 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél a nyilvánossághoz - a Katalizátor Iroda tiltakozása
"... tiltakozik a polgármesteri hivatalok, korábban a
kerületi tanácsok pártállami időket idéző gyakorlata ellen, amellyel
a közterülethasználati kérelmeinket elutasítják, illetve tiltakozunk
a Közterületfelügyelőség tervezett akciója ellen, amely
megakadályozná árusító standjainkat a további működésben.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Válságban a magyar politikai pártok
"Mécs, aki az ötvenhatosokat képviselő, már csaknem egyedül a
vezetésben, meglehetősen diktatórikusnak tartja a párt irányítását,
amelybe a tagságnak alig van beleszólása. Úgy véli, a vezetést annak
idején alapvetően három kör adta: a volt illegális Beszélő című lap
szerkesztői, az ötvenhatosok, akik tehát mára már lemorzsolódtak, és
a független értelmiségiek, akik nem feltétlenül azonosak a korábbi
demokratikus ellenzékkel.
Mécs Imre azt érzékelteti, hogy a vezetés gyakorlatilag két
ember kezébe csúszott, Magyar Bálintéba és Kis János filozófuséba,
aki a párt elnöke. "
|
|
|
|
|
|
 |
Bizonytalan jövő a KGST megszűnése után (2. rész)
|
Az idén már rohamosan csökkent az egyes kelet-európai országoknak
a Szovjetunióval lebonyolított kereskedelme, és a nyugati
közgazdászok szerint 1991-ben ez tovább zsugorodik.
A KGST klíring-szabályozása szerint a kereskedelemnek
kiegyensúlyozottnak kellene lennie, de a kelet-európai országok
többleteket halmoztak fel, amelyeket szeretnének szembeállítani a
jövendő keményvalutában esedékes fizetési kötelezettségeikkel.
A KGST árrendszerének alapját eddig a világpiaci árak ötéves
átlaga képezte, így a kelet-európai országokat Moszkva szubvenciója
óvta meg az olajsokkok megrázkódtatásaitól. Ám ennek az árnak is
megvolt a maga ára, mert az ipar egységnyi termelési
érték-kibocsátásához négyszer annyi energiát használ fel, mint a
Nyugat, és az exportőrök az igénytelen szovjet piactól függő
viszonyba kerültek.
A KGST rendszere az év elején kezdett meginogni, midőn
kitermelési nehézségek miatt a Szovjetunió csökkentette
kőolajszállításait, és a német valutaunió gyakorlatilag elzárta a
keletnémet piacot a kelet-európai exportőrök elől.
A kelet-európai államok számára 7-8 milliárd dollárt tehet ki az
olaj drágulásának és az exportpiacok elvesztésének együttes hatása -
jelentette ki Willi Wapenhans, a Világbank alelnöke. A Szovjetunió
számára azonban az 1988-as 3 milliárd rubeles deficit 14-16 milliárd
dollár többletbe csaphat át a világpiaci árakra és a
dollár-elszámolásra való áttérés eredményeként.
Ily módon a Szovjetunió nyer a változásokon, de nyugati
közgazdászok úgy vélik, Kelet-Európának mégis jó oka van arra, hogy
fenntartsa vele a kereskedelmet, és ezzel a nézettel a térség vezetői
sem tudnak vitába szállni.
Szoros kötelékeink és kapcsolataink vannak Kelet-Európával és a
Szovjetunióval, és ezeket nem akarjuk feladni - jelentette ki nemrég
Göncz Árpád magyar köztársasági elnök. Marián Calfa csehszlovák
miniszterelnök pedig úgy fogalmazott, hogy Csehszlovákia szeretne
megőrizni bizonyos előnyöket és fenntartani a hosszú távú
kapcsolatait a Szovjetunióval, továbbá hasznoosítani akarja szovjet
piaci ismereteit, még akkor is, ha a jövőben másképp alakulnak a
dolgok, mint eddig. Marcin Swiecicki lengyel külkereskedelmi
miniszter pedig egy alkalommal arról szólt, hogy Varsó
szabadkereskedelmi övezetet szeretne létrehozni Csehszlovákiával és
Magyarországgal. +++
1990. november 30., péntek 13:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|