|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél a nyilvánossághoz - a Katalizátor Iroda tiltakozása
"... tiltakozik a polgármesteri hivatalok, korábban a
kerületi tanácsok pártállami időket idéző gyakorlata ellen, amellyel
a közterülethasználati kérelmeinket elutasítják, illetve tiltakozunk
a Közterületfelügyelőség tervezett akciója ellen, amely
megakadályozná árusító standjainkat a további működésben.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Válságban a magyar politikai pártok
"Mécs, aki az ötvenhatosokat képviselő, már csaknem egyedül a
vezetésben, meglehetősen diktatórikusnak tartja a párt irányítását,
amelybe a tagságnak alig van beleszólása. Úgy véli, a vezetést annak
idején alapvetően három kör adta: a volt illegális Beszélő című lap
szerkesztői, az ötvenhatosok, akik tehát mára már lemorzsolódtak, és
a független értelmiségiek, akik nem feltétlenül azonosak a korábbi
demokratikus ellenzékkel.
Mécs Imre azt érzékelteti, hogy a vezetés gyakorlatilag két
ember kezébe csúszott, Magyar Bálintéba és Kis János filozófuséba,
aki a párt elnöke. "
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Nemzet Alapítvány kuratóriumának nyilatkozata (1. rész)
(OS)
|
1990. november 30., péntek - Nem győztünk, de bízunk benne, hogy a lap mégsem veszít - így summázható az, ami velünk történt és történik.
Az előzmények ismertek, erre most nem vesztegetünk szót. Továbbra sem értünk egyet azzal, hogy a meghirdetett demokratikus elvekkel ellentétesen a politika túllépje saját illetékességi körét, hogy Magyarország miniszterelnöke és kormányzópártjának bizonyos körei vessék latba befolyásukat egy ,,üzleti,, versenyben, ahogy ez esetünkben történt. Természetesen az ő elképzeléseiknek megfelelően dőlt el a Magyar Nemzet sorsa.
Ismert az is, hogy az újságírók többségének véleményére fittyet hányva döntött a kft. másik két tagja. Ezt az eljárást erkölcstelennek és megalázónak éreztük, ám erkölcsbíróság nem lévén, igazunk elismertetéséért kénytelenek voltunk a jogi utat igénybe venni. Tudtuk, hogy majdnem reménytelen a helyzetünk. Az újságírók többségének megbízásából a kuratórium eközben megpróbálta jobb belátásra bírni a döntéshozókat: találjunk harmadik megoldást, netán az olvasók és magyar pénzemberek, vállalkozók segítségével elérjük, hogy teljes egészében magyar kézben maradjon az újság. Az említett politikai tényezők ellenállásán és az eredeti szándékukhoz való makacs ragaszkodásán ezek a próbálkozásaink meghiúsultak. Félő volt, hogy ebben a szélmalomharcban a szerkesztőség végképp szétzilálódik, a lap elveszti az olvasók rokonszenvét és érdeklődését. Elavult technikai körülményeink következtében nem egyszer a mindennapi megjelenés forgott veszélyben és a napilapok élesedő versenyében egyre csökkentek esélyeink a korábban kivívott rangunk és helyünk megőrzésére.
Jogi, gazdasági és hatalmi eszközökhöz mi nem folyamodhattunk, a nyilvánosság volt az egyetlen lehetőségünk. Igazunk elismertetéséhez azonban ez kevésnek bizonyult, ám nem volt teljesen eredménytelen. Talán ennek is köszönhető, hogy bár végül nem maradt más választásunk, mint a számunkra kiszemelt partner tudomásul vétele, el tudtunk érni olyan, számunkra előnyös feltételeket, amelyek a Magyar Nemzet szellemiségének megőrzését, hagyományos irányvonalának magasabb szintű folytatását remélhetőleg lehetővé teszik. Erre garancia elsősorban a függetlenségi szerződés, amelyet minden fél kötelezőnek ismert el a maga számára, s amely a szerkesztőség önállóságát, pártpolitikán való felülállását szavatolja.
Eredeti szándékunk is az volt, hogy a lap kiadásában részt vevők üzleti vállalkozásként tekintsék közreműködésüket. Ezt, úgy tűnik - amennyire lehet - sikerült elérni. (folyt.köv.)
1990. november 30., péntek 16:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|