején alapvetően három kör adta: a volt illegális Beszélő című lap
szerkesztői, az ötvenhatosok, akik tehát mára már lemorzsolódtak, és
a független értelmiségiek, akik nem feltétlenül azonosak a korábbi
demokratikus ellenzékkel.
Mécs Imre azt érzékelteti, hogy a vezetés gyakorlatilag két
ember kezébe csúszott, Magyar Bálintéba és Kis János filozófuséba,
aki a párt elnöke. "
|
|
|
|
|
|
|
Szomszédországi ünnepnapok
|
--------------------------
München, 1990. november 30. (SZER, Magyar híradó) - Holnap nemzeti ünnep Romániában. Első ízben ünneplik meg az 1918. december 1-jei gyulafehérvári határozatot, amelynek ha a szövegét csakugyan betartanák, a román-magyar viszony nem lenne téma, azaz nem így lenne téma, ahogyan ma. Az RMDSZ országos elnöksége hangoztatja, hogy a romániai magyarok számára az ünnepi megemlékezés a kollektív jogok tiszteletben tartásának ígéretét is jelenti. Kézdi Pál:
- Csaknem egy évvel a sztálinista diktatúra megdöntését követően Románia az idén ünnepli először új nemzeti ünnepét, december 1-jét. Ez az a nap, amikor az Erdélyben élő románság vezetői az ott élő többi nép megkérdezése nélkül úgy döntöttek, hogy Erdélyt egyesítik Romániával.
Az 1918. december 1-jén tartott gyulafehérvári tanácskozáson összegyűlt román delegátusok nyilatkozatot adtak ki, amelyet aztán a gyulafehérvári Vármezőn összegyűlt mintegy 100 ezernyi román jóváhagyott. Ez a határozat többek között kimondja, hogy teljes nemzeti szabadság illet minden együttélő népet. Minden egyes népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához a saját anyanyelvén, saját közigazgatóssal, saját kebeléből választott egyének által. A törvényhozó testületekben és az ország kormányzásában való részvételre minden nép népességének számarányában nyer jogot.
Egy további pont kimondja a teljes felekezeti szabadságot és autonómiát. Noha Románia 1919-ben aláírta a szövetséges és társult főhatalmakkal Párizsban a kisebbségi szerződést, és ebben ismét elkötelezte magát a Romániában élő magyar és más kisebbség emberi jogainak és politikai szabadságjogainak a biztosítása mellett, az 1923-ban elfogadott román alkotmány a gyulafehérvári határozat fontos ígéreteit visszavonta. Ez az alkotmány a soknemzetiségű Romániát nemzetállammá nyilvánította. (folyt.)
1990. november 30., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|